7. A monitoring eredményeinek értékelése

		7.1 A szennyezettséggel kapcsolatos minősítések, a szennyeződési folyamat értékelése

Az észlelt adatok nyilvántartásán és ábrázolásán túl szükség van azok rendszeres értékelésére. Az értékelések gyakorisága függ:

1. a lejátszódó folyamatok sebességétől, és irányától

A folyamatok sebességén elsősorban a szennyezőanyagok terjedési sebességét kell érteni. A szennyezőanyag terjedés sebességét egyszerű számítások segítségével meghatározhatók a tényfeltárás adatai vagy szakirodalmi adatok alapján. A terjedési sebességet azonban jelentősen befolyásolják a természetes koncentrációcsökkentő folyamatok. A szennyezőanyag terjedés mértéke függ a választott kármentesítési módszertől is.

A folyamatok iránya a szennyezőanyagok terjedésének, a monitoring vizsgálatok eredményei alapján megállapítható trendek, illetve az előre jelezhető folyamatok iránya. A terjedésre vonatkozó folyamatok értékelésekor a szennyezőanyagot közvetítő közeg terjedési irányába eső területhasználatok veszélyeztetettségét kell mértékadónak tekinteni, monitorozni. A trendeknél a már meglévő eredmények alapján megállapíthatók azok az esetleges stagnáló, csökkenő vagy növekvő tendenciák, amelyekkel a jövőre nézve előre jelezhetők (a kialakult trendek állandóságát feltételezve) a további változások is.

2. a mintavételi gyakoriságtól

A mintavételi gyakoriság az értékelhetőséget lényegesen befolyásolja. Az “egy minta nem minta” elv nem lehet indoka az értékelés elmulasztásának. Az értékelés első lépcsője mindig az aktuális minta eredményeinek vizsgálata, bár trendek felismerésére ez természetesen nem lehet alkalmas, azt viszont el lehet dönteni, hogy szükséges-e ellenőrző vizsgálat lefolytatása, mert esetleg kiugró koncentráció értékeket kaptak. A felszín alatti vízben és a földtani közegben zajló folyamatok viszonylag kis sebessége miatt nem indokolt a gyakori mintavétel, de az évente történő értékelésre mindig van lehetőség.

3. a védendő objektumok jellegétől

A védendő objektum (területhasználat) jellege az értékelés gyakoriságán kívül az értékelés időpontját is meghatározhatja. Érzékeny területhasználatok (pl. játszótér, egészségügyi intézmény stb.) esetében a nagyobb biztonságra törekvés viszonylag gyakoribb értékelést tehet szükségessé, míg a szennyeződésre kevésbé érzékeny ipartelep esetében az értékelt szakaszok hossza időben megnövekedhet. Folyamatos működés esetén az értékelés időpontja kevésbé lényeges. Időszakos, szezonális működésnél viszont az értékelést ehhez kell igazítani, mezőgazdasági termelésnél pl. célszerű az értékelést a betakarítás előtt végrehajtani.

4. a szennyező (kockázatos) anyag határértékhez viszonyított koncentrációjától

A szennyezőanyag koncentrációja az értékelés gyakoriságát is befolyásolja. A magas koncentrációk természetesen növelik a környezeti kockázatot, ami általában gyakoribb értékelést tesz szükségessé.

5. a kármentesítés fázisától

A kármentesítési fázisok esetében az értékelés gyakorisága a következők szerint alakul:

• tényfeltárás során az értékelés gyakorlatilag folyamatos,
• a műszaki beavatkozás során az értékelés szakaszos, a beavatkozás ütemezéséhez igazodik,
• az utóellenőrzésnél az értékelés ugyancsak szakaszos, de a szakaszok hossza lényegesen nagyobb lehet.

Az előbbiek alapján az értékelés gyakorisága az utóellenőrzésnek minősülő fázisban az esetek többségében a következők szerint alakul:

• az évente történő értékelés, amely többnyire csak a mért adatokra vonatkozik, a tendenciák felismerésére törekszik és szükség esetén javaslatot tesz a beavatkozásra,
• a Korm. rendeletben előírt 4 éves értékelés, amely az éves értékelésen túlmenően a monitoring teljes felülvizsgálatát is jelenti, szükség esetén javaslatot tartalmaz a monitoring módosítására, fejlesztésére.

A monitoring adatok értékelésének alapvető feladata az időbeni változások meghatározása. A tendenciózus változások (amennyiben kedvezőtlenek) beavatkozás szükségességét jelezhetik. Az előbbiekben írt előrejelzésekhez való viszonyítás is többnyire csak az időben lefolyó változásokkal értékelhető. Itt szűrhetők ki legjobban az esetleges kiugró (az általános trendtől eltérő) értékek is.

Az adatok korszerű értékelési módja a transzport modell felhasználásával történhet, amely tulajdonképpen kétirányú: egyrészt a monitoring adatok alkalmasak a modell ellenőrzésére, másrészt az új adatokkal új előrejelzések készíthetők, jól megalapozhatók a beavatkozásra vagy módosítására hozott (hozandó) döntések. Az értékelés a vízminőség-változásokat leíró modell által számított és a mért értékek összevetésével történik. Az értékelésnél felmerülő ellentmondások elemzése alapján módosítani kell a kialakított modell paramétereit a reális értéktartományokon belül, illetve az értékelés alapjául szolgáló információk megbízhatóságát meg kell vizsgálni. Szükség esetén módosítani kell a megfigyelő hálózat kialakítását, illetve üzemeltetési rendjét. Minden esetben modellezni szükséges a felszín alatti szivárgási viszonyok megváltozását, ha várható az azokat befolyásoló területhasználat (pl. erdőtelepítés), vagy vízgazdálkodási helyzet (pl. vízrendezés, vízkivételek, öntözés) megváltozása.

A monitoring teljes felülvizsgálata a rendszer hatékonyságának minősítését jelenti. Ekkor vizsgálni kell, hogy a kapott adatok alapján a monitoring megfelel-e a létesítésekor kitűzött céloknak, illetve nem jelent-e túlbiztosítást. A teljes értékeléskor lehet megvizsgálni, hogy:

• az adatgyűjtés (mintavételezés) gyakorisága megfelelő-e,
• a monitoring elemeinek elhelyezkedése megfelel-e a tevékenységből származó hatások vagy a szennyeződés terjedésének,
• az alkalmazott mintavételi módszerek megfelelőek-e,
• a kapott adatok megbízhatósága megfelelő-e,
• az adatok megfelelő biztonsággal értékelhetők-e,
• az értékelés módszere megfelelő-e.

A vizsgálat alapján kell dönteni

• a monitoring módosításáról, amelyen az elemek változatlanul hagyása mellett a gyakoriság vagy a módszerek változtatását kell érteni;
• a monitoring fejlesztéséről, kiegészítéséről, új elemek létesítéséről;
• a monitoring felszámolásáról. Ezt a döntést mindig komplex értékeléshez kell kötni.

		7.2 Az értékeléshez kapcsolódó feladatok

A tényfeltárás és a monitoring eredményeinek értékelése információt szolgáltat a szennyezett víz- és föld tömegének készletszámításához, valamint a veszélyeztetettség felméréséhez és a kockázatfelméréshez.

A kockázatfelmérés a monitoring kiépítésének mértékét, a ráfordítandó költségeket befolyásolja: a nagy veszélyt, illetve kockázatot jelentő szennyezések, szennyező források esetében a monitoring kiépítésének mértéke is nagyobb lehet, az ezzel elérhető kár-, illetve kockázat csökkentés ilyen esetben jelentősebb.