8. Adatok dokumentálása, adatforgalom

		8.1 Az észlelő objektumok törzsadatai

A tényfeltárás, illetve a monitoring keretében létesített észlelő objektumok és a mintavételi helyek adatait számítógépes nyilvántartásban kell rögzíteni úgy, hogy az országos nyilvántartásokba könnyen átkonvertálható legyen. Minden esetben meg kell adni az objektum jellegét (mintavételi hely, nyílt feltárás, fúrás, figyelőkút, termelőkút, forrás, felszíni vízhozammérő hely, meteorológiai állomás, stb.) az azonosítóját, illetve az azonosító rendszert, a helyi megnevezést, a létesítés időpontját, a koordinátákat EOV rendszerben, a terepmagasságot. A további törzsadatokat az objektum jellegétől függően kell meghatározni.

A figyelőkutak adatait vízföldtani naplóban kell rögzíteni (a vízföldtani napló a feltárás és a kútszerkezet bonyolultságától függően egyszerűsített formájú is lehet). A vízföldtani naplóban minden esetben meg kell adni az azonosítót (kataszteri szám), a kút helyi megnevezését, a létesítés időpontját, a koordinátákat, a terepmagasságot, a csőperem magasságát, a csövezést, a szűrőzés adatait, a rétegsor leírását, a felvett geofizikai szelvényeket, építéskor mért nyugalmi és üzemi vízszintet, vízhozamokat, -hőmérsékletet, -minőségi adatokat.

		8.2 Az észlelési adatok feldolgozása, tárolása

Az észlelési adatokat minden esetben mintavételi jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A mintavételi jegyzőkönyv formátumát, a rögzítésre kerülő adatokat a mintavételi szervezet akkreditált minőségirányítási kézikönyve írja elő. Általában az észlelési adatok között szerepel: a mérés helyének azonosítója, az észlelés dátuma, időpontja, az észlelő vagy mintavevő neve, cég megnevezése, a mért elem megjelölése, mértékegysége, valamint a mért érték.

Amennyiben folyamatos adatrögzítés történik a monitoring során, úgy a regisztrátumok alapján a napi átlagértékeket kell meghatározni. Az eredeti regisztrátumot meg kell őrizni.

Az adatokat az adatfogadó által meghatározott táblázatos formában kell összeállítani, ha nincs más előírás gépi adathordozón rögzítve.

		8.3 Az adatforgalomra vonatkozó előírások

A törzs- és észlelési adatokat, valamint az értékelést tartalmazó dokumentációkat a monitoringot jóváhagyó hatóság számára évente vagy a hatóság által meghatározott időközökben és határidőkre kell átadni. Az ágazatközi adatforgalmat külön szabályozás határozza meg, ez biztosítja, hogy a monitoring felelősének csak a jóváhagyó hatósághoz kell az adatokat, illetve a dokumentációkat átadni. A monitoring adatai részben a tényfeltáró vizsgálatok záródokumentációjában is megjelennek, de a külön - gépi formában történő - adatszolgáltatást az illetékes hatóság ettől függetlenül előírhatja. Az adatok minőségéért a monitoring üzemeltetője a felelős. A jóváhagyó hatóság szúrópróbaszerűen ellenőrizheti a terepi méréseket is. Az adatok módosítását hibajelzés esetén a monitoring felelőse végzi el, s a módosított adatokról kiegészítő dokumentációt nyújt be a hatóságnak.

A Korm. rendelet előírja a Környezetvédelmi Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszer (FAVI) működtetését, amelynek központi szerve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, regionális központjai a környezetvédelmi felügyelőségek. A FAVI többek között a felszín alatti víz, a földtani közeg állapotára, veszélyeztetésére, terhelésére, szennyezésére, károsítására, valamint az ezzel kapcsolatos követelményekre vonatkozó adatokat, információkat gyűjti, feldolgozza, rendszerezi és szolgáltatja.

A monitoring, illetve az ehhez szorosan kapcsolódó tényfeltárás adatainak is be kell kerülnie a FAVI rendszerbe. A már működő adatszolgáltatások (pl. a megfigyelő kutak vízügyi szervezetben előírt dokumentációja) keretében gyűjtött adatok átvételét biztosítani kell a FAVI rendszerébe.

A figyelőkutak vízföldtani dokumentációinak elkészítése, az adatok Országos Kútkataszterbe vitele a vízügyi szabályozások szerint történik.