2. A tényfeltárás megtervezéséhez szükséges alapadatok begyűjtése és feldolgozása

A részletes tényfeltárás elvégzése, összhangban a Korm. rendelet előírásaival, a következő lépésekből áll:

• a tényfeltárás megtervezéséhez szükséges alapadatok begyűjtése és feldolgozása,
• szükség esetén a tényfeltárási terv elkészítése, és a Korm. rendelet 19.§ (3) szerint engedélyeztetése a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőséggel,
• az engedélyezett tényfeltárás munkálatainak (terepi, laboratóriumi) elvégzése, a feltárási és vizsgálati adatok kiértékelése,
• a tényfeltárási záródokumentáció összeállítása, és a Korm. rendelet 20.§ (2) bekezdés alapján benyújtása a területileg illetékes környezetvédelmi hatósághoz.

		2.1 A szennyezésre és a szennyezés által érintett területre vonatkozó archív adatok begyűjtése

A tényfeltárási munka első lépése a vizsgálandó területről föllelhető archív adatoknak és hatósági eljárások ügyiratainak begyűjtése. Az archív adatok feldolgozása után kerülhet sor az előzetes helyszíni bejárásra.

Az archív adatok egy része az egykori és jelenlegi területhasználatokhoz, a szennyezőanyag(ok)hoz, a másik része a szennyezés által érintett terület környezeti elemeihez kapcsolódik.

Az információk elérhetőségének függvényében alapadatként szükséges beszerezni a következőket:

• a szennyezettség megszüntetésére kötelezett (kötelezhető) természetes, vagy jogi személy adatait (név, cím, kataszteri szám, stb.),
• a terület beépítési részletes helyszínrajzát,
• a terület légi fényképét,
• a területen megelőzően végzett tevékenységek, területhasználatok leírását,
• a szennyezést okozó tevékenység leírását, technológiáját,
• a szennyeződés történeti leírását, hatósági vonatkozásait (engedélyek, határozatok, bírságok stb.),
• a szennyeződéssel kapcsolatos korábbi vizsgálati eredményeket,
• a területre vonatkozó talajmechanikai, mérnökgeológiai, hidrogeológiai, környezetvédelmi stb. szakvéleményeket,
• a terület és a valószínűsíthető hatásterület kataszteri, topográfiai, földtani, hidrogeológiai, környezet-érzékenységi stb. térképeit,
• a területen és a tágabb térségben létesített feltárások, fúrások adatait,
• felszín alatti víz vizsgálatok és mérések adatait (vízszint, vízminőség),
• a szennyezés által valószínűleg érintett területhez közeli vízkivételek helyét,
• a szennyezés által érintett területek vízhasználati adatait,
• a területrendezési, településrendezési tervet,
• a települési környezetvédelmi programot,
• a közelben lévő védett épített és természeti értékek és területek listáját,
• időjárási, éghajlati adatokat,
• egyéb, a tényfeltárás szempontjából fontos adatokat.

Az általános földtani felépítés jellemzéséhez segítséget nyújtanak a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) szerkesztésében és kiadásában megjelent térképek, térképmagyarázók és atlaszok. A MÁFI adattárában megtalálhatók a földtani kutatások jelentései, valamint a Magyarországon 1883 óta létesült földtani mélyfúrások adatai. Itt találhatók a Központi Földtani Hivatal által Budapest, Miskolc, Pécs, Eger, Szekszárd, és Szentendre területére kiadott mérnökgeológiai térképek. A területi geológiai szolgálatoknál föllelhető információk, adatok is hasznos segítséget jelentenek.

A hidrogeológiai alapadatok is többféle forrásból gyűjthetők be. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (VITUKI) Hidrológiai Intézet adattárában megtalálható a vízkutató fúrások, talajvíz, és karsztvíz megfigyelő kutak, valamint a mélyfúrású kutak hidrogeológiai naplói (beleértve a termálkutak naplóit is) alapján készített és folyamatosan karbantartott Országos Kútkataszter. A területi vízügyi igazgatóságok vízgazdálkodási és vízrajzi osztályai is tekintélyes adattárakkal rendelkeznek.

Az archív adatok gyűjtésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni az OKKP keretében kidolgozott és működtetett nyilvántartási rendszert, amely a szennyezett területek számbavételével foglalkozik.

A tényfeltárás megtervezéséhez fel kell használni a Környezetvédelmi Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszer (FAVI) adatállományát. A FAVI központja a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, regionális központjai a környezetvédelmi felügyelőségek. A FAVI az adminisztratív, azonosító jellegű adatokon túlmenően információkat tartalmaz:

• a földtani közeg/felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével, szennyezésével, károsításával járó tevékenységet folytatókra és tevékenységükre,
• a földtani közeg/felszín alatti víz veszélyeztetésére, terhelésére, szennyezésére, károsítására,
• a földtani közeg/felszín alatti víz állapotára,
• a földtani közeg/felszín alatti víz állapotával kapcsolatos követelményekre és annak
• védelméhez kapcsolódó környezetvédelmi intézkedésekre vonatkozóan.

Az Aarhusi Egyezmény előírásait a magyar jogrendbe iktató 2001. évi LXXXI törvény szerint a környezeti adatok általában, illetve a Korm. rendelet 17.§. (5) bekezdés szerint a FAVI adatai nyilvánosak és közérdekűek.

Számos, a tényfeltárás szempontjából hasznos vagy nélkülözhetetlen adat és szakvélemény van az egyes hatóságok és önkormányzatok, valamint a szennyezettséget okozó intézmények adattáraiban. Megemlítendő a Geofizikai Intézet keretében működő Építésügyi és Geotechnikai Adattár (ÉGA), ahol elsősorban az építőiparhoz kapcsolódó feltárások adatai és szakvélemények találhatók.

		2.2 Légifotók felhasználhatósága a tényfeltárás tervezésében

A meglévő térképek, valamint a talajra, illetve felszíni földtani képződményekre, a fedőréteget megbontó beavatkozásokra, a hulladéklerakókra és egyéb szennyező forrásokra vonatkozó ismeretek pontosítására és kiegészítésére hasznos segítséget nyújt a légifelvételek feldolgozása. A légifotók beszerezhetők a FÖMI Központi Adat- és Térképtárából, vagy HM Térképészeti KHT-től. Magyarország teljes területére elérhető 4 évesnél nem régebbi légifotó-sorozat áll rendelkezésre.

A színhelyes légifényképek az emberi szem által megszokott színekben mutatják meg a föld felszínét, illetve az ott lévő tereptárgyakat.

Előnyük a természetes színhatás és színgazdagság. Használatuk, feldolgozásuk a fotóinterpretációban kevéssé járatos szakembereknek is viszonylag könnyű.

A színes infra légifelvételek az emberi szem által érzékelhető fénytartományon kívül az ún. közeli infra hullámhossztartományban (700-900 nm) is képesek információkat rögzíteni. Ezáltal olyan információk is leolvashatók, amelyek más módszerrel nem, vagy csak nagy nehézségek árán szerezhetők be.

A színes infra filmeken az élő növényzet vörös színű, a talaj zöldes árnyalatú, a víz pedig kéktől feketéig terjedő színű. Az infra film a vörös különböző árnyalataiban kimutatja a növényzet szemmel nem látható fenológiai fáziskülönbségeit, egészségi állapotát, vízellátottságát, stb. Mivel a növényzet a különböző szennyeződésekre indikátorként reagál, a színes infra filmen megfigyelhető eltérésekből következtetni lehet a növényzetet ért károsító hatásokra, tehát közvetve a szennyezésekre (a vegetációs időszakban, áprilistól-októberig).

Az infravörös filmek nagy előnye, hogy légköri párára kevésbé érzékenyek, így ugyanabból a magasságból általában jobb minőségű felvételek készíthetők, mint a színhelyes színes filmre.

A kétféle felvételi anyag együttes használata (kétkamrás légifelvételezés) esetén az ismertetett előnyök együttesen jelentkeznek. A felvételek kiértékelése során, a kétféle felvételen megjelenő különböző információk szintézisével további ismeretek szerezhetők a vizsgált területről, illetve jelenségről.

A felvételek során elkészített fotókat számítógépes eljárással feldolgozva digitális ortofotók állíthatók elő. A digitális ortofotók előnyei az alábbiakban foglalhatók össze:

• A felvétel számítógéppel kezelhető, különböző szűrések alkalmazásával a légköri zavarok kiküszöbölhetők, a színkontrasztok kiemelhetők, így a digitális felvételekről a hagyományos negatívénál jobb minőségű színes nyomat készíthető.
• Az ortofotó a térképhez hasonlóan ortogonális vetületű, így a felvett terület geometriáját nagyon pontosan adja vissza. Megfelelő szoftver alkalmazásával térinformatikai alapként kezelhető. A digitális ortofotó a meglévő topográfiai térképre ráhelyezhető, így a térképen az időközi változások korrigálhatók. A felvétel akár a topográfiai térképpel együtt kinyomtatható és grafikai információkkal is ellátható.
• A digitális felvételek alapján nemcsak a felvett területek méretarányait, hanem a lefényképezett terület felszíni minőségét (burkolt térszín, salak, különböző művelési ágba tartozó mezőgazdasági területek, rossz lefolyású, mocsaras területek stb) is meg lehet állapítani, mivel a spektrális információk számítógépen értelmezhetők.
• A digitális felvétel számítógépen is archiválható. Az egyes feladatokhoz illesztve szűrésekkel bármikor újra kinyomtatható, előállítható.

		2.3 Hatósági határozatok és jogszabályok összegyűjtése

A területre vonatkozó hatósági határozatok és a hatályos jogszabályok ismerete elengedhetetlen a szakszerű tényfeltáráshoz. Ezek közül mindenekelőtt be kell szerezni a tényfeltárást előíró határozatot. Ismerni kell a korábbi hatósági és szakhatósági állásfoglalásokat, amelyek a területre, az ott folytatott tevékenységekre, illetve a terület szennyezettségére vonatkoznak, valamint a vonatkozó szabványokat, műszaki irányelveket, határértékeket (lásd: www.mszt.hu).

		2.4 Előzetes terepbejárás

Az előzetes terepbejárást a tényfeltárást (kármentesítést) elrendelő határozat, illetve az azt megelőző felügyelőségi kivizsgálás eredményei alapján, annak figyelembe vételével kell elvégezni.

A tényfeltárás tervezése előtt a szennyezett területet be kell járni a terület tulajdonosával, kezelőjével vagy a károkozó szervezet felelősével, a területet és a technológiákat jól ismerő képviselő szakemberrel. A bejárás során fölmerülő észrevételeket, megjegyzéseket írásban rögzíteni kell, és a bejárási térképen is föl kell tüntetni.

A következő technológiák és objektumok állapotára kell különös figyelmet fordítani:

• szénhidrogén feldolgozás,
• üzemanyag fűtőanyag tárolása, átfejtése és kiszerelése,
• kazánház,
• kenőanyagok tárolása és felhasználása,
• vegyi anyagok (oldószerek, impregnálószerek, felületkezelő szerek, stb.) tárolása és felhasználása,
• hulladéktárolás,
• felszín alatti és fölötti csővezetékek,
• szennyvizek gyűjtése és kezelése,
• veszélyes anyagokat alkalmazó technológiák (pl. galvanizálás, zsírtalanítás, öntöde, javítóműhely, bőrcserzés, csávázás, hadiipari technológiák stb.).

Az előzetes terepbejáráson a helyszíni észrevételekről, szennyezést okozó létesítményekről, technológiákról célszerű fényképfelvételeket készíteni, és helyüket térképen is rögzíteni.

Az előzetes terepbejárás során addig nem azonosított szennyező komponenseket vagy szennyezési gócokat is találhatnak. Ilyen esetben az addig ismeretlen szennyezőanyag jelenlétét tudatni kell a felügyelőséggel. A felügyelőség az új adatok birtokában újabb tényfeltáró vizsgálatot rendelhet el az új komponensekre vonatkozóan.

		2.5 Az összegyűjtött alapadatok feldolgozása

A beszerzett alapadatokat fel kell dolgozni és ki kell értékelni, valamint ki kell egészíteni az előzetes terepbejárás adataival. Az eredményeket a tényfeltárási dokumentációban össze kell foglalni. Az összegyűjtött és értékelt alapadatok alapján kell összeállítani a tényfeltátási tervet.