3. A monitoring vizsgálatok eszközei

		3.1 Folyadékszint- és vízhozam-mérések

A felszíni vizek szintjének mérése szükséges lehet – már a szennyeződés tényfeltárási fázisában – annak megítélése céljából, hogy milyen hidraulikai kapcsolat van a felszíni és felszín alatti víz között, legyen bármelyik a szennyezett vagy a veszélyeztetett közeg.

A hidraulikai kapcsolat a monitoring vizsgálatok során végzett folyadékszint mérések segítségével pontosítható, a kapcsolat jellegének időszakos változása a vízszintmérések segítségével leírható. A vízszintmérések eredményeit a mérési időpontra és helyre vonatkozóan táblázatos vagy adatbázis formában célszerű gyűjteni. Az adatsor ábrázolásával a szezonális vízszint-ingadozások mértéke is meghatározható.

Amennyiben a víznél kisebb vagy nagyobb fajsúlyú, folyadék fázisú szennyezőanyag is jelen van a területen, a folyadékszintek mérését, a szükséges korrekciós számításokat a tényfeltárás fejezeteiben foglaltak szerint kell elvégezni.

A monitoring kiegészülhet vízhozam-, illetve vízmennyiség mérésekkel is. Szükség lehet a vizsgált területet érintő kisvízfolyás vízhozamának mérésére, illetve a területre befolyó, illetve elfolyó felszíni vizek hozamának mérésére is. Amennyiben a műszaki beavatkozás során a felszín alatti vízbe bevezetés, vagy abból vízkivétel történik, a monitoring során ennek hozamát is rendszeresen mérni kell. Szükség lehet a környékbeli jelentősebb felszín alatti vízkivételek hozamának mérésére is, illetve gondoskodni kell az adatok átvételéről. A szivattyúzott, illetve csővezetéken szállított vízhozamok mérése a kereskedelmi forgalomban kapható vízmennyiség-, illetve vízhozammérő eszközökkel, vízórákkal megoldható. A rendszeresen leolvasandó vízórák helyett szükség lehet automatikus vízhozam regisztrálókra is. A nyílt medrekben vagy árkokban mozgó, vagy vezetett víz hozamának mérésére általában mérőbukók és ezekhez kapcsolódó vízszintregisztrálók használhatók. A források vízhozam mérése is hasonló eszközökkel oldható meg.

		3.2 Mintavétel

A tényfeltárásokról szóló fejezetekben részletesen bemutatásra kerültek az egyes környezeti elemekből történő mintavételek technikái és eljárásai. A monitoring vizsgálatok során rendszeres időközönként ismétlésre kerülnek az ott leírt mintavételek, így a mintavételi eljárásokat itt bővebben nem tárgyaljuk. A monitoring során a vizsgálati rendnek és gyakoriságnak van kiemelt jelentősége, így ezek részletes elemzése szükséges.

A monitoring vizsgálatok mintavételei során általános követelmény a minták reprezentativitása, az ellenőrizhetőség – mind minőségbiztosítási szempontból, mind a mintavételi hely szempontjából –, illetve az, hogy a mintavétel ne segítse elő a szennyezőanyag terjedését. Gondoskodni kell arról, hogy a mintavételezéshez használt eszközök anyaga a minta megbízhatóságát ne rontsa. A monitoring során alkalmazni kell a szükséges egyéni védőfelszereléseket, és be kell tartani a munkaegészségügyi és munkabiztonsági előírásokat. Javasolható, hogy a fenti előírásokat a monitoringot végző szervezet projekt-specifikusan rögzítse és a résztvevők számára tegye kötelezővé.

A mintavételre, a minta tárolására és szállítására, valamint a laboratóriumi elemzésekre vonatkozóan be kell tartani a hatályos szabványok előírásait. A megvett minták minőségének biztosítása és ellenőrizhetősége érdekében minőségbiztosítási tervet kell készíteni. Éppen a minőségbiztosítás és ellenőrizhetőség miatt a mintavételt csak akkreditált mintavevő szervezet, míg a minták vizsgálatát – legyen az kémiai analitikai, ökotoxikológiai, talajtani, stb. vizsgálat – csak akkreditált laboratórium végezheti.

		3.3 Vizsgálandó paraméterek

A kockázatos anyagok engedélyezett elhelyezésével kapcsolatban a monitoring során vizsgálandó paraméterek körét az elővizsgálatok eredményei (alapállapot felvétel) és az elhelyezésre kerülő kockázatos anyag ismeretében jelölik ki. A műszaki beavatkozáshoz és utóellenőrzéshez kapcsolódó monitoring vizsgálatok során a vizsgálandó paraméterek körét a tényfeltárás során állapítják meg és a tényfeltárási záródokumentáció utóellenőrzéssel foglalkozó fejezete írja le azokat. A monitoring vizsgálatok eredményei alapján készülő értékelő jelentéseknek azonban indokolt esetben tartalmaznia kell javaslatokat a monitoringba vont vegyi anyagok körének esetleges bővítésére vonatkozóan is.

Amennyiben a monitoring tevékenységet már a tényfeltáró vizsgálatok ideje alatt folytatni kell, a vizsgálandó paraméterek körét a területre vonatkozó korábbi adatok alapján, a környezetvédelmi felügyelőséggel egyeztetve a tényfeltárási tervben kell megadni.

A vizsgálandó paraméterek körének meghatározásánál a tényfeltárás eredményeit, illetve a záró-dokumentációban foglaltakat kell alapul venni. A transzportfolyamatok értékelésénél és a modellezésnél várható további szennyező anyagokat (bomlástermékeket), a szennyezőanyagok transzportját kísérő egyéb jelzőanyagokat és egyéb komponenseket szükséges figyelembe venni.