A HESP (HUMAN EXPOSURE TO SOIL POLLUTANTS) MODELL ÉS AZ ALKALMAZÁSÁVAL NYERT EGÉSZSÉGKOCKÁZATI ÉRTÉKEK BEMUTATÁSA

KÁRMENTESÍTÉSI KÉZIKÖNYV 3


		2. A HESP (HUMAN EXPOSURE TO SOIL POLLUTANTS) MODELL ÉS AZ ALKALMAZÁSÁVAL NYERT EGÉSZSÉGKOCKÁZATI ÉRTÉKEK BEMUTATÁSA

Kedvezőtlen esetben előfordulhat, hogy valamennyi lehetséges expozíciós úton bejutnak a szennyezőanyagok az emberi szervezetbe. Ez azt jelenti, hogy a szennyezett környezeti közegek között számításba kell venni a növényzet által felvett és így az élelmiszerrel ill. a takarmány útján a vágóállatok húsába és a tejbe került szennyezőanyagok elfogyasztása révén a szervezetet érő terhelést is. A komplex (multimedia) expozíciós modell Mackay és munkatársai [1] elképzelésén alapul, mely szerint a szennyezett területet többrekeszes (compartment) egységként kezelve az egyes elemek között egyszerűsítő feltételezéssel a vegyi anyagok megoszlása kiszámítható a termodinamikai egyensúly szerint. Ily módon a vegyi anyagok megoszlási koncentrációi az egyes rekeszekben [talaj - víz - levegő vegetáció - hús - tej - emberi zsírszövet] viszonylag egyszerűen megadhatók. A megoszlási arányok nagyszámú és hiteles mérési adaton alapuló összefüggésekből származtathatók. Ezeket alkalmazza a HESP modell is, amelynek felépítését az 1. ábra mutatja.

Az expozíció becslési modell magában foglalja a szennyezőanyagok megoszlását, átjutását az egyik közegből a másikba, valamint a közvetlen és közvetett emberi expozíció mértékének kiszámítását. A szoftvert a Shell Internationale Petroleum Maatschappuj B.V., The Hague, 1994; [2] készítette, részleteit az ECETOC kiadványában ismertették [3] modell.

A modell klasszikus, a gyakorlatban jól bevált eszköznek tekinthető. Az expozíció becslés világos szerkezetű modellben jól tanulmányozható, példaként szolgálhat, de dinamikus elemeket (szennyezőanyag lebomlása, terjedése, advekciós és hígulási folyamatok) nem tartalmaz. A HESP modell szemléletformáló és kevésbé alkalmas a kármentesítési szennyezettségi határértékek kiszámítására.

2.1 A HESP modell adatigénye

A modell az alábbi adatokat igényli:

1. a kémiailag definiált szennyezőanyagot,
annak fizikai-kémiai paramétereit,
a szervetlen anyagok talaj/víz (szilárd/folyékony fázis) eloszlási hányadosát,
a szerves anyagok oktanol/víz megoszlási hányadosát;

2. a szennyezett terület nagyságát;

3. a szennyezőanyag koncentrációját
a talaj felső 25 cm-es rétegében,
a középső 0,25-1,5 m-es rétegében,
1,5 m-nél mélyebb rétegében;

4. a talaj típusát, főbb jellemzőit;

5. a szennyezett terület felhasználásának/hasznosításának formáját;

6. az emberi expozíció egyéb útvonalait:
pl. a helyben termesztett élelmiszerek részarányát a fogyasztásban,
ivóvízként az ásott kút vizét fogyasztják-e, stb.;

7. az emberi expozíció kiszámításához a szennyezett területen végzett tevékenység
időbeli rendjét, többek között az ott tartózkodó emberek, heti hány napot töltenek a szóban forgó területen,
épületen belül illetve szabadban tevékenységgel töltött napi órák számát.

A vizsgált szennyezett terület/objektum azonosítására és jellemzésére szolgáló paraméterek

A szennyezett terület neve, jelölések (körzetek), mintavételi pontok jelölése, a terület nagysága. Aktuális talajhasználat
többfunkciós, ipari, mezőgazdasági (kiskerthasználat),
településre jellemző városi talajhasználat,
üdülési, rekreációs célú használat.
Domináns szennyező(k)
A szennyezőanyagok felsorolása.
A szennyezők fizikai-kémiai tulajdonsága
CAS szám, moltömeg, vízoldékonyság, gőznyomás, oktanol/víz megoszlási hányados, Henry-féle állandó.
A talaj szennyezettségi koncentrációi
felszín közeli 0-0,25 m; középmélység 0,5-1,5 m és a mély réteg > 1,5 m szinten szennyezőanyagonként, mintavételi pontonként.
A talajvíz szennyezettségének mért koncentrációi (mg/l), szennyezőanyagonként, mintavételi pontonként.
Az expozíciós forgatókönyv
A talajhasználattal összefüggő humánbiológiai - expozíciós paraméterek összegyűjtése az adott területre, felnőttekre és gyermekekre vonatkoztatva.
A szennyezőanyag emberi szervezetbe jutása lehetséges útjainak megállapítása.
A zöldség és gyümölcs, hús, tej, tejtermék, baromfi és tojás fogyasztás során a helyben termesztett élelmiszer részaránya.

1. ábra


		2.2 A HESP modell expozíciós részegységei

a) A közvetlenül lenyelt talaj mennyiségének kiszámítása.

b) A bőrön keresztül felszívódott mennyiség kiszámítása.

c) Talajrészecskék belélegzése a kültéri (outdoor) és a beltéri levegőben (indoor).

d) A belélegzett gőzök mennyiségének becslése.

A környezeti elemek közti megoszlás (fugacitás) kiszámítása.
Szerves anyagokra (log P felhasználásával).
A szervetlen anyagokra (Kd talaj-víz megoszlási együtthatóval).

A számításokhoz használt talaj koncentrációkból a levegőbe kerülő anyagmennyiség kiszámítása.

A talaj pórusvíz koncentrációjának kiszámítása.
Gőz fluxus kiszámítása; a szabad- és a beltéri levegőbe kerülő anyag mennyisége
(betonaljzat nélküli és betonaljzatú pince esetén).
Hígulási számítások.
A levegőből a szervezetbe jutó szennyezőanyag mennyiségének kiszámítása.
A belélegzett gőzök kiszámítása.

e) Az élelmiszerek fogyasztásából eredő expozíció.

A növények gyökerén át felvett anyagok koncentrációja.
   Szervetlen anyagokra fémek (kationok) és nem-fémek.
   Szerves anyagokra.
     Koncentráció a növényi szárban,
     Koncentráció a gyökérben.
Koncentráció a növényen kiülepedés következtében.
A növényi táplálékkal felvett vegyi anyag mennyiségének kiszámítása.
A szarvasmarha által felvett vegyi anyag mennyiségének kiszámítása.
Koncentráció a húsban, tejben és zsírban.
   Szerves anyagokra,
   Szervetlen anyagokra (fémek és nem-fémek).
A szárnyasok által felvett vegyi anyagok mennyiségének kiszámítása.
Koncentráció a baromfi húsban, tojásban és zsírban.
   Szerves anyagokra,
   Szervetlen anyagokra (fémek és nem-fémek).
Koncentráció a vízi szervezetekben.
   Szerves anyagokra,
   Szervetlen anyagokra (fémek, nem-fémek).
Hús, tej, tejtermék és hal fogyasztásával felvett szennyezőanyag napi átlagos mennyiségének kiszámítása.

f) Ivóvíz útján történő expozíció. Szennyezőanyagok műanyag ivóvízvezetéken keresztül történő átjutása.
Az illékonyság mértékének kiszámítása a zuhanyozás alatt.
Gőzök belélegzése zuhanyozás alatt.
A bőrön keresztüli felszívódás zuhanyozás alatt.
A bőrön keresztüli felvétel fürdéskor.
A bőrön keresztüli felvétel úszás során.
Szennyezőanyag ivóvízzel felvett napi átlagos mennyisége.

g) Koncentráció a felszín alatti vízben és a felszíni vízben. Koncentráció a felszín alatti vízben.
Koncentráció a felszíni vízben.

2.3 A HESP modellben használt összefüggések

A modellben használt összefüggések, az empirikus egyenletek és változóik az alábbiak.

a) A közvetlenül lenyelt talaj mennyiségének kiszámítása

DU = (SDU_n,x)´Cs/W

(1.)

ahol Du_n,x =a talaj vagy por közvetlenül lenyelt mennyisége évszakra vonatkoztatva (mg talaj/nap)

n = por vagy talaj (-)

x = az év adott szakasza (téli, nyári időszakra)

Cs =a szennyezőanyag koncentrációja (C) a felszíni talajrétegben (mg/kg)

W = az ember testtömege (kg)

DU_x,por=AID´_fa,ing´f_rs,i´N_i	(2.)
DU_x,talaj=AID´f_a,ing´No	(3.)

ahol AID = a lenyelt talaj napi mennyisége éves átlagban

f_a,ing = a felvett/lenyelt mennyiség részaránya (-)

f_rs,i = az indoor porban a talaj hányada (-)

N_i = éves viszonylatban zárt térben (indoor), szabadban (outdoor), alvással és a szennyezett területtől távol eltöltött idő részaránya (N_y=?N_x) (-)

N_x=Stx1_y/24´(tx2_y/7)´fx

(4.)

ahol tx1_y = naponta zárt helyen, szabadban, alvással és a szennyezett területtől távol eltöltött idő, az év adott szakában (óra/nap)

tx2_y = heti viszonylatban zárt helyen, szabadban, alvással és a szennyezett területtől távol eltöltött idő, az év adott szakában (nap/hét)

fx = az év szakasza (hónapok/év) (-)

b) A bőrön keresztül felszívódott mennyiség kiszámítása

DA=(SDA_n,x)´C_s/W

(5.)

ahol DA_n,x = a bőrön keresztül felszívódott talaj/por évszakonként (kg talaj/nap)

C_s = koncentráció a felső talajrétegben (mg/kg)

DA_x,por=A_exp´DAE_i´DAR´f_m´fr_s,i´N_i´24	(6.)
DA_x,talaj=A_exp´DAE_o´DAR´f_m´No´24	(7.)

ahol A_exp = érintkező testfelület (m²)

DAE = a bőrre került talaj/por mennyisége (kg/m²)

DAR = bőrabszorpciós ráta (m/óra)

f_m = mátrix tényező (-)

A kültéri levegőben (outdoor)

A_exp=A_fh (felnőtt)	(8.)
A_exp=A_ah+A_lf(gyerek)	(9.)

A beltéri levegőben (indoor)

A_exp=Ah (felnőtt)	(10.)
A_exp=0,5´A_ah (gyerek)	(11.)

ahol A_ah = kar és a kézfej felülete (m²)

A_lf = láb és a lábfej felülete (m²)

A_fh = alkar és a kézfej felülete (m²)

A_h = kézfej felülete (m²)

c) Talajrészecskék belélegzése

IP=(SIP_y,x)´C_s/W

(12.)

ahol IP_y,x = belélegzett részecskék az év szakaszára vonatkoztatva (mg talaj/nap)

y = indoor vagy outdoor por (-)

C_s = koncentráció a talaj felső rétegében (mg/kg)

IP_x,y=VA´TSP_y´f_rs,y´f_r´f_a,inh´N_y

(13.)

ahol f_r = a tüdőben visszamaradt részarány (-)

VA = a belélegzett levegő volumene (m³/nap)

TSP_o = a teljes szuszpendált részecske a szabadban (ug/m³)

TSP_i = a teljes szuszpendált részecske zárt térben (ug/m³)

f_a,inh = a légutakon át felvett/ a szervezetbe bejutott mennyiség részaránya (-)

N_y = N alvás idő + N lakóhelységben eltöltött idő (-)

TSP_i=0,75´TSP_o

(14.)

d) A belélegzett gőzök mennyiségének becslése

A fugacitás kiszámítása

A szennyezőanyagok talajon belüli eloszlása Mackay-féle fugacitási modell alapján

Z_a=1/(R´T_talaj)	(15.)
Z_W=S(T)/P(T)	(16.)

ahol P(T) = gőznyomás T talajhőmérsékleten (Pa)

S_w(T) = vízoldékonyság T talajhőmérsékleten (mg/l)

S(T) = vízoldékonyság T talajhőmérsékleten (mol/m³)

S(T) = Sw(T)/M (mol/m³)

Z_a = fugacitási állandó, levegőben (mol/m³´Pa)

Z_w = fugacitási állandó, vízben (mol/m³´Pa)

R = gázállandó (8,3143) (Pa.m³/mol´K)

T_talaj = talajhőmérséklet (K)

vagy Z_w=1/H_s

(17.)

ahol H_s = értékét a releváns hőmérsékletre az alábbi egyenlet szerint határozzuk meg (Wolff 1982).

ln H_s=ln H(T)+0,024(T_talaj-T)	(18.)
és H(T)=P(T)/S(T)	(19.)

ahol P(T) = gőznyomás T hőmérsékleten (Pa)

S(T) = vízoldékonyság T hőmérsékleten (mol/m³)

T = hőmérséklet tartomány 273–323 (K)

H(T) = Henry féle állandó T hőmérsékleten (Pa´m³/mol)

H_s = Henry féle állandó T_talaj hőmérsékleten (Pa´m³/mol)

Z_s=K_d´SG´Z_w/SN_s

(20.)

ahol Z_s = a talaj fugacitási képessége (mol/m³´Pa)

K_d = talaj–víz eloszlási együttható (dm³/kg)

SG = fajlagos sűrűség (g/m³)

SN_s = a talaj szilárd fázis volumene (-)

Szerves anyagokra

K_d=K_oc´f_oc´f_nd	(21.)
K_oc=0,411´K_ow	(22.)
f_oc=f_om/1,724	(23.)
f_nd=1/(1+10^[pH-pKa])	(24.)

ahol K_oc = oktanol/víz eloszlási hányados a szerves szén

figyelembe vételével (dm³/kg)

f_oc = szerves szén hányad (-)

f_om = szerves anyag hányad (-)

K_ow = oktanol/víz eloszlási hányados (-)

f_nd = disszociált hányad (-)

pH = talaj savassága (-)

pKa = sav disszociációs állandó (-)

Szervetlen anyagok Kd értéke (talaj-víz megoszlási együttható)

P_a = (Z_a´SN_a)/(Z_a´SN_a+Z_w´SN_w+Z_s´SN_s)	(25.)
P_w = (Z_w´SN_w)/(Z_a´SN_a+Z_w´SN_w+Z_s´SN_s)	(26.)
P_s = (Z_s´SN_s)/(Z_a´SN_a+Z_w´SN_w+Z_s´SN_s)	(27.)

ahol P_a = tömegarány a talaj gáz fázisában (-)

P_w = tömegarány a talaj vizes fázisában (-)

P_s = tömegarány a talaj szilárd fázisában, a talajásványhoz

abszorbeálódott rész (-)

SN_a = a levegő volumen fázisa (-)

SN_w = a víz volumen fázisa (-)

SN_s = a szilárd rész volumen fázisa (-)

SN_s = 1 - SN_a - Sn_w

A számításokhoz használt talajkoncentrációk

Feltételezve, hogy a diffúziós út hossza állandó, a talaj valamennyi rétege hozzájárul a talaj-levegő tömegátvitelhez.

A környezeti levegő (indoor és outdoor) minőségét befolyásoló talajrétegek:

felső réteg t =0,00–0,25 m;

középső réteg m =0,25–1,50 m;

mély réteg d =1,50–2,50 m;

A szabad levegőbe (outdoor) kerülő anyagmennyiség kiszámítása

ha C_d >=C_m

ha C_d >C_t akkor C_s,o=0,1´C_t+0,5´C_m+0,4´C_d	(28.)
egyébként C_s,o=C_t	(28.a.)
ha C_m >=C_t akkor C_s,o=0,17´C_t+0,83´C_m	(29.)
egyébként C_s,o=C_t	(29.a.)

Indoor, az épület alatti talaj szennyezettségének figyelembevétele a beltéri levegőbe kerülő anyag mennyiségének kiszámításához

Pince nélküli épület

A szennyezőanyagoknak a talaj felső rétegéből az épület beton alapzatán való átdiffundálásával számolunk.

ha C_d >=C_m

ha C_d >0,01´C_t akkor C_s,bo=0,5´C_m+0,5´C_d

(30.a.)

egyébként C_s,bo=Ct

ha C_m >=0,01´Ct akkor C_s,bo=C_m

(30.b.)

egyébként C_s,bo=C_t

Beton aljzatú pince

C_s,bc=0,068´C_t+0,340´C_m+0,592´C_d

(31.)

A pince mérete alapértelmezésben 2m´10m´5m

A maximális talaj-pórusvíz koncentráció kiszámítása

A szennyezőanyag a talajból a többi közegbe a pórusvízen keresztül jut. A pórusvízben a koncentráció nem haladhatja meg az anyag vízoldékonyságát.

C_pw=C_s´SG´P_w/SN_w

(32.)

ha C_pw >S_w(T) akkor C_pw=S_w(T)

Cs_,max=S_w´SN_w/SG´P_w	(33.)
Cs_a=C_s,max´SG´P_a/SN_a	(34.)

ahol C_s = C_t, C_m vagy C_d (mg/kg)

C_sa = a szennyezőanyag koncentrációja a talaj pórus levegőjében (g/m³)

C_pw = a szennyezőanyag koncentrációja a pórusvízben (g/m³)

Gőz fluxus kiszámítása

D_sa=SN_a(10/3)D_a/(1-SN_s)2	(35.)
D_sac=CN_a(10/3)´D_a/(1-CNs)2	(36.)
D_sw=SN_w(10/3)´D_w/(1-SNs)2	(37.)
D_ef=(Pa´D_sa/SN_a)+(P_w´D_sw/SN_w)	(38.)
D_a=0,036´ Ö(76/M)	(39.)
D_w=3,6´10^-6´ Ö(76/M)	(40.)

ahol D_sa = diffúziós együttható a talaj gáz fázisában (m²/óra)

D_sac = diffúziós együttható a beton gáz fázisában (m²/óra)

D_sw = diffúziós együttható a talaj vizes fázisában (m²/óra)

D_a = diffúziós együttható a szabad levegőben (m²/óra)

D_w = diffúziós együttható a szabad vízben (m²/óra)

D_ef = diffúziós együttható a talajban (m²/óra)

CN_a = a gáz frakció volumen fázisa betonban

CN_w = a folyékony fázis volumene betonban

CN_s = a szilárd fázis volumene betonban

J₁=((D_sa/L_c)´(D_sac/d_c)/((D_as/L_c)+(D_sac/d_c)))´(C_sa-C^o_ba)	(41.)
J₂=D_a´(C_sa-C°_ya)/Xa	(42.)
J₃=C_pw´Ev/24	(43.)
J₄=(D_ef/L_c)´((C_sa-C°_ya)´SN_a/Pa)	(44.)
ha J₃+J₄< J₂ akkor J=J₃+J₄	(45.)
egyébként J=J₂	(46.)

ha < 0 akkor J=0

Outdoor, a szabadlevegőbe kerülő anyag mennyisége J_oa=J

Indoor, zárttéri levegőbe (pince) kerülő anyagmennyiség

# Betonaljzat nélkül J_ba=J vagy J_ba=J₁

# Betonaljzattal J_ba=J₁

ahol J₁ = fluxus a betonban (g/m²´h)

J₂ = határréteg fluxusa (g/m²´h)

J₃ = víz párolgási fluxusa (g/m²´h)

J₄ = víz-talaj fluxus dhafuziója (g/m²´h)

E_v = a párolgó víz fluxusa (m/nap)

X_a = a határréteg magassága (m)

L_c = a diffúziós út hossza a talajban (m)

J = teljes talaj fluxus

C^o_ya = indoor vagy outdoor háttér koncentráció

d_c = a házalapzat/pince falvastagsága

Hígulási számítások

A szabad levegőben való hígulás

V_f=V_g´Sz/L

(47.)

ahol V_f = hígulási sebesség (m/óra)

V_g = átlagos szélsebesség (m/óra)

Sz = vertikális irányú Pasquill diszperziós állandó, időjárás állandóság osztálya (m)

L = a szennyezett terület hossza (m)

Vg=(V_Y+V^´)/2

(48.)

ahol V^´ = frikciós sebesség (m/óra)

V_Y = szélsebesség Y magasságban (m/óra)

V_Y=ln(Y/sr)´V^´/k

(49.)

ha sr >Y akkor V_Y=0

ahol Y = légzési magasság (m)

sr = felületi egyenetlenség (-)

k = Karman állandó (0,4) (-)

V^´=k´V_h/ln(h/sr)

(50.)

ahol V_h = szélsebesség h magasságban (m/óra)

h = magasság (10 m)

Sz=Co´0,2´L _0,76	(51.)
Co=(10´sr)^(0,53´L–0,22)	(52.)

ahol Co = korrekciós tényező az egyenetlenség hosszára vonatkozóan (-)

Szennyezőanyag-koncentráció a levegőben

C_oa=C°_oa+J_oa/Vf

(53.)

ahol C_oa = szennyezőanyag koncentrációja (g/m³)

C_ba=C°_ba+J_ba´A_t/(Vb´R_a)

(54.)

ahol C_ba = szennyezőanyag koncentrációja a pincében (g/m³)

R_a = légzési volumen (l/óra)

Betonaljzat nélkül

A_t=l´w(m²)

A_t=2´0,25´(l+w) (m²)

Betonaljzatú pince

A_t=l´w+2´he´(l+w) (m²)

V_b=l´w´he (m³)

ahol l = pince hossza (m)

w = pince szélessége (m)

he = pince magassága (m)

C_baŁC_sa és C_oaŁC_sa hacsak a kiindulási koncentráció nem haladja meg a C_sa szintet

C_la=f_bi´C_ba

(55.)

ahol C_la = a szennyezőanyag koncentrációja indoor levegőben (g/m³)

f_bi = a pincéből származó indoor levegő hányada (-)

ha C_la< C_oa akkor C_la=C_oa

A belélegzett gőzök kiszámítása

IV=SIV_y,x/W

(56.)

ahol IV = belélegzett gőz alakú szennyeződés (mg/kg tt´nap)

SIV_y,x = belélegzett gőz outdoor ill. indoor (mg/nap)

W = az ember testtömege (kg)

IV_o,x=VA´1000´C_oa´f_a,inh´N_o	(57.)
IV_i,x=VA´1000´C_la´f_a,inh´N_i	(58.)

ahol VA = a belélegzett levegő volumene (m³/nap)

f_a = a felszívodott részarány (-)

N_o = kint a szabadban eltöltött idő (-)

N_i = indoor (épületen belül) és alvásal töltött idő részaránya (-)

e) Az élelmiszerek fogyasztásából eredő expozició
A növények gyökerén át felvett anyagok koncentrációja

Szervetlen anyagok

Fémek (kationok)

ln BCF_növény=2,67-1,12´ln K_d

(59.)

A talaj pH értékének figyelembe vételével

BCF^´_növény=BCF_növény´10 ^-0,25´(pH_(talaj)-pH(K_d))

(60.)

ahol BCF^´_növény = a talaj aktuális pH értékével korigált BCF

C_pl=BCF^´_növény´C_s

(61.)

ahol C_s = C_t

C _szár = 0,117´C_pl (száraz súly)

C _gyökér = 0,202´C_pl (száraz súly)

Ha a BCF érték adott

C _szár = 0,117´BCF_szár´C_s	(61.a.)
C _gyökér = 0,202´BCF_gyökér´C_s	(61.b.)

ahol C_s = C_t

Nem - fémek

C _szár = C_pw´0,883	(62.a.)
C _gyökér = C_pw´0,798	(62.b.)

Szerves anyagok

Koncentráció a növényi szárban

BCF_szár=((SG´P_w)/SN_w)´((10 ^(0,95´logKow -2,05) ´+0,82)´ (0,784´10^{-0,434((logKow-1,78)2)/2,44)} )

(63.)

ahol SG = a talaj sűrűsége

SN_w = a talaj nedvességtartalma

C_szár=BCF_szár´C_s (száraz súly)

(63.a.)

ahol C_szár = koncentráció a növény szárában

C_s = össz koncentráció a talajban (a vizes fázissal együtt) = C_t

Koncentráció a gyökérben

BCF_gyökér=((SG´P_w)/SN_w)´(10^(0,77´log Kow-1,52) +0,82)	(64.)
C_gyökér=BCF_gyökér´C_s (száraz súly)	(65.)

ahol C_gyökér = koncentráció a növény gyökerében

C_s = össz. koncentráció a talajban (a vizes fázissal együtt) = C_t

Koncentráció a növényen kiülepedés következtében

C_dep=(f_in/(Y_v´¦Ei))´(1-(1-e^-¦Ei´te )/( ¦Ei´t_e))´DR_o´C_por (száraz súly)

(66.)

ahol f_in = regressziós összefüggés állandója (-)

Y_v = vegetatív produktivitás (kg/m²)

¦_Ei = időjárási állandó (l/nap)

t_e = a gabona tenyészideje (nap)

DR_o = kiülepedés mértéke (mg/m²´d)

C_por = f_rs,o´C_s por koncentráció (mg/kg)

C_s = koncentráció a talajban (mg/kg)

A növényi táplálékkal felvett vegyi anyag mennyiségének kiszámítása

VI=C_pt´Q_fv´f_fv´f_a,ing/W

(67.)

ahol VI = zöldség és gyümölcs ekvivalens felvétele (mg/kg tt´nap)

Q_fv = napi zöldség és gyümölcs fogyasztás (kg/nap)

f_fv = a saját termesztésből fogyasztott hányad (-)

C_pt=(C_szár+0,117´C_dep)´f_l/r+C_gyökér´(1-f_l/r) (nedves súly)

(68.)

ahol C_pt = átlagos koncentráció a fogyasztott kerti termékekben

C_dep = száraz súlyról a nedves súlyra való átszámolás korrekciója (´0,117)

f_l/r = a leveles termékek részaránya a kerti termékekben

Szarvasmarhák által felvett vegyi anyag mennyiségének kiszámítása

DU_c=C_s´AID_c´f_ac,ing´N_yc

(69.)

ahol DU_c = a vegyi anyag közvetlen felvétele a talaj lenyelése révén testtömeg kg-ra számolva

AID_c = a szarvasmarha által lenyelt talaj napi mennyisége(mg/nap)

f_ac,ing = felszívódás mértéke (-)

N_yc = a szabadban töltött napok száma egy évben (-)

y = outdoor (-)

c = szarvasmarhára vonatkozó jelölés (-)

IP_c=C_s´VA_c´TSP_y´f_rs´f_rc´f_ac,inh´N_yc

(70.)

ahol IP_c = a részecskékkel belélegzett szennyezőanyag (mg/nap)

VA_c = a szarvasmarha által belélegzett levegő napi volumene (m³/nap)

f_rc = a tüdőben visszamaradt részarány (-)

y = outdoor vagy indoor (-)

C_s = talajkoncentráció (=C_t) (mg/kg)

IV_c=VA_c´C_y´f_ac,inh´N_yc

(71.)

ahol I_vc = a belélegzett gőz állapotú szennyezők (mg/kg- tt´nap)

y = outdoor vagy indoor (-)

C_y = C_oa az Y_c alapján, a szarvasmarha levegővételi magassága

VI_c=C_pl´Q_pc´f_ac,inh

(72.)

ahol VI_c = növényzetből származó bevitel (mg/kg tt´nap)

Q_pc = az elfogyasztott növényzet mennyisége (kg/nap)

C_pl = a legelő növényzetének leveles része, 30 napos tenyészidőt feltételezve (C_szár+C_dep)

DU_cw=(C_dw´(1-f_gc-f_sc)+C_gw´fgc+C_sw´f_sc)´Q_wc

(73.)

ahol DU_cw = az ivóvízzel felvett mennyiség (mg/kg tt´nap)

C_dw = a szennyezőanyag átlagos koncentrációja a vezetékes ivóvízben

f_gc = ivóvízként használt talajvíz hányada (-)

f_sc = ivóvízként fogyasztott felszíni víz részaránya (-)

C_gw = koncentráció a talajvízben (mg/l)

C_sw = koncentráció a felszíni vízben (mg/l)

Q_wc = a fogyasztott víz napi mennyisége (l/nap)

TI_c=DU_c+IP_c+IV_c+VI_c+DU_cw

(74.)

ahol TI_c = a szarvasmarha által felvett szennyezőanyag napi összmennyisége (mg/kg tt´nap)

Koncentráció a húsban, tejben és zsírban

Szerves anyagok

Hús

A ) log K_me =-7,735+1,033´log K_ow	(75.)
C_me,1=TI_c´K_me	(76.)
B ) log K_fa =-3,457+0,500´log K_ow	(77.)
C_me,2=(TI_c/(AID_c+(IP_c/C_s)+Q_pc))´K_fa´f_fme	(78.)
C ) C_me,3=(t_c´TI_c/(W_c´f_fme+Q_mi´SG_mi´t_c´f_fmi))´f_fme	(79.)

Tej

A ) log K_mi=-8,056+0,992´log K_ow	(80.)
C_mi,1=TI_c´K_mi	(81.)
B ) C_mi,2=(TI_c/(AID_c+(VA_c´TSP_o)+Q_pc))´K_fa´f_fmi	(82.)
C ) C_mi,3=(t_c´TI_c/(W_c´f_fme+Q_mi´SG_mi´t_c´f_fmi))´f_fmi	(83.)

ahol K_me = hús/táplálék eloszlási együttható (-)

K_mi = tej/táplálék eloszlási együttható (-)

C_me = koncentráció a húsban (mg/kg)

C_mi = koncentráció a tejtermékben (mg/l)

f_fme = húsban a zsír részaránya (-)

f_fmi = tejben a zsír részaránya (-)

SG_mi = a tej sżrżsége (kg/m³)

C_z = a C_z,1 vagy a C_z,2 legmagasabb értéke

C_z,3 maximummal

t_c = a szarvasmarha által a szennyezett területen eltöltött idő (nap)

Q_mi = tejhozam (l/nap)

Q_pc = a szarvasmarha által elfogyasztott növényi takarmány (kg tt/nap)

W_c = a szarvasmarha testtömege (kg)

Szervetlen anyagok (fémek és nem fémek)

C_me=TI_c´t_c´(1-f_fme)/(W_c+Q_wc´t_c´f_exc)	(84.)
C_mi=(TI_c´t_c´(1-f_fmi)/(W_c+Q_wc´t_c´f_exc))´f_exc	(85.)

ahol f_exc = a felvett fémek szervezet által kiválasztott hányada (-)

A szárnyasok által felvett vegyi anyagok mennyiségének kiszámítása

D_up=C_s´AID_p´f_ap,ing´N_yp

(86.)

ahol D_up = a vegyi anyagok közvetlen felvétele a talaj lenyelése révén testtömeg kg-ra számolva

AID_p = a szárnyasok által lenyelt talaj napi mennyisége (mg/nap)

t_xop = a szabadban töltött napi idő (óra/nap)

f_ap,ing = felszívódás mértéke (-)

N_yp = a szabadban töltött napok száma egy évben (-)

y = outdoor (-)

p = a szárnyasokra vonatkozó jelölés (-)

IP_p=C_s´VA_p´TSP_y´f_rs´f_rp´f_ap,inh´N_yp

(87.)

ahol I_pp = a részecskékkel belélegzett szennyezőanyag (mg/nap)

V_ap = a szárnyasok által belélegzett levegő napi volumene (m³/nap)

f_rp = a tüdőben visszamaradt részarány (-)

y = outdoor vagy indoor (-)

C_s = talajkoncentráció (=C_t) (mg/kg)

IV_p=VA_p´C_y´f_ap,inh´N_yp

(88.)

ahol IV_p = a belélegzett gőz állapotú szennyezők (mg/kg-bw´d)

y = outdoor vagy indoor (-)

VI_p=C_pl´Q_pc´f_ap,inh

(89.)

ahol V_ip = növényzetből származó bevitel (mg/kg-tt´nap)

Q_pc = az elfogyasztott növényzet mennyisége (kg/nap)

C_pl = szemtermény növényi szárra számolt koncentráció értéke, 100 napos tenyészidőt feltételezve (C_szár+C_dep)

DU_pw=(C_dw´(1-f_gp-f_sp)+C_gw´f_gp+C_sw´f_sp)´Q_wc

(90.)

ahol U_pw = az ivóvízzel felvett mennyiség (mg/kg tt´nap)

C_dw = a szennyezőanyag átlagos koncentrációja a vezetékes ivóvízben

f_gp = ivóvízként használt talajvíz hányada (-)

f_sp = ivóvízként fogyasztott felszíni víz részaránya (-)

C_gw = koncentráció a talajvízben (mg/l)

C_sw = koncentráció a felszíni vízben (mg/l)

Q_wc = a fogyasztott víz napi mennyisége (l/nap)

TI_p=DU_p+IP_p+IV_p+VI_p+D_upw

(91.)

ahol T_ip = a szárnyasok által felvett szennyezőanyag napi összmennyisége (mg/kg-bw´d)

Koncentráció a baromfihúsban, tojásban és zsírban

Szerves anyagok

Hús

A ) log K_me=-7,735+1,033´log K_ow	(92.)
C_me,1=T_Ip´K_me	(93.)
B ) log K_fa=-3,457+0,500´log K_ow	(94.)
C_me,2=(TI_p/(AID_p+(IP_p/C_s)+Q_pc))´K_fa´f_fme	(95.)
C ) C_me,3=(t_p´TI_p/(W_p´f_fme+Q_mi´SG_mi´t_p´f_fmi))´f_fme	(96.)

Tojás

A ) log K_eg= -8,056+0,992´log K_ow	(97.)
C_eg,1=TI_p´K_eg	(98.)
B ) C_eg,2=(TI_p/(AID_p+(VA_p´TSP_o)+Q_pc))´K_fa´f_feg	(99.)
C ) C_eg,3=(t_p´TI_p/(W_p´f_fme+Q_eg´tp´f_feg))´f_feg	(100.)

ahol K_me = hús/táplálék eloszlási együttható (-)

K_eg = tojás/táplálék eloszlási együttható (-)

C_me = koncentráció a húsban (mg/kg)

C_eg = koncentráció a tojásban (mg/kg)

f_fme = húsban a zsír részaránya (-)

f_feg = tojásban a zsír részaránya (-)

C_z = a C_z,1vagy a C_z,2 legmagasabb értéke

C_z,3 maximummal

t_p = a baromfi által a szennyezett területen eltöltött idő (nap)

Q_eg = tojáshozam (kg/nap)

W_p = a baromfi testtömege (kg)

Szervetlen anyagok (fémek és nem-fémek)

C_me=TI_p´t_p´(1-f_fme)/(W_p+Q_wc´t_p´f_exp)	(101.)
C_eg=(TI_p´t_p´(1-f_feg)/(W_p+Q_wc´t_p´fe_xp))´f_exp	(102.)

ahol f_exp = a felvett fémek szervezet által kiválasztott hányada (-)

Koncentráció a vízi szervezetekben

Szerves anyagok

log BCF_z=C´log K_ow-D

(103.)

ahol BCF_z = a vízi szervezetekre vonatkozó biológiai feldúsulási faktor

C = állandó

D = állandó

Szervetlen anyagok (fémek, nem-fémek)

BCF = ismert input paraméter

C_z=C_sw´BCF_z

(104.)

ahol C_z = koncentráció a vízi szervezetekben

FI=S (C_z´Q_z´f_z)´f_a/W

(105.)

ahol FI = vízi szervezetek elfogyasztásával felvett szennyezőanyag mennyisége

Q_z = vízi szervezetek (hal, rák, kagyló) fogyasztásának mértéke

f_z = a szennyezett terület közelében a Q_z részaránya

Hús, tej, tejtermék és hal fogyasztásával felvett szennyezőanyag mennyiségének kiszámítása

MI=(S(C_z´Q_z´f_z))´f_a/W

(106.)

ahol MI = hús, hal, tej, tejtermék felvétel ekvivalense

Q_z = hús, tej, tojás, hal fogyasztás

f_z = tehén, hal, baromfi termékek részaránya a szennyezett területről

z = húsra, tejre, tojásra és halra utaló index

f) Ivóvíz útján történő expozíció

Szennyezőanyagok műanyag ivóvízvezetéken keresztül történő átjutása

C_wp=((2´D_pe´C_pw´dt)/r´d_e)´( P´r²´L/Q_dw)

(107.)

ahol C_wp = szennyezőanyag átlagos napi koncentrációja az ivóvízvezetékben

C_pw = szennyezőanyag koncentrációja a talaj vizes fázisában a vezeték közelében, C_m mélységben

d_t = a víz pangása órákban (24 óra)

D_pe = permeációs együttható polietilénre (m²/nap)

D_pvc = permeációs együttható pvc-re (m²/nap)

D_me = permeációs együttható fémvezetékre (D_me=0)

r = a vezeték belső sugara (m)

d_e = a vezeték falvastagsága (m)

Q_dw = a háztartásban felhasznált víz összmennyisége (l/nap)

C_dw=C_wp´(1-fg)+C_gw´f_g

(108.)

ahol C_dw = koncentráció az ivóvízben

f_g = ivóvízként használt talajvíz részaránya

Az illékonyság mértékének kiszámítása a zuhanyozás alatt

k_wa=(((H_sh/RT_sh)´kL´kG)/((H_sh/RT_sh)´kG+kL))´(A_d/V_d)´t_f

(109.)

ahol k_wa = a párolgás mértéke (-)

K_g = gáz tömegátviteli együttható (m/óra)

kL = folyadék tömegátviteli együttható (m/óra)

A_d = cseppfelszín területe (m²)

V_d = a csepp volumene (m³)

t_f = a csepp esési ideje (s)

H_sh = Henry-féle állandó Tsh-ra számolva (-)

ln H_sh=ln HT+0,024(T_sh-T)

(110.)

ahol T_sh = zuhanyozásra használt víz hőmérséklete

kG=K_g´ Ö(18/M)/3600	(111.)
kL=Kl´ Ö(44/M)/3600	(112.)

ahol M = mol tömeg (-)

Kl = folyadék fázisú kicserélődési arány (CO2) (m/óra)

K_g = gáz fázisú tömegátviteli együttható (m/óra)

Gőzök belélegzése zuhanyozás alatt

Ha N_in + N_out = 0

akkor N_exp=0; egyébként N_exp=1

IV_w=N_exp´((k_wa´V_w´C_dw/V_bath)/2)´VA´(t_s/24)´N_s´f_a,inh/W

(113.)

ahol IV_w = belélegzett gőzök zuhanyozás alatt (mg/kg tt´nap)

V_w = a felhasznált víz volumene (l/nap)

V_bath = a fürdőszoba térfogata (m³)

t_s = a zuhanyozás időtartama (m/óra)

N_s = a zuhanyozás száma hetente (l/hét)

A bőrön keresztüli felszívódás zuhanyozás alatt

DA_w=N_exp´A_tot´f_ex´DAR_w´t_s/2´(1-k_wa)´C_dw´N_s/W

(114.)

ahol f_ex = az exponált bőr hányada (-)

A bőrön keresztüli felvétel fürdéskor

DA_w=N_exp´C_dw´DAR_w´A_tot´t_b´N_b/W

(115.)

ahol D_aw = dermális felszívódás (mg/kg tt´nap)

DAR_w = dermális felszívódási arány (m/nap)

A_tot = exponált testfelszín (m²)

t_b = fürdési idő (óra)

N_b = heti gyakoriság (l/hét)

P_erm = (0,038+0,153´K_ow)	(116.)
DAR_w = ((5000´P_erm/(5000+P_erm))´e^-0,016´M )/1,5	(117.)

DAR_w(szervetlen) = 0

P_erm(szervetlen) = 0

A bőrön keresztüli felvétel úszás során

DA_sw=C_sw´DAR_w´A_tot´N_sw/W

(118.)

ahol D_asw = dermális felszívódás

N_sw = fürdéssel töltött napok aránya a 4. egyenlet szerint, kiegészítve az No rekreációs szituációval = t_swim´(tx2_o/7)´f_x

Ivóvízzel felvett szennyezőanyag mennyisége

DU_w=((N_in+N_out)/(1-N_sleep)´C_dw´Q_w´f_a,ing/W

(119.)

ahol D_uw = ivóvízzel közvetlenül felvett mennyiség (mg/kg-bw´d)

Q_w = ivóvíz fogyasztás (l/nap)

f_g = ivóvízként használt talajvíz részaránya (-)

Koncentráció a felszín alatti vízben és a felszíni vízben

Koncentráció a felszín alatti vízben

C_gw=C_pw´L´q_inf/(K´d´I+L´q_inf)

(120.)

ahol q_inf = infiltráció mértéke (m/nap)

K = a vízadó hidraulikus konduktivitása (m/nap)

d = keveredési zóna vastagsága a vízadóban (m)

I = hidraulikus gradiens (-)

C_pw = koncentráció a pórus vízben = a számításokhoz használt

átlagos talajszennyezettség-koncentrációval számolva (mg/l)

q_inf=q_re´(1-f_h)/(1-SN_s)

(121.)

ahol q_re = újratöltődés mértéke (m/nap)

f_h = a terület épületekkel és/vagy aszfalttal borított hányada (-)

Koncentráció a felszíni vízben

C_sw=(R_o´C_s+Q_di´C_gw)/(R_o´K_d+Q_sw)

(122.)

ahol R_o = talajerózió (mm/év)

Q_di = a vízadóból a felszíni vízbe jutó mennyiség (m³/nap)

Q_sw = a felszíni víz tömegáramlása (m³/nap)

C_s = C_t

C_sw< = C_pw

R_o=SL´L´L_ws´SG´(1-f_h)

(123.)

ahol SL = talaj bemosódás (m/óra)

L_ws = a bemosódásos terület szélessége ( a szennyezett terület szélességének 10%-a) (L_w)

f_h = épületekkel, növényzettel borított terület részaránya (-)

Q_di=K´d´l´L_w

(124.)

és

Q_sw=Q^o_sw+Q_di-Q_ev

(125.)

ahol Q^o_sw = a felszíni víztömeg áramlása

Q_ev = az elpárolgott víz mennyisége

A modellben használt alap (default) paraméterek
Az épület aljzat / pince paraméterei

R _a :	1,25	(l/óra)	ventillációs ráta
f _bi :	0,1	(-)	az épületben betonaljazatot feltételezve, a pincéből származó levegő részaránya az indoor levegő összetételében. Fa padlózat esetében az érték 0.2.
CN _p :	0,002	(-)	a beton porozitása
CN _a :	0,001	(-)	a beton levegőtartalma
L _c :	0,75	(m)	a szennyező anyag diffúziós útjának átlagos hossza beton és földes aljazat esetén

A zuhanyzás / fürdés paraméterei

K _g :	29,88	(m/óra)	gáz fázisú tömegátviteli együttható
K _l :	0,2	(m/óra)	folyadék fázisú tömegátviteli együttható
T _sh :	313	(K)	zuhanyozáshoz használt víz hőmérséklete
radius:	0,5	(mm)	a vízcsepp sugara
t _f :	1,0	(s)	a vízcsepp esési ideje
t _s :	0,5	(óra)	zuhanyzással töltött idő
N _s :	7	(-)	zuhanyzás heti gyakorisága
t _b :	0,5	(óra)	fürdőkádban töltött idő
N _b :	7	(-)	fürdés heti gyakorisága
V _b :	15	(m ³ )	fürdőszoba térfogata
V _w :	0,15	(m ³ )	a felhasznált víz térfogata
f _ex :	0,4	(-)	az érintett bőrfelület hányada

A vágóállatok (szarvasmarha) expozíciós paraméterei

Fajta: szarvasmarha, juh, kecske

W _c :	550	(kg)	a szarvasmarha testtömege
VA _c :	130	(m ³ /nap)	a belélegzett levegő napi térfogata
Y _c :	0,8	(m)	a szarvasmarha légzési magassága
AID _c :	0,72	(kg/nap)	a szarvasmarha által lenyelt talaj mennyisége
t _so :	24	(óra)	naponta a szabadban töltött idő, a nyári időszakban
d _so :	7	(nap)	hetente a szabadban töltött napok száma, tavasszal-nyáron
t _wo :	12	(óra)	naponta a szabadban töltött idő, az őszi-téli időszakban
d _wo :	7	(nap)	hetente a szabadban töltött napok száma, télen
t _c :	1825	(nap)	a szarvasmarha életkora
f _fme :	0,25	(-)	húsban a zsír részaránya
f _fmi :	0,03	(-)	tejben a zsír részaránya
f _rc :	0,75	(-)	a tüdőben maradó levegő részaránya
f _gc :	0,5	(-)	ivóvízként használt talajvíz részaránya
f _sc :	0,5	(-)	ivóvízként használt felszíni víz részaránya
Q _pc :	16,3	(kg/nap)	növényi (takarmány) fogyasztása
Q _wc :	55	(l/nap)	vízfogyasztás
Q _mi :	30	(l/nap)	tejhozam

Növénytermesztési paraméterek

Hozam, tenyészidő, leveles és gyökérzöldségek paraméterei:

FAJTA	hozam (száraz súly) (Y_v) (kg/m²)	tenyészidő (t_e) (nap)	a leveles termények hányada (f_l/r )
Gabona	0,300	180	1,00
Gyökeres zöldség	0,114	180	0,0
Gyümölcs	0,062	100	1,0
Legelő, fű	0,200	30	1,0
Leveles zöldség	0,380	100	1,0
Saláta	0,440	60	1,0
Vegyes	0,280	180	0,5

További növénytermesztési paraméterek

f _in :	0,40	(-)	regressziós állandó
fE _i :	0,033	(l/nap)	időjárási állandó
DR _o :	60	(mg/m ² x nap)	a kiülepedés mértéke

A számításokban 60 x 10 ^-6(kg/m ²x nap) értéket használtunk, amely megfelel 1 cm/s és 70 m g/m ³-nek

Baromfira vonatkozó paraméterek
Fajta: tyúk, liba, kacsa

W _p :	1,8	(kg)	a baromfi testtömege
VA _p	1,1	(m ³ /nap)	a belélegzett levegő napi térfogata
Y _p :	0,3	(m)	a baromfi légzési magassága
AID _p	0,002	(kg/nap)	a baromfi által lenyelt talaj mennyisége
t _so :	16	(óra)	naponta a szabadban töltött idő, a nyári időszakban
d _so :	7	(nap)	hetente a szabadban töltött napok száma, tavasszal-nyáron
t _wo :	16	(óra)	naponta a szabadban töltött idő, az őszi-téli időszakban
d _wo :	7	(nap)	hetente a szabadban töltött napok száma, télen
t _p :	730	(nap)	a baromfi életkora
f _fme :	0,25	(-)	húsban a zsír részaránya
ff _eg :	0,10	(-)	tojásban a zsír részaránya
f _rp :	0,75	(-)	a tüdőben maradó levegő részaránya
f _gp :	0,0	(-)	ivóvízként használt talajvíz részaránya
f _sp :	0,0	(-)	ivóvízként használt felszíni víz részaránya
Q _pc :	0,1	(kg/nap)	növényi (takarmány) fogyasztása
Q _wc :	0,2	(l/nap)	vízfogyasztás
Q _eg :	0,05	(kg/nap)	tojáshozam

Az ember expozíciós paraméterei

PARAMÉTER		Egység	Felnőtt	Gyerek
Életkor		(év)	30	4
Testtömeg		(kg)	70	15
Lenyelt talajmennyiség	AID	(mg/nap)	142	354
Bőrön keresztüli felszívódás (szerves anyag)	DAR _org	(l/óra)	0,005	0,01
Bőrön keresztüli felszívódás (szervetlen anyag)	DAR _inorg	(l/óra)	0	0
Bőrre kerülő por/talaj mennyisége (szervetlen anyagok)	DAE _i	(kg/m ² )	0,00056	0,00056
Bőrre kerülő por/talaj mennyisége (szerves anyagok)	DAE _o	(kg/m ² )	0,0375	0,0051
Teljes bőrfelület nagysága	A _tot	(m ² )	1,8	0,95
Bőrfelület nagysága : alkaron + kézen	A _fh	(m ² )	0,17	-
karon + kézen	A _ah	(m ² )	0,34	0,10
láb + lábfejen	A _lf	(m ² )	-	0,18
kézen	A _h	(m ² )	0,09	0,03
Belélegzett levegő térfogata	VA	(m ³ /nap)	20	7,6
Légzési magasság	Y	(m)	1,5	1,0
Tüdőben maradó hányad	fr	(%)	0.75	0,75
Az elfogyasztott élelmiszer (zöldség és gyümölcs) mennyisége	Q _fv	(kg/nap)	0,56	0,3
A helyben termesztett élelmiszer részaránya	F _fv	(-)	0,1	0,01
marhahús mennyiség	Q _me	(kg/nap)	0,1	0,05
marhahúsrészarány	F _me	(-)	0,1	0,1
tej, tejtermék mennyiség	Q _mk	(kg/nap)	0,3	0,5
tej, tejtermék részarány	F _mk	(-)	0,1	0,1
baromfi mennyiség	Q _po	(kg/nap)	0,04	0,02
baromfi részarány	F _po	(-)	0,1	0,1
tojás mennyiség	Q _gg	(kg/nap)	0,03	0,02
tojás részarány	F _gg	(-)	1,0	1,0
Vízfogyasztás mértéke	Q _w	(l/nap)	2,0	1,0

Éghajlati paraméterek

f_s:	6	(hó/év)	az év nyári időszaka. (A számításhoz 6/12 értéket használtunk (-)
TSP_o:	70	(m g/m³)	a levegő összes szuszpendált részecskéje
TSP_i:	52,5	(m g/m³)	(= 0,75 x TSP_o)
T_talaj:	283	(K)	átlagos talajhőmérséklet
X_a:	0,005	(m)	réteghatár vastagság
E_v:	0,0001	(m/nap)	a víz párolgási fluxusa
V_h:	18000	(m/óra)	szélsebesség "h" magasságban
h:	10	(m)	(szélsebesség) "h" magasságban
f_rs,i:	0,8	(-)	reszuszpendált talaj hányada a porban, indoor
f_rs,o:	0,5	(-)	reszuszpendált talaj hányada a porban, outdoor
DR_o:	60	(mg/m²x nap)	a kiülepedés mértéke. A számításokban 60 x 10^-6 (kg/m^{2 x}nap) értéket használtunk, amely megfelel 1 cm/s és 70 m g/m³-nek.

Talaj paraméterek

Talaj típusa: pl. standard talaj, szervesanyag-tartalom 10%

PARAMÉTER
szervesanyag-tartalom
(f _oc)
sűrűség (SG)
nedvesség tartalom (SN _w)
levegő-taralom (SN _a)
szivárgási tényező
(K)

Egység
kg/dm ³
m ³/m ³
m ³/m ³
m ³/m ³
m/nap

Standard talaj
0,0588
1,5
0,2
0,2
1,0

A kiskertes-mezőgazdasági művelésű talajra jellemző felszíni egyenetlenség: 0,1 m
A felszín szilárd burkolatú borítottsága: 0,1 (arányú)

Futtatási paraméterek

Talajszennyezettségi koncentrációk (3 szennyezett talajrétegben)
Talaj típus
Talaj használat: városi / mezőgazdasági / ipari / üdülés-pihenés
A szennyezett terület hossza és szélessége
Helyben előállított mezőgazdasági termékek részaránya a fogyasztásaban
Külső szennyező (por) forrás


		2.4 A HESP modellel számított kockázati eredmények összehasonlító elemzése

A modell alkalmazásával adott helyen a szennyezett talajból az emberi szervezetbe jutó vegyi anyag mennyisége, az átlagos napi felvétel értéke becsülhető meg.

Az Országos Környezeti Kármentesítési Program keretében korábbiakban végzett kockázatbecslési feladatokban szereplő, különféle talajszennyező anyagokra (ólom, kadmium, fenol, poliklórbenzolok, poliklórbifenilek) általános expozíciós forgatókönyvet állítottunk össze. Az expozíciós forgatókönyv ebben az esetben lényegében a bemenő paramétereket jelenti, mert állandóak voltak a pincével, fürdőszobával, szarvasmarhával, klímával, haszonnövényekkel, hallal, baromfival, a szennyezést elszenvedő egyénnel és a vízzel kapcsolatos paraméterek.

Az 1.táblázatban ismertetett 31 bemenő paraméter felhasználásával ALAP futtatási eredményeket nyertünk mind az átlagos napi dózis (ÁND), mind a környezeti elemekre prognosztizált koncentráció (PEC) értékek vonatkozásában. Az standard bemenő paraméterek mindössze a vegyianyagban és a C_max (maximális koncentráció a talajban) paraméterekben különböztek. A talajhasználati típusokat a 2-3. táblázat tartalmazza.

Az összehasonlító analízis során a bemenő paraméterek közül egyszerre csak egyet-egyet megváltoztatva (ld. vastag betűs sorok, 1. táblázat) megvizsgáltuk, hogy ez a változtatás mennyiben módosítja az output értékeket.

Az ólomra számított expozíciós értékeket a 4. táblázat, az összehasonító vizsgálatok eredményeit az 5. táblázat mutatja.

Irodalom

[1] D. Mackay, S. Paterson, B. Cheung, W. B. Neely: Evaluating the Environmental Behaviour of Chemicals With a Level III Fugacity Model.Chemosphere, 14, 3/4, 335-374, 1985.

[2] Veerkamp W. 1996. Human Exposure to Soil Pollutants. HESP 2.10b Software. Shell Internationale Petroleum Maatschappij B.V.

[3] Hazard Assessment of Chemical Contaminants in Soil, No40; European Chemical Industry Ecology & Toxicology Centre, (ECETOC) 199