KÁRMENTESÍTÉSI ÚTMUTATÓ 7 Előszó 1. Bevezetés (Gondi Ferenc, Halmóczki Szabolcs)   1.1 A környezeti kockázatokról és a megtett intézkedésekről   1.2 A tanulmány célja és tárgya 2. A mennyiségi kockázatfelmérés nemzetközi alkalmazásának áttekintése és összehasonlító ismertetése (Dankó Gyula, Dura Gyula, Szabó Imre)   2.1 Kockázatfelmérési trendek és jogi szabályozás Európában   2.2 Az emberi egészségkockázat felmérés főbb jellemzői     2.2.1 Az elsőbbséget élvező szennyezőanyagok kiválasztásának kritériumai     2.2.2 A megfelelő toxikológiai és epidemiológiai adatok kiválasztásának feltételei     2.2.3 Hogyan kell értelmezni a toxikológiai vizsgálatok és kockázatfelmérések eredményeit     2.2.4 Az eredmények alkalmazhatósága, keverékek kockázata   2.3. Az ökológiai kockázatfelmérés gyakorlata     2.3.1 Általános áttekintő értékek használata     2.3.2 Ökotoxikológiai vizsgálatok szennyezett mintákkal     2.3.3 Biomonitoring   2.4 A felszín alatti víz mint hatásviselő   Irodalom 3. A javasolt magyar módszer (Dankó Gyula, Dura Gyula, Gondi Ferenc, Ligeti Zsolt, Szabó Imre)   3.1 A javasolt kockázatfelmérési eljárás alkalmazási területe   3.2 A kockázatfelmérés helye és szerepe a kármentesítés folyamatában   3.3 Az érdekeltek bevonása a mennyiségi kockázatfelmérésbe   3.4 Az eljárás váza   3.5 Alapelvek   3.6 A felszín alatti vizek védelme érdekében alkalmazott megközelítés     3.6.1 A függőleges irányú szennyezőanyag terjedés korlátozása     3.6.2 A horizontális irányú szennyezőanyag terjedés korlátozása (a javasolt eljárás új eleme)     3.6.3 A horizontális irányú szennyezőanyag terjedés korlátozásával kapcsolatos további megfontolások és megállapítások   3.7 Kockázati modell   3.8 A szennyezett terület és a szennyező forrás   3.9 A szennyezőanyagok azonosítása   3.10 A kitettség becslése     3.10.1 Az előrejelezhető környezeti koncentráció (PEC) számítása     3.10.2 Hatásviselők     3.10.3 Terület- és vízhasználatok     3.10.4 Expozíciós lehetőségek és expozíciósparaméterek, az átlagos napi dózis meghatározása   3.11 A hatásoldal és a kockázat számítása   3.12 Iteratív mennyiségi kockázatfelmérési módszer     3.12.1 A kitettség oldal pontosítása     3.12.2 A hatás oldal pontosítása     3.12.3 A tolerálható kockázati szintek pontosítása   Irodalom Mellékletek 1. Mennyiségi kockázatfelmérések külföldön 2. A mennyiségi kockázatfelmérés hazai előzményei 3. Egyes kifejezések értelmezése a könnyebb megértéshez 4. Adatigény, adatminőség, bizonytalanság, megbízhatóság 5. A szennyező forrás és hatásviselő közötti terjedési úton zajló folyamatok 6. Humán expozíciós paraméterek