5. Nemzetközi tapasztalatok

A nemzetközi gyakorlatot az angol nyelvterületen belül az USA Environmental Protection Agency (EPA) előírásai és gyakorlata alapján, míg a német nyelvterületen a Német Szövetségi Köztársasági kármentesítés és a műszaki ellenőrzés szempontrendszerének összegzésével mutatjuk be.

Az amerikai gyakorlata minőségbiztosítás és a minőségellenőrzés részletes, szabványokkal, előírásokkal szabályozott tervezési és ellenőrzési (az adatok ellenőrzése) rendszerében alakult ki. A műszaki ellenőrzés a minőség-ellenőrzés szempontrendszerei szerint, elsősorban az input és az output adatok szerint történik, a már hivatkozott szabályozási elemek / rendszerek alapján. Az USA gyakorlat szerint nem beszélhetünk a hazai gyakorlatban megszokott és alkalmazott műszaki ellenőrzésről, mert ott a technológiai rendszer eredményét, a mentesítendő terület és / vagy környezeti elem “tisztaságát” ellenőrzik és értékelik. E célnak rendelték alá az általános szakmai szabványokat, az EPA előírásokat, a tervezési és ellenőrzési rendszereket programokat, továbbá a munkaközi és a végső értékeléseket.

A minőségbiztosítás és minőségellenőrzés hazai szabályozása és rendszere napjaink gyakorlatában még nem alkalmas a kármentesítési technológiák egyetlen fázisában sem a hagyományos műszaki ellenőri feladatok és tevékenységek kiváltására.A jövőben célszerű felkészülni a rendszer egyes elemeinek átvételére (pl. mintavételezések stb.) és hazai alkalmazására, a fokozatosság elvének messzemenő betartásával. A minőségbiztosítás, minőségellenőrzés elemeinek (rendszerének) bővülésével a hazai gyakorlatban is tapasztalatokat lehet szerezni az eljárásról.

A Német Szövetségi Köztársasági kármentesítés és a műszaki ellenőrzésszempontjainak összegzése a Handbuch Altlasten (1998) 4. fejezet 4.4. pontja “A felszámolás (szanálás) elvégzése és felügyelete” (Sanierungsdurchführung und-überwachung) alapján történt.A német gyakorlatot a technológiai sajátosságok nélkül, részben magyarosított változatban, az 5.2 fejezet ismerteti. E gyakorlatban bevált ellenőrzési elemek “honosítás után” a hazai eljárások (kármentesítések) során is adaptálhatók.

Tanulságos a Cseh Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának “A szanálási munkák minőségbiztosítása” című műszaki irányelv jellegű kiadványa. Már az alapfogalmak definíciója is teljesen más, mint a magyar, ugyanis a cseh “szakma” más fogalmak egyértelmű meghatározását tartotta fontosnak.

		5.1. Angol nyelvterület

A környezetvédelem területén a minőségbiztosítási rendszer a legfejlettebb az USA-ban, ezért példaképpen is azt mutatjuk be. Önálló műszaki ellenőrzési tevékenységről nem beszélhetünk, hanem van egy minőségbiztosítási rendszer, amelynek az egyes elemeire szigorú és törvényileg szabályozott előírások vannak, s valójában a műszaki ellenőr feladata is ebbe a rendszerbe épül bele és feladata a minőségbiztosítási/minőségellenőrzési rendszerben leírtak betartásának az ellenőrzése.

A minőségi rendszer szerkesztett és dokumentált menedzsment rendszer, amely a munkafolyamatok, termelések és szolgáltatások során a minőség biztosítására nézve meghatározza a szervezetre vonatkozó előírásokat, feladatokat, szervezeti felépítést, kötelezettségeket, felelősségre vonhatóságot, illetve a kivitelezési tervet. Ez szolgáltatja a szervezet által végzett munka tervezésére, kivitelezésére, dokumentálására és értékelésére vonatkozó, valamint a minőségbiztosítási (QA) és minőségellenőrzési (QC) tevékenységek megvalósításához szükséges vázat. A minőségi rendszer alkotórészeit és eszközeit tartalmazza az5.1-1. sz. ábra.Mint az ábrán látható, a minőségi rendszer hármas tagozódású.

– EPA 5360.1 A2 rendelet (EPA, 2001) - Az egész ügynökségre kiterjedő kötelező minőségi rendszer előírásai és programkövetelményei.

– Az EPA szervezetein belül a rendelet végrehajtásának követelményei, melyet Az EPA Környezeti Programja Minőségi Kézikönyve tartalmaz.

– Követelmények a külső szervezetek felé, mely a Szövetségi Szabályozás 40 Szabályzatában adott (CFR) 30, 31,35 és 48 CFR 46.

– Az EPA követelményei a minőség-menedzsment tervezésében (EPA QA/R-2) (EPA, 2001).

Az EPA minőségi rendszerének alapja a “Feltételek és irányelvek a környezet-technológia Programok és Környezeti adatok gyűjtésének minőségi rendszerben” (ANSI/ASQC E4-1994), melyet az Amerikai Nemzeti Szabványügyi Intézet (ANSI) és az Amerikai Minőségért Társaság (ASQ) fejlesztett ki. Az EPA minőségi rendszerének követelményei ezeken a feltételeken alapulnak.

Minden EPA szervezettől vagy külső szervezettől, amely az EPA által pénzügyileg támogatott munkát végez, megkívánják, hogy dokumentálják minőségi rendszerüket egy jóváhagyottMinőség Menedzsment Tervezetben (QMP)(a belső ügynökség rendeletei vagy a szövetségi szabályozások alapján). A QMP a dokumentálás egyik eszköze, mely magába foglalja, hogy hogyan kell egy szervezetet megszervezni, megvalósítani azt, valamint ellenőrizni a Minőségi Rendszerrel összefüggő menedzsment hatékonyságát.

A környezeti adat minősége akkor ismert, ha minden intézkedés dokumentált, illetve a dokumentálás ellenőrizhető és igazolható. Mivel az Ügynökség döntései a környezeti adatok minőségére támaszkodik, fontos, hogy a környezeti adatokat használó és gyűjtő minőségi rendszer hatékonyságát időszakosan ellenőrizzék.

Egy minőségi rendszer értékelése szisztematikus, független és dokumentált vizsgálat, mely meghatározott értékelési kritériumok szerint dolgozik, azért, hogy választ adjon egy vagy több, egy szervezet minőségi rendszerére vonatkozó kérdésre a következők közül:

– Ha egy szervezet kifejleszt egy minőségi rendszert, milyen minőség biztosítási (QA) tevékenységek maradnak megvalósításra, és milyen szakértők általi műszaki támogatás fogja elősegíteni ennek a minőségi rendszernek a fejlesztést és kivitelezését.

– A szervezet minőségi rendszere dokumentált-e és teljes mértékben megvalósult-e?

– A szervezet értesül-e a külső minőségi követelményekről?

– A minőségi rendszer összhangban van-e a külső minőségi követelményekkel?

– A szervezet által végzett tevékenységek összhangban vannak-e annak minőségi rendszerének dokumentációjával, különösképpen a Minőség Menedzsment Tervvel?

– A minőségi rendszer folyamatok eredményesen megvalósultak-e?

– A minőségi rendszer támogatja-e az eljárások során születő környezeti döntéseket, melyek biztosítják, hogy a tervezett célok érdekében az adatok elegendőek mennyiségileg és minőségileg?

Az ellenőrzést úgy tervezik meg, hogy az objektív képet adjon a minőségi rendszerről. Ez a cél meghatározza és dokumentálja a menedzsment előírásait és tevékenységeit, amit a tervezéshez, kivitelezéshez, és környezetvédelmi programok műszaki tevékenységének javításához használnak fel.

Az értékelés magába foglalja a minőségi rendszer dokumentumainak, aktáinak, illetve a környezetvédelmi adatok érvényességéért felelős vezetőkkel és alkalmazottakkal történt megbeszélések emlékeztetőinek átvizsgálását. A szervezeteken belül az ellenőrzéseket össze lehet kapcsolni sajátos környezetvédelmi programokkal.

Abból a célból, hogy a döntéshozatalhoz szükséges környezeti adatokat megkapják, a projektnek a tervezés, kivitelezés és ellenőrzés fázisában kell összekapcsolódni.

Az első fázis az adat minőségére vonatkozó célok meghatározását jelenti, a megfelelő eljárások alkalmazásával.

A második fázisban az alkalmazott rendszer rögzíti a mérések kivitelezésének követelményeit a minőségbiztosítás és minőségellenőrzés (QA/QC) eljárásában, így a használók azonos minőségű, mennyiségű adatokat kapnak (QAPP rendszer).

A QAPP (Quality Assurance Project Plan) bármely környezetvédelmi adatgyűjtési rendszerre nézve kritikus tervezési leírás, mivel rögzíti, hogy milyen minőségbiztosítási (QA) illetve minőségellenőrzési (QC) tevékenységeket kell elvégezni egy program, projekt vagy feladat életciklusa során.

Az EPA politikája elvárja, hogy minden projekt, beleértve az alkotást (tervezést), beszerzést és a környezetvédelmi adatok használatát, tervezett és dokumentált legyen, továbbáa QAPP-t az ügynökség jóváhagyja még az adatgyűjtés megkezdése előtt.Ennek az az elsődleges célja, hogy egy áttekintést szolgáltasson a projektről, leírja azt, hogy mi szükséges a mérésekhez, és meghatározza azokat a QA/QC tevékenységeket, melyeket alkalmaznak a projektben; mindezt együtt egyetlen különálló dokumentumban. A QAPP-nek elég részletesnek kell lennie ahhoz, hogy minden tekintetben a projekt tiszta leírását szolgáltassa, minden projektben résztvevő tag számára tartalmazzon információkat, beleértve a mintavevőket, laboratóriumi személyzetet és az adat értékelőit. A QAPP az ügyfelek, az adatot használók, a projektben részt vevő személyek, a vezetőség és a külső bírálók (ellenőrök) között elősegíti a kommunikációt. A QAPP hatékony alkalmazása a költségvetés keretein belül segíti a projektvezetőket a projekt ütemterv szerinti haladásában. Az Ügynökség QA előírását a Minőségi Kézikönyv, illetve az EPA QA/R-1 “EPA “A Minőségi Rendszer Követelményei a Környezetvédelmi Programokban” tartalmazza.

Az értékelési fázisban az Adat Minőség Ellenőrzés (DQA) eljárást alkalmazzák, mint statisztikai eszközt annak meghatározására, hogy vajon az adatok megfelelnek-e a tervezés során felvett előfeltételeknek, illetve, hogy az adatokban lévő összes hiba elég kicsi-e ahhoz, hogy támogassa a döntés meghozatalát egy, a döntéshozók által megállapított tolerálható döntési hibahatáron belül.

		5.2. Német nyelvterület

		5.2.1 A kármentesítés és műszaki ellenőrzés általános szempontjai.

A kármentesítési feladat kiviteli tervének elkészítése és elfogadása után választják ki a beruházást végrehajtó szervezetet. A kárfelszámolás kivitelezését kísérő intézkedések:

• eljárástechnikai vezérlés,
• a beruházási munkák hatásának vizsgálata a környezetre és a környezeti elemekre,
• az kármentesítés hatékonyságának vizsgálata,
• dokumentumok elkészítése az elszámoláshoz.

A kármentesítés alatt a következő szervezési, ellenőrzési és felügyeleti intézkedésekre kerül sor:

• a munkavédelem felügyelete,
• szervezési feladatok a havária terv alapján,
• a méréstechnika ellenőrzése (pl. szennyezett anyagok ellenőrző mérése),

• a felhasznált anyagok minőségének ellenőrzése,
• a terület, illetve az építmények felügyelete,
• a lehetséges emissziók által veszélyeztetett környezeti elemek védelme,
• imisszió-felügyelet és a belső tér ellenőrzésének megszervezése a környezetben tartózkodók veszélyeztetésének becsléséhez,
• a szennyezett területen dolgozó személyek, valamint a veszélyeztetett lakosság munkaegészségügyi vizsgálata,
• aktív közvélemény felvilágosítás (public relations), az érintett lakosság tájékoztatása,
• a minőségbiztosítás ellenőrzése,
• a szekunder-emissziók ellenőrzése a szennyeződés maradványok vizsgálatával.

A kármentesítésekre vonatkozó mérési és ellenőrzési feladatokat az5.2.1-1. sz. táblázatbanfoglalták össze.

• a kármentesítés során a munkavédelmi előírások betartásának felelőssége a kivitelezőt terheli,a műszaki ellenőr az építési-kivitelezési naplóban a szabálytalanságokat, a munkavédelemmel összefüggő kockázatokat rögzíti. A kármentesítési munkák kezdete előtt az építési területet a munkavédelmi előírásoknak megfelelően kell előkészíteni, felszerelni.

• a nagy kármentesítési projektek esetében a helyi műszaki ellenőri felügyelet mellett ajánlatos a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség részéről hatósági ellenőr kijelölése a független, szabályos vizsgálatok biztosítására. (Ez azonban költségtöbblettel jár).

5.2.1-1.sz. táblázat

		5.2.2 A kármentesítési munkák ellenőrzése

Az ellenőrzési feladatok végrehajtása

• fővállalkozói műszaki ellenőrzés, illetve
• megbízói műszaki ellenőrzés

keretében történik.

A fővállalkozói műszaki ellenőr főbb feladatai:

• az ütemterv felállítása, figyelemmel kísérése,
• a kármentesítésben résztvevők koordinálása,
• a kivitelező mulasztásainak ellenőrzése és a teljesítés számonkérése,
• költségellenőrzés,
• a létesítmény felügyelete,
• a kármentesítés eredményességének felügyelete, igazolása,
• a szavatossági igény elévülési határidejének lejárata előtt az objektum bejárása és a hibák megállapítása,
• a hibák kijavításának felügyelete,
• az elkészült részmunkák és szolgáltatások átvétele a tervező és a kármentesítést végzők együttműködésével,
• az átadás-átvétel eredményéről jegyzőkönyv felvétele,
• a hatósági átvétel előkészítése és dokumentálása,
• az ellenőrzési dokumentáció összeállítása (a felszámolás lefolytatásának és eredményének dokumentálása),

A megbízói műszaki ellenőrzés során a következő feladatokat végzik el:

• a kárfelszámolás kivitelezésének felügyelete és dokumentálása a kivitelezést engedélyező dokumentumok, a megbízási szerződés, a technológia és az ide vonatkozó előírások figyelembe vételével,
• a munkák koordinálása a szennyezett területeken,
• közös felmérések, mintavételek a kivitelezővel,
• figyelemfelhívás a munkavédelmi rendelkezések betartásának hiányosságaira,
• a létesítmény ellenőrzése,
• az imisszió-védelmi előírások betartásának ellenőrzése,
• a hulladékok előírásszerű ártalmatlanításának felügyelete,
• a hibák megszüntetésének számon kérése, ellenőrzése,
• a szállítások és szolgáltatások igazolása,
• a számlák ellenőrzése, kollaudálása,
• a kármentesítés végrehajtásáról igazolás az illetékes hatóság felé,
• az építési napló vezetése, hiányosságok rögzítése,

A fővállalkozói és a megbízói műszaki ellenőrzések során a kármentesítési eljárások eltérő intézkedést igényelnek.

• talajvízvétel és beszivárgási ráta pl. öblítő körfolyamatok üzemelésénél,
• a káros anyag koncentráció terjedési iránya a szennyezett közegben,
• csíraszámok, enzimtevékenység a talajvízben és a talajban,
• talajlevegő koncentrációk,
• szennyezett víz vizsgálatok,
• szennyezett levegő paraméterek, pl. káros anyag koncentrációk, tömegáramlások,
• visszamaradt szennyezések vizsgálata, adatok az anyagmérleg elkészítéshez,
• a visszamaradt káros anyagok stabilitási formájának és mobilitásának, mobilizálhatóságának változásai,
• a tisztított talajok állapota és felhasználhatósága (talajélettani kísérletek, építéstechnikai vizsgálatok),
• metabolitok képződésének lehetősége,
• a folyamat-paraméterek, úgymint hőmérsékletek, térfogatáramok, segédanyagok adagolása, töltési szintek, stb.,

A kármentesítés végrehajtásától a célállapot ellenőrzésig és utógondozásig terjedő műveletek rendszerint folyamatosak, az ellenőrzés alatti intézkedések az eredményellenőrzés és utógondozás alapjai. Biológiai intézkedéseknél a kárfelszámolás és utógondozás közötti határ csak közigazgatási természetű, a felszámolást befejezettnek lehet nyilvánítani, annak ellenére, hogy a biológiai folyamat tovább folytatódik.

		5.2.3 Utóellenőrzési felügyeleti intézkedések a szennyeződés-felszámolás befejezése után

A kármentesítés befejezését követően környezetállapot ellenőrzés válhat szükségessé, amelyre külön vállalkozási szerződés köthető. A vállalkozási szerződésben foglaltak ellenőrzésére, megvalósítására, a tevékenység mennyiségi, minőségi elvégzésének igazolására műszaki ellenőri szerződés köthető (kötendő).

Az utóellenőrzésre nemcsak a kármentesítés befejezése után van szükség, hanem azoknál a régi környezetszennyezéseknél is, amelyeket nem ítéltek kockázatosnak, illetve műszaki beavatkozás nem történt.

Az ellenőrzés időtartamát, paramétereit és intenzitását az egyes esetekre egyedileg alakítják ki. A vizsgálati intervallumok a napi mérésektől az éves gyakoriságú mérésekig terjedhetnek.

A vizsgálatokat az alábbiakra figyelemmel célszerű végezni:

• a talajlevegő koncentrációja a területen,
• a csurgalékvíz, mennyiségi és minőségi vizsgálata,
• a talajvíz vizsgálatok,
• a hatásterületen lakók és az érintettek munkaegészségügyi, környezet-egészségügyi vizsgálata,
• azon környezeti elemek ellenőrzése, amelyeket a szennyezett felületek befolyásolhatnak (pl. por, belső levegő, ivóvíz, haszonnövények).
• meteorológiai adatok.