KÁRMENTESÍTÉSI ÚTMUTATÓ 6 Előszó Bevezetés I. TÉNYFELTÁRÓ VIZSGÁLATOK   1. A tényfeltárás fajtái     1.1 Felderítő tényfeltárás     1.2 Részletes tényfeltárás   2. A tényfeltárás megtervezéséhez szükséges alapadatok begyűjtése és feldolgozása     2.1 A szennyezésre és a szennyezés által érintett területre vonatkozó archív adatok begyűjtése     2.2 Légifotók felhasználhatósága a tényfeltárás tervezésében     2.3 Hatósági határozatok és jogszabályok összegyűjtése     2.4 Előzetes terepbejárás     2.5 Az összegyűjtött alapadatok feldolgozása   3. A tényfeltárási terv és felépítése     3.1 Bevezetés     3.2 Előzmények bemutatása     3.3 A károsodott terület földtani és vízföldtani viszonyai     3.4 A feltárások és vizsgálatok általános terve       3.4.1 A vizsgált terület vízszintes és mélységi lehatárolása       3.4.2 A javasolt feltárások, vizsgálatok és indokolásuk       3.4.3 A tényfeltárás kutatási módszerei és alkalmazásuk sorrendje       3.4.4 A kémiai vizsgálatok körének megtervezése     3.5 Szervezés és biztonságtechnika     3.6 A tényfeltárás várható környezeti hatása     3.7 A tényfeltárással kapcsolatos munkálatok ütemezése   4. A tényfeltárási terv engedélyeztetése a területileg illetékes környezetvédelmi hatósággal   5. Tényfeltárási munkafázisok elvégzése     5.1 Előmunkálatok     5.2 Geodéziai munkák     5.3 Nyílt feltárások     5.4 Pontszerű feltárások készítése       5.4.1 Talaj és talajvíz mintavételi szondázás       5.4.2 Fúrások készítése     5.5 Talajvíz mintavételi pontok kialakítása       5.5.1 A mintavételi pontok kialakításának elvei       5.5.2 Talajvízkutak kiképzése     5.6 Furatokban és figyelőkutakban végzett helyszíni vizsgálatok       5.6.1 A felúszó fázisú szennyezettség hatása a felszín alatti víz potenciálképére       5.6.2 A felúszó fázisú szennyezettség tényleges vastagságának meghatározása     5.7 Környezeti minták begyűjtése, szállítása, átadása a vizsgálatokra       5.7.1 Környezeti levegő minták begyűjtése       5.7.2 Póruslevegő vizsgálata       5.7.3 Talajmintavétel       5.7.4 Talajnedvesség mintavétel       5.7.5 Felszíni vízből történő mintavétel       5.7.6 Felszín alatti vízből történő mintavétel         5.7.6.1 Tisztító szivattyúzás         5.7.6.2 Talajvíz mintavételi eszközök         5.7.6.3 A mintázó felszerelés tisztítása         5.7.6.4 Talajvíz-minták gyűjtése         5.7.6.5 Vízmintavételhez kapcsolódó helyszíni analízis         5.7.6.6 Vízminták tartósítása, tárolása         5.7.6.7 Minőségbiztosítás és minőség-ellenőrzés a tényfeltárás során     5.8 Geofizikai vizsgálatok     5.9 Környezeti minták laboratóriumi vizsgálata     5.10 Környezeti izotópok vizsgálata   6. A tényfeltárás vizsgálati eredményeinek kiértékelése     6.1 Vizsgálati eredmények megjelenítése és értelmezése       6.1.1 A feltárt rétegsor leírása       6.1.2 Hidrogeológiai szelvények készítése       6.1.3 Az adatok megjelenítése térképek segítségével         6.1.3.1 A domborzat szerepe         6.1.3.2 Potenciometrikus felülettérképek készítése         6.1.3.3 Áramképek készítése         6.1.3.4 A szennyezőanyagok és bomlástermékeik izokoncentrációs térképei         6.1.3.5 Az elektron donorok, szervetlen elektron akceptorok és anyagcseretermékek izokoncentrációs térképen való megjelenítése     6.2 A szennyezőanyagok mennyiségének becslése     6.3 Szennyeződésterjedés modellezés     6.4 Veszélyeztetettség felmérés, kockázatfelmérés   7. A záródokumentáció összeállítása és benyújtása az illetékes környezetvédelmi hatósághoz     7.1 A tényfeltárási záródokumentáció szerkezete     7.2 A tényfeltárási záródokumentáció mellékletei       7.2.1 Táblázatos mellékletek       7.2.2 Grafikus mellékletek       7.2.3 Egyéb mellékletek     7.3 A tényfeltárási záródokumentáció benyújtása a környezetvédelmi felügyelőségre II. MONITORING   1. Monitoring a szennyező tevékenységek, szennyező források, a kármentesítés és a tartósan károsodott területek ellenőrzésének különböző fázisaiban     1.1 A kockázatos anyagok engedélyezett közvetlen és közvetett elhelyezésével kapcsolatos monitoring     1.2 A kármentesítéssel kapcsolatos monitoring       1.2.1 A tényfeltárás és a monitoring módszereinek és lépéseinek összefüggései, kapcsolata       1.2.2 A műszaki beavatkozás-utóellenőrzés és a monitoring módszereinek, lépéseinek összefüggései, kapcsolata       1.2.3 A tartós környezeti károsodások monitoringja     1.3 A monitoring üzemeltetés fázisai és az üzemeltetés felelősei   2. A monitoring vizsgálat tárgya     2.1 A földtani közeg és a talaj szennyezettségének monitoringja     2.2 A felszín alatti és felszíni víz szennyezettségének monitoringja     2.3 A környezeti levegő monitoringja     2.4 Az élő környezet monitoringja, biomonitoring   3. A monitoring vizsgálatok eszközei     3.1 Folyadékszint- és vízhozam-mérések     3.2 Mintavétel     3.3 Vizsgálandó paraméterek   4. A monitoring tér-időbeli kiosztásának elvei     4.1 A monitoring hálózat telepítésének szempontjai     4.2 A monitoring időbeli ütemezése       4.2.1 A rendszeres monitoring gyakorisága       4.2.2 Ismételt feltárások     4.3 Kiegészítő monitoring   5. A természetes koncentrációcsökkenési folyamatok monitoringja     5.1 A természetes koncentrációcsökkenési folyamatok szerepe, működése     5.2 Fizikai koncentrációcsökkentő folyamatok       5.2.1 Mechanikai diszperzió       5.2.2 Molekuláris diffúzió       5.2.3 Hígulás       5.2.4 Párolgás     5.3 A szerves vegyületeket jellemző kémiai koncentrációcsökkentő folyamatok       5.3.1 Szorpció (megkötődés)       5.3.2 Ionizáció, koszolvencia       5.3.3 Abiotikus kémiai reakciók         5.3.3.1 Hidrolízis         5.3.3.2 Szubsztitúció         5.3.3.3 Elimináció         5.3.3.4 Oxidáció/redukció     5.4 Szervetlen vegyületek kémiai koncentrációcsökkentő folyamatai       5.4.1 Kémiai speciáció       5.4.2 Beoldódás és kicsapódás       5.4.3 Oxidáció/redukció       5.4.4 Adszorpció, ioncsere       5.4.5 Részecske transzport       5.4.6 A szerves és szervetlen anyagok között fellépő hatások     5.5 A szerves anyagok biológiai átalakulása     5.6 A természetes koncentrációcsökkenés bizonyítékai     5.7 A természetes koncentrációcsökkenés monitoringjához szükséges minimális adatigény, vizsgálandó paraméterek     5.8 A természetes koncentrációcsökkenés számszerűsítése   6. A monitoring eredményeinek bemutatása     6.1 Folyadékszint változások     6.2 Az oldott és kötött formájú szennyezőanyagok koncentrációjának változása     6.3 Általános vízkémiai és geokémiai paraméterek       6.3.1 Általános vízkémiai paraméterek       6.3.2 Geokémiai paraméterek   7. A monitoring eredményeinek értékelése     7.1 A szennyezettséggel kapcsolatos minősítések, a szennyeződési folyamat értékelése     7.2 Az értékeléshez kapcsolódó feladatok   8. Adatok dokumentálása, adatforgalom     8.1 Az észlelő objektumok törzsadatai     8.2 Az észlelési adatok feldolgozása, tárolása     8.3 Az adatforgalomra vonatkozó előírások MELLÉKLETEK     1. melléklet: Az intézmények címjegyzéke     2/a melléklet: Felszíni és felszín alatti vizek, eluátumok     2/b melléklet:Talaj és hulladék     2/c melléklet: Talajlevegő     3. melléklet: Ajánlott elemzési sémák     4. melléklet: Felszín alatti adatgyűjtésre és monitorozásra leggyakrabban használt terepi technikák (EPA 625/R-93/003) IRODALOMJEGYZÉK Országos Környezeti Kármentesítési Program