7. A záródokumentáció összeállítása és benyújtása az illetékes környezetvédelmi hatósághoz

		7.1 A tényfeltárási záródokumentáció szerkezete

A Korm. rendelet 20.§ (2) bekezdés értelmében a tényfeltárást dokumentálni kell. A tényfeltárási záródokumentációt a Korm. rendelet 6. számú mellékletének megfelelő tartalommal kell összeállítani, és be kell nyújtani a felügyelőséghez.

A tényfeltárási záródokumentáció lehetséges felépítése:

A fejezetben a tényfeltárás alapvető körülményeit kell áttekinteni. Röviden be kell mutatni a terület és a szennyeződés történetét. Föl kell sorolni a területre és tevékenységre vonatkozó hatósági előírásokat, engedélyeket, határozatokat. Meg kell jelölni a kármentesítésre kötelezett, szennyeződésért felelős szervezetet vagy személyt. (Korm. rendelet 6. melléklet 2. pont).

A dokumentációhoz másolatban mellékelni kell a tényfeltárást elrendelő határozatot, a munka megkezdésével, elvégzésével kapcsolatos engedélyeket, valmint kapcsolódó hivatalos iratokat (Korm. rendelet 6. melléklet 15. pont).

Be kell mutatni a tényfeltárást végző szervezet, szakértők, tervezők jogosultságának igazolását, valamint a mintavételi és vizsgálati akkreditációt tanúsító okiratot. Az igazolások másolatát a dokumentációhoz mellékelni kell.( Korm. rendelet 6. melléklet 3. pont)

A fejezetben a szennyeződött terület pontos megjelölése szerepel helyrajzi számok alapján, tulajdonosok, területhasználók és -kezelők felsorolásával. Ajánlott a vonatkozó tulajdoni lapok másolatát mellékelni a dokumentációhoz. (Korm. rendelet 6. melléklet 1. pont)

Be kell mutatni a szennyező objektumot, műszaki kialakítását, gépi berendezéseit, üzemelési rendjét, technológiáját. Kiemelten kell tárgyalni a potenciális és tényleges szennyező forrásokat, mint pl. a felszín alatti és föld feletti tartályok, csővezetékek, stb. Be kell mutatni a szennyező forrásra, a szennyezőanyagra, a szennyezés térbeli elhelyezkedésére és terjedésére vonatkozó, a feltárás megkezdésekor rendelkezésre álló információkat, megfigyelési, mérési adatokat. Ismertetni kell a szennyező objektum környezetében található területhasználatokat, vízhasználatokat (Korm. rendelet 6. melléklet 4. pont), valamint a területen történt korábbi vizsgálatokat és azok eredményét (Korm. rendelet 6. melléklet 5. pont).

3. A TÉNYFELTÁRÁS SORÁN ELVÉGZETT MUNKÁK

Alfejezetekre bontva, rendszerezve ajánlott bemutatni az elvégzett munkákat. (Korm. rendelet 6. melléklet 7. és 8. pont).

A fejezetben ismertetni kell a feltárási hálózatot, a feltárási tervtől való eltérését indoklással. Ugyancsak ismertetni kell a feltárások módszerét (nyílt feltárás készítése, fúrások készítése, fúrási mód, alkalmazott fúróberendezés, stb.).

Össze kell foglalni a tényfeltárás során a terepen elvégzett méréseket és vizsgálatokat (folyadékszintek mérése, kémiai vizsgálatok, gyorstesztek, stb.).

Ismertetni kell a talaj- és talajvíz mintavételek módszerét, eszközeit, valamint a mintavételek célját.

Ismertetni kell a vizsgálatok koncepcióját, a vizsgálatra kijelölt pontokat, a vizsgált komponenseket és paramétereket, vizsgálati módszereket, szabványokat, módszerek kimutatási határát.

Össze kell foglalni a területen végzett geodéziai munkákat.

A tényfeltárás során keletkeznek veszélyes anyagok (szennyezett furadék-anyag, folyadékok, stb.), amelyeket a hatályos szabályozásoknak megfelelően kell kezelni. Össze kell foglalni a keletkezett veszélyes anyagok kezelését, be kell mutatni a kezelésről szóló bizonylatokat. (Korm. rendelet 6. melléklet 12. pont)

Alfejezetekre bontva, rendszerezve ajánlott bemutatni az elvégzett munkákat.

A tényfeltárás előkészületi fázisában gyűjtött archív adatok és a feltárások készítése során nyert adatok segítségével a területet el kell helyezni a regionális földtani és vízföldtani környezetben. Ismertetni kell a szennyeződéssel érintett felszín alatti képződményeket, a felszíni lefolyási viszonyokat, élővizeket, felszín alatti vízáramlási rendszert is. Amennyiben lehetséges, úgy a területen föllelhető talajokat is ismertetni kell (Korm. rendelet 6. melléklet 6. pont).

A vizsgált területet be kell sorolni a Korm. rendelet 2. melléklete szerinti szennyeződés-érzékenységi kategóriába (Korm. rendelet 6. melléklet 6. pont).

Összeállításra került az “A”, “B” és “C” szennyeződés érzékenységi főkategóriák szerinti településsoros lista, amely egyben alapja a KAC Fejlesztési pályázatok 5. számú mellékletének is. Egy adott település érzékenységi besorolása – a környezetvédelem elővigyázatosság elvét követve – a közigazgatási területen 5%-ot meghaladó legnagyobb érzékenységű kategória szerint történt.

Ezen lista alapján kell dönteni települési rendezési és fejlesztési tervek készítésekor.

Adott hely ismeretében, egy adott lehatárolt területen a településsoros minősítéstől eltérő érzékenységi besorolás állapítható meg a területek szennyeződés érzékenységi térképe alapján. Az M=1:100 000 méretarányú térképeket a VITUKI Rt. állította össze. Hozzáférhető: a környezetvédelmi felügyelőségeken, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján –http://www.kvvm.hu/korny/felszalviz/33_2000/erzekeny/erzekeny.htm–, és az OKKP Kármentesítési Füzetek 7. Magyarázó az érzékenységi térképekhez (2001) c. kiadvány formájában. KÁRMENTESITÉSI FÜZETEK 7.

Ugyancsak el lehet térni a településsoros listától, ha a felelős által – a Korm. rendelet 2/1. számú melléklet szempontjai szerint – végzett vagy végeztetett részletes lokális vizsgálat eredményét a környezetvédelmi felügyelőség elfogadja.

Ismertetni kell a területen azonosított szennyezőanyagok eloszlását. Komponensenként értékelni kell a talajgázban, talajban kötött, talajvízben oldott és önálló fázisban előforduló szennyezőanyagok eloszlását, mennyiségét, összehasonlítva az Együttes rendeletben megadott (A) háttérértékkel, (B) szennyezettségi és (C_i) intézkedési szennyezettségi határértékkel (Korm. rendelet 6. melléklet 9. és 10. pont).

Össze kell foglalni a szennyezőanyag mennyiségi becslésének eredményét, megadva a számítás módszerét is. (Korm. rendelet 6. melléklet 9. pont)

A különböző anyagok koncentrációját befolyásolják fizikai folyamatok, melyek során a szennyezőanyag minősége nem változik (nem destruktív folyamatok). Ezek a diszperzió, hígulás, adszorpció-deszorpció, párolgás. E mellett több, elsősorban szerves anyag koncentrációja kémiai átalakuláson megy át, amelyek egyrészt geokémiai környezetváltozások, másrészt mikrobiológiai aktivitás miatt (destruktív folyamatok) bekövetkező változások. Ebben a fejezetben kell ismertetni a folyamatok összességét (számszerűsítve), és a szennyezőanyagok koncentrációjára való hatását. (Korm. rendelet 6. melléklet 11. pont)

Ismertetni kell a környezeti kockázatfelmérés elméleti modelljét, a modellből adódó, helyi körülmények figyelembe vételével számbavehető kitettségeket, a felmérés kiindulási adatait, az alkalmazott számítási módot. Föl kell sorolni a környezet elemeinek: a levegő, a talaj, a felszín alatti vizek károsodásának valószínűségeit, a szennyező anyagoknak a különböző környezeti elemek közötti mozgásának lehetőségeit, módozatait. Ismertetni kell a szennyeződésnek a területhasználatokra való hatását. Az elvégzett számítás alapján javaslatot kell tenni a kockázati alapon meghatározott (D) kármentesítési szennyezettségi határértékre. (Korm. rendelet 6. melléklet 11. pont)

Amennyiben a tényfeltárás során megismert szennyezettség mértéke nagyobb, mint a kockázati számítások alapján megengedhető mérték, úgy a területen beavatkozásra van szükség. A beavatkozás háromféle lehet:

• Forráskontroll – célja, hogy a veszélyes anyag(ok) koncentrációja a szennyezettség forrásában a megengedhető mértékűre csökkenjen. Ez a fajta beavatkozás lehet a szennyezett terület izolálása, aktív műszaki beavatkozás (talajcsere, talajvíz kiszivattyúzása és kezelése), vagy a szennyezőanyagok lebomlásának, megkötésének elősegítése (kémiai vagy biológiai anyagok bejuttatása a felszín alatti környezetbe).
• Terjedési útvonal megszakításakor olyan beavatkozást kell tenni, amellyel megakadályozható, hogy a szennyezőanyag(ok) eljuthassanak a veszélyeztetett hatásviselőhöz (az emberhez). Ez a beavatkozás alapulhat a szennyezett terület izolálásán, vagy olyan beavatkozáson, amely a szennyezőanyag terjedését gátolja (vízzáró függönyfal beépítése, reaktív anyagoknak lejuttatása a felszín alatti környezetbe)
• Területhasználat korlátozása olyan beavatkozást jelent, melyben hatósági lépésekkel kizárjuk a szennyező anyagoknak a hatásviselőkhöz jutását. Ebben az esetben hatóságnak kell előírnia, hogy az adott terület milyen keretek között használható (milyen épület lehet a területen, milyen növényeket lehet termeszteni, milyen vízhasználat megengedett, stb.)

A háromféle beavatkozás valamilyen kombinációjának alkalmazása is lehetséges (pl. forráskontroll és területhaználati korlátozás).

A tényfeltárás során megismert földtani, vízföldtani információk felhasználásával, a szennyezettség kockázatának és a területhasználatok ismeretében kell a területen alkalmazható műszaki beavatkozási módszereket ismertetni. A módszerek közül ki kell választani azt, amelynek segítségével a szennyezettség költséghatékony módon, a lehető legrövidebb idő alatt a javasolt szintre csökkenthető. (Korm. rendelet 6. melléklet 11. pont)

A fejezet tartalmazza a már elvégzett kármentesítési szakasz(ok), illetve a külön jogszabály szerinti kárelhárítás költségeinek részletes felsorolását, és az esetlegesen még fennmaradt, várhatóan jelentkező (részletes) tényfeltárási munkák becsült költségeit. A költségekről szóló tájékoztatástól el kell tekinteni, ha a munkálatokat az okozó (felelős) teljes mértékben saját forrásból fedezte. (Korm. rendelet 6. melléklet 14. pont)

A Korm. rendelet 26.§ (1) szerint a kármentesítés során a szennyezettség változásának mértékét folyamatosan, a (8) a) szerint pedig a műszaki beavatkozás lezárását követően legalább 4 évig folytatni kell. A tényfeltárási záródokumentációban javaslatot kell tenni az utóellenőrzésre. Ennek tartalmaznia kell az utóellenőrzés végzésére alkalmas kialakítandó monitoring rendszer fő műszaki paramétereit (monitoring pontok elhelyezése, kialakítási vázlata), a vizsgálandó komponensek körét, a vizsgálati módszereket és a vizsgálatok gyakoriságát. (Korm. rendelet 6. melléklet 13. pont)

		7.2 A tényfeltárási záródokumentáció mellékletei

A tényfeltárási dokumentációban foglalt szöveges értékelést táblázatos, grafikus és egyéb mellékletekkel kell szemléletessé, könnyen érthetővé tenni.

		7.2.1 Táblázatos mellékletek

Táblázatokban összefoglalva érdemes összesíteni a tényfeltárás során:

• a vizsgálati helyek koordinátáit,
• helyszíni mérések eredményeit,
• a területre vonatkozó archív adatokat (a területen folytatott korábbi monitoring tevékenység során nyert folyadékszintek, kémiai elemzési eredmények, stb.),
• a környezetre vonatkozó archív adatokat (mélyfúrású kutak rétegsorai, vízszint-idősorai, kutatófúrások adatai, stb.),
• tényfeltárás során végzett kémiai elemzési adatok,
• tényfeltáráshoz kötődő számítási eredmények (készletszámítás, kockázatfelmérés, stb.).

		7.2.2 Grafikus mellékletek

A táblázatosan összefoglalt adatok egy része megjeleníthető grafikonok formájában is, ezek általában a hosszabb időintervallumon át megfigyelt paraméterek (folyadékszintek, mérési pontokon észlelt szennyezőanyag- és egyéb koncentrációk, stb.), illetve bizonyos vizsgálat-típusok eredményei (különböző talajmechanikai vizsgálatok, szénhidrogén lepárlási próba, stb.). A könnyebb érthetőség kedvéért grafikus megjelenítésük is kívánatos.

A dokumentáció megértéséhez hasznos segítséget nyújtanak a rajzmellékletek. Ábrázolni kell a tényfeltárás során készült feltárások vázlatrajzát, kútkialakítási mintaszelvényeket, kockázatfelméréshez kapcsolódó szemléltető ábrákat, műszaki beavatkozás folyamatábráját, stb.

Amire a dokumentációban hivatkoznak, az jelenjen meg térképi ábrázolásban is. Ha a rajzi tartalom egyenetlen eloszlású, a részletesebben feltárt területek nagyobb léptékű kivágatban ábrázolhatók. A térképet a felvétel időpontjához képest a megváltozott viszonyoknak megfelelően ki kell egészíteni. Mérési eredményeket a jó áttekinthetőség kedvéért célszerű ábrázolni kartogrammon, folttérképen, a szabvány előírásainak vagy a szakmai gyakorlatnak megfelelő jelekkel és színekkel. A feltárás terve és a szennyezett terület lehatárolása mindenféleképpen rajzi ábrázolásban jelenjen meg.

Rendszerint szükség lehet:

• közigazgatási, topográfiai áttekintő térképre (M = 1:150 000-1:10 000),
• földtani térképre (M = 1:200 000-1:5000),
• beépítési helyszínrajzra (M = 1:500-1:1000).

A vertikális viszonyok ábrázolása szelvényeken, kerítésdiagramon, tömbszelvényen történhet. Szükség lehet a térség földtani felépítését bemutató szelvényre. A szennyezés fő anyagtranszportjának irányában és arra merőlegesen a feltárási pontokon keresztül szennyezettség-földtani szelvényeket kell készíteni. A feltárások földtani- műszaki tervét (csövezési terv) is ajánlott térképen ábrázolni.

Az elmondottak alapján a terv általában a következő rajzanyagokat tartalmazza:

• Áttekintő térkép (M = 1:100 000),
• Áttekintő földtani térkép elvi rétegoszloppal,
• Térségi dokumentációs térkép (M=1:25 000 – feltárásokkal, vízbázisokkal, természetvédelmi területekkel, stb.),
• Térségi áttekintő földtani-vízföldtani szelvény (hidrológiai egységet felölelő, a szennyezett területek, víztartó rétegek, befogadók, stb. kapcsolatát tükröző szelvény),
• Dokumentációs térkép (M = 1:4000 – létesítményekkel, szennyező forrásokkal, szennyezett területekkel, megelőző feltárásokkal, hidrodinamikával, stb.),
• Környezetföldtani szelvény (helyi földtan, vízföldtan, szennyeződés, szennyeződés transzport ábrázolása),
• Tervezett feltárások térképe (M = 1:4000 – geofizikai szelvények, fúrási hálózattal, fúrási, megfigyelő kút helyekkel, mintavételi pontokkal, stb.),
• Tervezett fúrások és kútszelvények (műszaki terv).

		7.2.3 Egyéb mellékletek

A tervezést kísérő fontosabb dokumentumok is csatolhatók a tényfeltárási záródokumentációhoz:

• hatósági kötelezések, határozatok,
• kiegészítő szakvélemények,
• a tényfeltárás során a területen készített fotók.

		7.3 A tényfeltárási záródokumentáció benyújtása a környezetvédelmi felügyelőségre

A Korm. rendelet 22.§ határozza meg a környezetvédelmi felügyelőség, valamint az érintett szakhatóságok feladatait a tényfeltárási záródokumentáció elfogadásáról, valamint a szennyezettséggel, károsodással kapcsolatos további feladatokról, úgymint:

1. a tényfeltárás folytatásáról,
2. az (E) egyedi szennyezettségi határérték, illetőleg a (D) kármentesítési szennyezettségi határérték megállapításáról,
3. ha a szennyezettség meghaladja a (D) kármentesítési szennyezettségi határértéket, a műszaki beavatkozás elvégzésének szükségességéről, illetve a műszaki beavatkozás megvalósítási tervének elkészítéséről és benyújtásáról,
4. a kármentesítés szüneteltetéséről,
5. az utóellenőrzés elrendeléséről,
6. a kármentesítés befejezéséről, ha minden körülmény együttes mérlegelése azt mutatja, hogy a szennyezettség alacsony mértéke miatt további kármentesítési munkára nincs szükség.