5 Az önkormányzati kármentesítési alprogram eljárási metodikája

Az önkormányzat számára kármentesítési alprogram készítése elsősorban két szempontból meghatározó fontosságú:

• az alprogram készítésével rangsorolni, ütemezni tudja kármentesítési feladatait,
• az alprogram készítése a feltétele a kármentesítési feladatok finanszírozási lehetőségeinek igénybe vételéhez.

5.1 Az önkormányzati kármentesítési alprogram értelmezése

A kármentesítésért való felelősség esetei

Az önkormányzat közvetlen felelőssége, ha

• a kárt okozta,
• annak a területnek a tulajdonosa vagy használója, ahonnan a szennyezés származik, ha nem tudja kimenteni magát a felelősség alól (a kimentés csak utólagosan, polgári peres úton történik, addig a terület tulajdonosa, vagy használója kötelezhető kármentesítésre),
• a szennyezett terület tulajdonosa, ha másnak kárt okoz a tulajdonában álló terület szennyezettsége és nem tudja másra áthárítani a felelősséget,
• a kármentesítési felelősséget átvállalta (az átvállalás történhet szerződésben, jogszabályban, kormányhatározatban).

Az önkormányzati feladattípusok az alábbiak:

ÁBRA

A táblázatban szereplő egyes felelősségtípusokkal kapcsolatos következtetések:

Eltérő a hatósági eljárás kötelezettje

Az egyes sorokban a hatósági eljárás folyamata más, abban az önkormányzat részvétele is eltérő:

1. esetben az önkormányzat, illetve költségvetési szerve kötelezettként vesz részt a folyamatban.
2. esetben az önkormányzat nem kötelezett, csak a kötelezett tulajdonosa, tehát csak olyan következményekkel kell számolnia, amelyek ebből kifolyólag tulajdonosként érinthetik (pl. vagyonvesztés, jövedelemtermelő képesség csökkenése, feladatainak ellátása romlik, vagy ellehetetlenül)
3. esetben az önkormányzat legfeljebb szakhatóságként vesz részt a folyamatban, az önkormányzat érdekei a település fejlődésében, társadalmi-gazdasági jólétén keresztül jelentkeznek.

A számbavétel eltérései az egyes típusokban

Az egyes oszlopokba tartozó A)-C) esetek számbavételi lehetősége nagymértékben eltér.

• Az A) oszlopban azokat az eseteket kell összegyűjteni, amikor az 1)-3) szerinti szereplők olyan tevékenységet kezdtek meg, folytatnak, folytattak, hagynak fel, amely a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg szennyezését eredményezhette
• A B) oszlopban azokból az esetekből kell kiindulni, hogy az 1)-3) szerinti szereplő tulajdonosa-e jelenleg olyan területnek, ahol jogsértő tevékenység folyt vagy folyik. Ez az eset ilyen értelemben az A) esetek részletesebb vizsgálatából következik: a feltárt szennyező tevékenységek helyének tulajdonosának, illetve használójának személyét is meg kell vizsgálni.
• Az A)-B) esetekben az önkormányzat közigazgatási területén kívülre is eshetnek kármentesítési feladatok.
• A C) esetekben az önkormányzat területén lévő szennyezett területeket kell számba venni, azok tulajdonlásából kell kiindulni.

A B) és C) esetekben a kimentés csak utólagos polgári peres úton történik, tehát első lépésben arra kell felkészülni, hogy a kötelezés az 1)-2) szerinti szereplőre hárul, aminek költségét csak utólagosan tudja megtéríttetni a tényleges felelőssel.

A feladattípusok eltérő finanszírozása

Annak függvényében, hogy az egyes csoportok az önkormányzat számára mennyiben jelentenek kötelező feladatot, a feladatok finanszírozása is eltérő.

Az 1) csoport finanszírozása teljes egészében az önkormányzat feladata, azonban ehhez is lehet KAC támogatást igényelni, ha az az ÖKAP szerinti preferált területre esik.

A 2) csoport esetén a finanszírozásba minél nagyobb mértékben be kell vonni az önkormányzat tulajdonában lévő céget. 2002-ben ebben az esetben is igénybe vehető KAC támogatás. Az önkormányzat is részt vehet támogatás formájában vagy tőkejuttatásként a finanszírozásban.

A 3) csoport esetén a felelős az önkormányzaton kívüli szervezet. Ekkor az önkormányzat a kármentesítés koordinálásán, alprogramjában történő megjelenítésén kívül azzal is ösztönözheti a kármentesítés elvégzését, hogy területfejlesztési preferenciák alapján pályázati lehetőséget biztosít a kármentesítésre kötelezettek számára. A kötelezettek is pályázhatnak KAC támogatásra.

Az alábbiakban bemutatjuk, hogy egy adott önkormányzat hogyan készítheti el saját kármentesítési alprogramját, azaz HÖKAP-ját.

A HÖKAP elkészítéséhez szükséges feltételeket az önkormányzat szervezetén belül biztosítani kell. Ez egyfelől azt jelenti, hogy a döntéseket az önkormányzat SZMSZ-ében a megfelelő szintre kell telepíteni, másfelől ki kell jelölni a végrehajtásért felelős személyt, illetve szervezeti egységet. Biztosítani kell, hogy a kijelölt személy, illetve szervezet megfelelő szakmai ismerettel rendelkezzen, szükség esetén külső szakértők bevonásával.

Az önkormányzat vezetésének át kell tekintenie azt is, hogy szükséges-e, érdemes-e más önkormányzatokkal társulni, vagy egyéb szövetség keretei között közös HÖKAP-ot készíteni, a forrásokért közösen pályázni.

Az egyes lépéseket az alábbi ábra foglalja össze:

ÁBRA

5.2.1 Az önkormányzati kármentesítési feladatok számbavétele

A számbavétel elvi szempontjai

• területi szempontból: az önkormányzat közigazgatási területén bekövetkezett szennyezéseket meg kell ismerni (az okozók miatt az önkormányzat közigazgatási területén kívülre is eshet kármentesítési feladat),
• környezetvédelmi szakterület szerint: a felszín alatti vizekkel, a talajjal, földtani közeggel, a hulladékgazdálkodással, a felszíni vizekkel kapcsolatos területeket egyaránt át kell tekinteni, mert lehet felszín alatti vizet, földtani közeget érintő kedvezőtlen hatásuk,
• okozói oldalról: az okozó kilététől függetlenül valamennyi szennyezést meg kell ismerni, függetlenül a területi elhelyezkedéstől, mert az okozó személyétől függetlenül lehet önkormányzati feladat,

1. lépés: A rendelkezésre álló információk feltárása

Először össze kell gyűjteni az önkormányzat területén lévő szennyezett területekről már rendelkezésre álló információkat, melyeknek főbb forrásai:

• az önkormányzati környezetvédelmi program és háttéradatai,
• az önkormányzati hatósági jogkör gyakorlása közben szerzett információk,
• KvVM környezetvédelmi adatbázisai:
• FAVI
• a KÁRINFO-ból kigyűjthetők és áttekinthetők az “ASZF” és “B” adatlapok, amelyek a szennyezett területekre és szennyező forrásokra vonatkoznak,
• FAVI lapok és részletes bejelentések (a 33/2000. Korm. rendelet alapján) a szennyvíz bevezetésekről, -elhelyezésekről, valamint szennyezett területekről,
• HAWIS: a 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet szabályozza a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatási rendet és a belföldi forgalmuk nyomon követését, előírja “VHB”, “A” és “BA” formanyomtatványok használatát, elektronikus kezelésének és tárolásának programrendszerét,
• hulladéklerakókról gyűjtött egyedi adatok, eseti felmérések adatai,
• a környezetvédelmi felügyelőség hatósági nyilvántartásaiból kérésre tájékoztatást ad az önkormányzatnak, hogy mely területeken végeznek kármentesítési munkát,
• más hatóságok, minisztériumok adatbázisai.

Az adatbázisok elérhetőségét, az adatokhoz a hozzáférést és leválogatást, külön szabályzat írja elő.

2. lépés: A rendelkezésre álló információk feldolgozása

A már meglévő adatok összegyűjtését követően az információkat a KÁRINFO adatlapjain (jelenleg “ASZF” és “B” lapok), külön szabályzat szerint kell feldolgozni. A megjegyzéseknél a tárggyal kapcsolatos minden lényeges információt fel kell tüntetni, amire az adatlapon nincs kérdés.

A feldolgozás során foglalkozni kell a kármentesítés hatósági eljárásával kapcsolatos felelősségi kérdésekkel is.

3. lépés: A rendelkezésre álló információk értékelése

A feldolgozott információk értékelésénél meg kell állapítani, hogy:

• az önkormányzat területét az adatok lefedik-e, vagy vannak feltáratlan területek,
• az egyes környezetvédelmi szakterületek kellően feltártak-e.

4. lépés:

A hiányzó információk feltárása

Amennyiben az adott szennyezett helyről az áttekintett adatbázisok, nem nyújtanak elegendő ismeretet, meg kell tudni, készült-e területről vizsgálat, vagy tanulmány, az elérhető-e, tartalmaz-e további információkat. Szükség esetén megvizsgálható, hogy léteznek-e olyan térképi fedvények, légi felvételek, stb., melyek segítséget nyújthatnak a további adat-kiegészítéshez. Az önkormányzat adatokat kérhet a Földhivataloktól, speciális esetben a honvédségtől, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-től, stb.

5. lépés:

Az adatbázis értékelése

E lépésnek a részletezését a hiányok mértéke határozza meg. Az információ szerzés megfelelő szintjének meghatározásához a 2. - 4. lépés között folyamatos iteráció szükséges, a jelentős hiányok feltárása és az azokra irányuló célzott, hatékony adatszerzés biztosítása érdekében.

Az adatbázisban lévő információkat ismételten értékelni kell, meg kell állapítani, hogy szó van-e ténylegesen szennyezett területről, van-e ott kármentesítési feladat.

5.2.2 Az önkormányzati kármentesítési alprogramok megfogalmazása

1. lépés: Az ön-kormányzati feladattípusokba sorolás

A szennyezett területek közül ki kell választani azokat, amelyek valamelyik önkormányzati felelősségi feladattípusba tartozhatnak. Az egyes feladatokat be kell sorolni az 5.1 pontnál szereplő táblázat szerint.

2. lépés: Az ön-kormányzati feladatkörbe tartozó területek rangsorolása

A szennyezett területek rangsorolása az OKKP-ban használt prioritási szám meghatározási módszere szerint, a KÁRINFO-ba bevitt adatok alapján történik. A helyi feladatok megoldására – különösen kis számú feladat esetén – ésszerű helyi rangsort kell felállítani szakértői becslés felhasználásával.

A helyi prioritási lista eltérhet a prioritási szám alapján kialakított sorrendtől. Ennek oka, hogy a Nemzeti Kármentesítési Prioritási Listához készített módszer jelenleg alapvetően kockázat alapú. Ezzel szemben az önkormányzat egyéb szempontokat is figyelembe vehet saját alprogramjának ütemezésekor. Ilyen szempont lehet a területfejlesztés, az önkormányzati feladatok magasabb szintű, hatékonyabb ellátása.

5.2.3 A HÖKAP-ok kidolgozása

Az alprogram illeszkedése

A HÖKAP kettős értelemben is alprogramnak tekinthető:

• az OKKP, mint országos program egyik alprogramja az ÖKAP, amely HÖKAP-okból áll;
• az önkormányzati környezetvédelmi program része.

Ebből következően meg kell felelnie mindkét program követelményeinek.

A kármentesítési eljárásnak való megfelelés

Az önkormányzati kármentesítési alprogram kidolgozása során a szennyezett területek kármentesítési eljárási szakaszai a következők:

• tényfeltárás,
• műszaki beavatkozás,
• utóellenőrzés.

A feladatok ütemezésekor az önkormányzatnak a hatósági előírásokat is figyelembe kell vennie.

ÖKAP-nak való megfelelés

Az alprogram kidolgozása során biztosítani kell az ÖKAP-nak való megfelelést is, mivel a finanszírozási lehetőségeket, preferenciákat az határozza meg.

Az önkormányzati környezet-védelmi programnak való megfelelés

Az önkormányzati környezetvédelmi alprogramnak illeszkednie kell az alábbi tervekkel, programokkal:

• megyei környezetvédelmi program,
• NKP és intézkedési tervei,
• OHT,
• regionális hulladékgazdálkodási tervek,
• területfejlesztési- és rendezési tervek.

A HÖKAP lépései:

1. lépés:

A kármentesítési szakaszok költségbecslése

A kialakult prioritási sorrend szerint haladva meg kell becsülni az egyes területek következő kármentesítési szakaszának várható költségét. A költségbecslés a kármentesítési szakasztól függően eltérő részletezettségű és pontosságú, a tényfeltárás megkezdése előtt a tényfeltárás várható költségeit előzetes tapasztalati adatok, esetleg ajánlatkérések alapján lehet megállapítani.

2. lépés:

A kármentesítési feladatok előzetes ütemezése

A kármentesítési feladatokat az alábbi szempontok szerint kell ütemezni:

• a kármentesítési hatósági határozatokban előírt határidők,
• a helyi prioritási listában elfoglalt hely,
• a költségek,
• a finanszírozási lehetőségek.

Az ütemezésnél törekedni kell arra, hogy a nagy prioritású területek tényfeltárása 1-2 éven belül megtörténjék.

3. lépés:

Finanszírozási terv készítése

Az ütemezett feladatok alapján el kell készíteni az alprogram finanszírozási tervét. A finanszírozási tervnek ki kell térnie:

• az egyes feladatok forrásainak összetételére,
• az önkormányzati források bemutatására és lekötésére.

A finanszírozási tervben össze kell vetni a feladatok előzetes ütemezésben szereplő költségeit a várható finanszírozási forrásokkal. Amennyiben finanszírozási hiány mutatkozik, meg kell vizsgálni, hogy

• pótlólagos finanszírozási források bevonhatók-e,
• a feladatok ütemezésének módosításával a finanszírozási forrás hiány megszüntethető-e.

4. lépés:

A HÖKAP ütemezésének véglegesítése

Amennyiben a finanszírozási forrás hiány csökkentése a feladatok újra ütemezését igényli, úgy azt ismételten el kell készíteni, majd ha az ahhoz készült finanszírozási terv nem mutat hiányt, az ütemezés véglegesíthető. Az ütemezés véglegesítése nem jelenti azt, hogy az ütemezés nem változik, mivel a felülvizsgálati részben bemutatott évenkénti felülvizsgálat eredményeképpen a végleges ütemezések módosulnak.

5.2.4 A HÖKAP-ok végrehajtása

A lépések bemutatása a HÖKAP-ok tervezésének lépéseinél leírt logika alapján történik.

1. lépés: A hatósági engedélyek beszerzése

Első lépés a HÖKAP tárgyévre ütemezett feladataira vonatkozó hatósági engedélyek beszerzése. Ezek az egyes kármentesítési szakaszok esetén a következők:

A hatósági engedélyek beszerzését a kármentesítés végrehajtójának feladatául is elő lehet írni, ekkor ez a lépés beépül a 4. lépésbe.

2. lépés: A finanszírozás biztosítása

A tárgyévi feladatok finanszírozása a tervnek megfelelő önkormányzati források elkülönítésével, esetleg pályázatok elkészítésével elnyerhető támogatásokkal biztosítható.

3. lépés: A kármentesítést végző kiválasztása

Amennyiben a munkát nem maga az önkormányzat végzi, a kármentesítési feladat elvégzésére közbeszerzési eljárást kell kiírni. Előfordulhat az is, hogy valamelyik miniszter által kijelölt szervezetet kérik fel ezen feladat ellátására.

4. lépés: A kármentesítés végrehajtása

A kármentesítést a kiválasztott szervezet elvégzi. A végrehajtás során a megfelelő műszaki ellenőrzést, a hatóságokkal való kapcsolattartást biztosítani kell.

A fenti lépéseket két szinten kell elvégezni:

• egy adott szennyezett terület esetében,
• a szennyezett területekre együttesen.

Ebből következik, hogy az egyes szennyezett területek a folyamat különböző szakaszaiban tarthatnak, azonban a HÖKAP szintjén az egyes területekkel kapcsolatos feladatokat mindig össze kell hangolni.

A felülvizsgálat végzése kettős értelemben javasolt:

• Egyfelől évente, az éves költségvetés készítéséhez kapcsolódóan. Ekkor az alprogram valamennyi elemét, ütemezését, költség- és finanszírozási tervét felül kell vizsgálni.
• Másfelől folyamatosan, az év közbeni információk értelmezésével, és annak az alprogramba történő illesztésével.