5. Milyen feladatok merülnek fel a hazai talajvédelmi stratégia kapcsán?

Minden talajhasználat szabályozásnál a talaj multi-funkcionalitásának megőrzését kell elsődlegesnek tekinteni. Ennek megvédése fontosabb a talajhasználathoz kapcsolódó egyéni érdekek érvényesülésénél. A következőkben röviden foglaljuk össze azon stratégiai lépéseket, melyek egy nemzeti talajvédelmi stratégia részeként hozzájárulhatnak hazánk talajainak védelméhez.

A talaj multi-funkcionalitásának megőrzése érdekében a védelemnek biztosítani kell, hogy a talaj betölthesse, illetve visszaállíthassa teljesítőképességét.

1. ökológiai funkcióiban, mint:

• ökológiai élettér és genetikai tartalék
• a természet alapfolyamatainak helye, az anyag- és energia körforgalom része
• biomassza-termelés
• szűrő, kiegyenlítő (puffer), raktározó szerep
• lebontó-, átalakító- és felépítő-folyamatok

2. a hasznosítási funkcióiban mint:

• a nyersanyagok raktározó helye, forrása
• a mező- és erdőgazdálkodás helye és eszköze
• a társadalmi hasznosítások helye (lakó-, rekreációs és pihenőhelyek)
• a gazdasági hasznosítások helye (ipar, közlekedés, hulladék elhelyezés, stb.)
• a természet- és a kultúrtörténet archívuma

A talajok multifunkcionalitásának védelmét a talajképződés helyén, a talajképző folyamatok védelmével együtt kell megvalósítani. A hátrahagyott környezeti károk felszámolása során is a szennyezett talajok helyben történő mentesítésére kell törekedni..

5.1 Kiemelt stratégiai célok

A program hatékony megvalósítása érdekében a következő célok fogalmazhatók meg:

• A természetföldrajzi viszonyokra, elsősorban a talajviszonyokra vonatkozó korszerű térinformatikai adatbázis-rendszer megalkotása (területi adatbázisok, monitoring), karbantartása, továbbfejlesztése a technikai fejlődés nyújtotta új lehetőségek (analitika, távérzékelés, számítógép technika) maximális kihasználásával.
• A jelen helyzetet és a végbemenő változásokat létrehozó okok elemzése, a folyamatok mechanizmusának tisztázása, befolyásolási lehetőségeinek feltárása.
• A talajok környezetállapotával kapcsolatos felmérések támogatása, a TIM folyamatos működését és fejlesztését biztosító forrásbiztosítás kidolgozása, a TIM alrendszereinek megtervezése és kialakítása, az erdészeti termőhely monitoring rendszerrel való harmonizáció megteremtése.
• A talajok különböző
• természeti okok vagy emberi beavatkozások okozta
• stresszhatásokkal szembeni érzékenységének, „sérülékenységének” meghatározása, kvantifikálása. A talajt érő „terhelések” tűrési küszöbértékeinek meghatározása.
• Előrejelző-rendszer (dinamikus modellekre épülő döntéstámogatási szaktanácsadási rendszer) kidolgozása a jövőben várható változások megbízható előrejelzésére, a káros következményeket megelőző, preventív intézkedések időben történő, megalapozottvégrehajtásához, építve arra a megállapításra, miszerint a megelőzés mindig eredményesebb, olcsóbb és biztonságosabb, mint a bekövetkező károk felszámolása, amely sok esetben nem is lehetséges.
• Földértékelés, agro-ökológiai potenciálra épülő tájgazdálkodási tervezés és birtokpolitika illesztése, harmonizációja.
• A talajok fenntartható használatát, a megelőző talajvédelmet ösztönző megoldások kidolgozása az egyes ágazatok talajvédelmi politikájának megerősítésére, az ágazatközi talajvédelmi koordináció a talajvédelmi kérdések tudatosítására.
• A kormányzati munkamegosztásból fakadóan eddig elkülönülten fejlesztett meglévő adatállományok felhasználásával létre kell hozni a talajok adatainak közös nyilvántartási rendszerét, az adatforgalmi rendjét ki kell dolgozni és meg kell teremteni a környezeti állapot változásának értékelését megalapozó értékelési szempontrendszert.
• Az Országos Környezeti Kármentesítési Program középtávú feladatainak támogatása.
• A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program forrásainak biztosításával a zonális talajhasználat megvalósítása, a talajvédelmi alprogram elindítása.
• Országos talajvizsgálati rendszer támogatásának kidolgozása, adatfeldolgozásának és nyilvántartásának megalapozása.
• A talaj(terület)használati és a talajterhelési díj bevezetésének szakmai és közgazdasági megalapozása.
• A barnamezős beruházások előtérbe helyezését szolgáló közgazdasági szabályozók kidolgozása, és a zöldmezős beruházások engedélyezésének szigorítása, jogi eszközökkel történő korlátozása.
• A talajtulajdonságok módosító szerepének vizsgálata az egyes szerves és szervetlen szennyező anyagok esetében, differenciált határértékrendszer kidolgozása.
• Szabványosítás fejlesztése.

5.2 A talajvédelem stratégiai feladatainak intézkedései

A talajvédelmi stratégia kétféleképpen reagálhat e tényezőkre:

• vagy igazodik az adott helyzethez megfelelő művelési ággal és vetésszerkezettel, termesztéstechnológiával, területhasználattal, beépítettséggel, a szennyezett talajok izolációjával, művelési mód és használati ág váltással;
• vagy megváltoztatja e tényezőket talajjavítással, meliorációval, a talajok tisztításával, fito-remediációval, a környezet kármentesítésével.

Az alternatívák közti döntést, illetve az azok közötti ésszerű arányokat a mezőgazdasági termékek iránti szükséglet (piac) és haszonráfordítás-elemzések határozzák meg. Ezek mérlegelése alapján dönthető el, hogy az adott társadalmi-gazdasági körülmények között a melioráció milyen mértékig szükséges, ésszerű, illetve gazdaságos. Magyarországon erről az utóbbi 50 évben igen sok, gyakran éles vita folyt, ellentétes érdekek és nézetek ütköztek. Elsősorban azért, mert a „szükségesség” meghatározásában politikai, szociális és gazdasági elemek keveredtek, a reális ökonómiai értékelést, a valósághű haszon-ráfordítás elemzést pedig a szocialista rendszer szinte áttekinthetetlen állami támogatás és hitelrendszere, manipulált árrendszere igen megnehezítette, gyakorlatilag lehetetlenné tette.

Az utóbbi években a kereslet beszűkülése, az exportlehetőségek romlása, az egyre szigorúbbá váló minőségi követelmények és környezetvédelmi szempontok a talajtermékenységet gátló tényezők megszüntetésére vagy mérséklésére irányuló talajjavításimeliorációs beavatkozások megítélésének (ismét) új megközelítését igénylik. Annál is inkább, mivel az érintett területeken történő biomassza-termelés szükségessége és gazdaságossága, következésképpen racionalitása erősen megkérdőjelezhető, ugyanakkor e területek jelentős hányada ökológiai (környezeti) szempontból értékes élőhely: homokpuszta, szikes puszta vagy tó, láp, vagy egyéb nedves élőhely („wetland”). Az ésszerű hasznosításnál az eddiginél sokkal több tényező figyelembe vétele és újszerű, sokszempontú értékelése szükséges.

A talajok mennyiségi védelmének stratégiája

1. A földterületek talajértékelésen alapuló módszertanának kidolgozása és alkalmazásának bevezetése
2. A birtokrendszer racionalizálása (tulajdonjogi kérdések, szakmai és közgazdasági problémák kezelése)
3. A talaj/humusz kitermelés és termékforgalmazás szigorú ellenőrzése, feltételrendszerének kidolgozása és alkalmazási feltételeinek megteremtése

A talajok minőségi védelmének stratégiája

1. diffúz szennyezésekkel szembeni védelem keretében:

	1.1.	A levegő immissziós állapotának javítását célzó levegőtisztaság védelmi intézkedések elősegítése, a légköri kiülepedések monitoringjának és az azzal kapcsolatos kutatások továbbfejlesztése.
	1.2.	Növényvédő-szerek felhasználásával kapcsolatos szabályok alkalmazásának szigorítása, a peszticid maradékok transzformációjának és transzportjának vizsgálatával kapcsolatos kutatások és a TIM kiterjesztése ezen tevékenységekre.
	1.3.	Termésnövelő anyagok felhasználásával kapcsolatos ellenőrzés szigorítása, a komposztálással kapcsolatos végrehajtási jogszabály kidolgozása, a felhasználási területekhez kapcsolódó minőségi kritériumrendszer kidolgozása, a komposztforgalom ellenőrzésével kapcsolatos felügyeleti rendszer megerősítése.
	1.4.	A trágyaszerek környezetkímélő alkalmazásának gyakorlatával kapcsolatos végrehajtási szabályok kidolgozása, a végrehajtással kapcsolatos hatékony közgazdasági szabályozás kidolgozása. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásával kapcsolatos szabályok alkalmazásának felügyeleti és nyilvántartási rendszerének megerősítése.
	1.5.	A jó mezőgazdasági gyakorlat bevezetésével kapcsolatos végrehajtás biztosítása.
	1.6.	A talajok radioaktív izotóp terhelésének országos felmérése, monitoringjának fejlesztése.
	1.7.	A talajeróziós helyzetkép/felmérés elvégzése, az eredmények alapján a szükséges talajvédelmi intézkedések kidolgozása.

2. Pontszerű szennyezőforrások, szennyezett területek kezelése

	2.1.	A szennyezett területek országos számbavételének folytatása, a környezeti kockázat felmérések elvégzése, az indokolt kármentesítések elvégzése, az in-situ eljárások előtérbe helyezése.
	2.2.	A talajtisztítási technológiák kutatás-fejlesztésének és minősítési rendszerének kidolgozását célzó támogatások.
	2.3.	A szennyezett területek környezeti monitoringjának fejlesztése.

A végrehajtás feladatcsoportjai:

• Fenntartható talajhasználat.
• Talajdegradáció elleni védelem.
• Talajok szennyezettségének a környezetminőségi határértékek alatt tartása.
• A talajvédelem érdekeit is figyelembe vevő területhasználat.
• Talajok sokféleségének megőrzése.
• A talajok állapotára vonatkozó országos helyzetkép kialakításához szükséges adatok biztosítása a döntéshozók és a közvélemény számára.

Fenntartható talajhasználat

• A talajok mennyiségi és minőségi paramétereinek megőrzése

Talajdegradáció elleni védelem

• Az ember által okozott savanyodás káros hatásainak kivédése
• Másodlagos szikesedés visszaszorítása
  • Öntözés
• Utak téli sózása által okozott talajkárosodás megakadályozása
  • Alternatív síkosságmentesítési technikák alkalmazásának előnyben részesítése, ösztönzése, technikák kidolgozása
• Fizikai degradáció (víz- és szélerózió elleni védelem)
  • Az erózió nagyságának országos felmérése, monitoring-rendszer kialakítása
  • Erózió elleni védelem integrálása a mezőgazdasági termelési folyamatokba
    • Erózióvédő művelési és tájrendezési technológiák felélesztése, újak kidolgozása, külföldön beváltak adaptációja
    • Erózióvédelemmel kapcsolatos gazdasági ösztönző rendszer kialakítása
    • Erózióvédelemmel kapcsolatos tudatformálás
  • Szedimentáció, eliszapolódás elleni védelem
• A talajokban vízháztartási problémák kialakulásának megelőzése, a meglévők enyhítése, megszüntetése
• Megfelelő agrotechnika alkalmazásának támogatása, feltételrendszerének kiépítése, ösztönzése
• A termőtalajok termőképességének megőrzése
  • A talaj szervesanyag-készletének megőrzése, visszapótlása
  • A talajban lejátszódó biológiai folyamatok és a szén, mint elem körforgalmának jobb megismerése
• Jó mezőgazdasági gyakorlat
  • Szempontrendszerének és technológiai ismérveinek összegyűjtése, kidolgozása, közzé tétele
  • Számonkérésének jogszabályi feltételeinek fejlesztése, a kiindulási alapként szolgáló 49/2001. (IV.3.) Kormányrendelet (a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről) végrehajtásának elősegítése
  • Alkalmazását elősegítő ösztönzőrendszer kidolgozása (gazdasági szabályozók, programok, pályázatok)

Talajok szennyezettségének a környezetminőségi határértékek alatt tartása

• Szennyezett területek kármentesítése, a kármentesítés során a szennyezés helyszínén végrehajtható technológiák előnyben részesítése
• A környezetminőségi határértékrendszer fejlesztése
• A környezetre jellemző háttérértékek meghatározása, területspecifikus pontosítása
• Közvetett bevezetések felmérése, figyelemmel kísérése, műszaki védelemmel való ellátása
• Szennyvíz iszapok termőföldön való elhelyezésének szabályozása és ellenőrzése
  • A roncsolt talajfelszínek (pl. meddőhányók, bányaterületek, zagyterek, hulladéklerakók, stb.) rekultivációja
  • Talajhigiénia fejlesztése
  • Az egyes szennyezőanyagok viselkedésének megismerése a talajban
• A szennyezett területek kármentesítésére meglévő technológiák korszerűsítése, új technológiák fejlesztése, külföldi bevált technológiák adaptációja

A talajvédelem érdekeit is figyelembe vevő területhasználat

• A barnamezős beruházások előtérbe helyezése, a zöldmezős beruházások visszaszorítása
• Ösztönző rendszer kidolgozása a barnamezős beruházások vonzóvá tételére (közgazdasági és jogi szabályozók kialakítása, érvényesítése)
• Jogi eszközök hatékonyságának növelése a zöldmezős beruházások szigorú korlátozására
• A tájtervezés és üzemi szintű területhasználat során a talajvédelem szempontjainak figyelembe vétele
  • Közlekedési utak, művelési utak nyomvonalának megtervezésekor
  • A művelési ágak megválasztásakor
  • A létesítmények tervezésekor
• Regionális tervezési feladatokban a talajtani szempontok figyelembe vétele

Talajok sokféleségének megőrzése

• A lápos területek, vizes élőhelyek védelme
• Az adott területre vonatkozó talajképző tényezők és folyamatok védelme
• A talajképződési folyamatok jobb megismerése
• Magyarország talajtani értékeinek tudatossá tétele a közvéleményben, ezzel kapcsolatos tudatformálás, oktatásfejlesztés

A talajok állapotára vonatkozó országos helyzetkép kialakításához szükséges adatok biztosítása a döntéshozók és a közvélemény számára

• Az országos állapotértékelés elkészítése
• A talajok állapotát jelző és azt befolyásoló tulajdonságok változásának figyelemmel kísérése

Erdőállomány fenntartása, telepítésének támogatása

Erdőtelepítést kell kezdeményezni azon területeken, ahol talajtani szempontból a talaj minőségének és mennyiségének megóvása szempontjából az erdősítés a leghatékonyabb megoldás (erózió, defláció megakadályozása, a terület vízháztartásának szabályozása).