KÁRMENTESÍTÉSI KÉZIKÖNYV 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó Bevezetés 1. A kockázatfelmérés alapjai (Dura Gyula)       1.1 A kockázat eredete       1.2 A vegyi kockázatok jelentőségének megítélése       1.3 A kockázat definíciója       1.4 Egyes kifejezések értelmezése       Irodalom 2. A kockázatfelmérés sokoldalú eszköz (Dura Gyula, Gruiz Katalin)       2.1 Kockázatfelmérés és a kármentesítési programok       2.2 Kockázatfelmérés-orientált környezetminőségi kritériumok/határértékek       2.3 Monitoring rendszerek és a kockázatfelmérés       2.4 Kockázatfelmérés és a kármentesítési technológiák kiválasztása       2.5 Kockázatfelmérési irányok       2.6 Szennyezett területek kockázatának szemikvantitatív értékelése       Irodalom 3. A kockázatfelmérés elvei (Dura Gyula)       3.1 A kockázatfelmérés általános elvei       3.2 A vegyi szennyezettségből eredő környezeti és egészségkockázat felmérés alapelvei       3.3 A talajszennyezettségből eredő kockázat felmérésének sajátos elvei       3.4 A felszín alatti víz szennyezettségéből eredő kockázat felmérésének sajátos elvei       Irodalom 4. A kockázatfelmérés főbb összetevői, különös tekintettel az egészségkockázat kvantitatív meghatározására (László Erzsébet)       4.1 A veszélyesség azonosítása       4.2 A környezeti expozíció       4.3 A dózis-válasz összefüggés elemzése, a kísérletes toxikológiai adatok kivetítése az emberi egészség szempontjából elviselhető dózisokra       4.4 A kockázat jellemzése       Irodalom 5. A talaj vegyi szennyezettségéből eredő egészségkockázat felmérése (László Erzsébet, Dura Gyula)       5.1 Az egészséget befolyásoló tényezők és a kockázati tényezők közötti összefüggés       5.2 A talaj vegyi szennyezettségéből eredő egészségkockázat felmérésének részfeladatai       5.3 A kockázatfelmérés menete       Irodalom 6. Ökotoxikológiai vizsgálatok és a környezeti kockázat felmérése (Gruiz Katalin, Dura Gyula)       6.1 Az ökotoxikológiai tesztelés jelentősége a szennyezett területek környezeti kockázatának felmérésében       6.2 Kivonatok illetve eredeti környezeti minták tesztelése       6.3 Tesztorganizmusok, végpontok       6.4 Az ökoszisztémák sajátosságainak figyelembevétele a kockázatfelmérés során       6.5 Különböző típusú adatok gyenge és erős pontja       Irodalom 7. Az adatok feldolgozását támogató számítógépes programok (Vadász Zsolt, Dura Gyula)       7.1 A vegyi anyag útjának modellezése a szennyezőforrástól a receptorig       7.2 A kockázatfelmérés adatigénye       7.3 Szélesebb körben használt kockázatfelmérési programok jellegzetességei, javasolt alkalmazási területük       Irodalom 8. Rövid módszertani összefoglaló a szennyezett területek környezeti és egészségkockázatának felméréséhez (Dura Gyula)       8.1 A kockázatfelméréssel kapcsolatos gyakori kérdések       8.2 A környezeti kockázat felmérése       8.3 Az emberi egészségkockázat felmérése       8.4 A kockázatfelmérés ellenőrizhetősége       8.5 Ajánlások a kockázatfelmérés technikai kivitelezéséhez Függelék (László Erzsébet, Vadász Zsolt) 1. Az expozícióbecslési modellek kifejlesztésének háttere 2. A HESP (Human Exposure to Soil Pollutants ) modell és az alkalmazásával nyert egészségkockázati értékek bemutatása       2.1 A HESP modell adatigénye       2.2 A HESP modell expozíciós részegysége       2.3 A HESP modellben használt összefüggések       2.4 A HESP modellel számított kockázati eredmények összehasonlító elemzése Irodalom