4.1 Jogszabályi háttér

4.1.1 Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP)

A kormány 1991. évi rövid- és középtávú intézkedési terve meghatározza az országban található környezetszennyezések felmérésének, feltárásának és ezek megszüntetésének feladatait.

Az OKKP célja

• a felszín alatti víz, és a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése,
• a veszélyeztetett területeken a szennyezettség kockázatának csökkentése,
• a veszélyeztetett területeken a szennyezettség csökkentésének, vagy megszűntetésének elősegítése.

Az OKKP előzményei

Az első, országos kármentesítési feladatok egyike volt a szovjet laktanyák és gyakorlóterek környezeti problémáinak megoldása, így 1995-ig a kármentesítési munkákat e területeken végeztek. A további feladatok a privatizáció során jelentkeztek. A csőd- és felszámolási eljárások nehezítették a területek rendbetételét, így a külföldi és hazai befektetőknek gyakran “örökölt” környezeti kockázattal került birtokába a privatizált vagyon. 1995 után egyre sürgetőbbé vált a környezeti károk ütemes és széleskörű felszámolása, amit nagymértékben segített az, hogy a Kormány a 2205/1996. (VII. 24.) határozatával elfogadta az NKP “F” függelékét alkotó OKKP-t és annak rövid távú szakaszát.

Az OKKP szakaszai

• rövid távú szakasz (1996-1997)
• középtávú szakasz (1998-2002)
• hosszú távú szakasz (2003-2030), ez a szakasz az NKP-hez igazodik, hatévenkénti ütemezéssel.

A középtávú szakasz feladatait a kormány a 2304/1997. (X. 8.) határozata tartalmazza, amelyben elrendelte a középtávú kármentesítési alprogramok végrehajtását, az éves költségvetésben biztosítható pénzügyi forrásokat, amelyek alapján az önkormányzatok végezhetik az önkormányzati alprogramok feladatait is.

Az OKKP feladatai

Az OKKP - felelősségi körtől függetlenül - valamennyi szennyezett terület kármentesítési feladatait felöleli, emellett a kármentesítés finanszírozása a hitelkeretet terheli.

Az OKKP 2002. évi finanszírozása

Az OKKP 2002. évi finanszírozását a KAC fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának, nyilvántartásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 28/2001. (XII. 23.) KöM rendelet és a KAC fejezeti kezelésű előirányzat működtetésének szabályairól szóló, 25/2001. (Kv.-i Ért. 2002. évi 2.) KöM utasítással módosított 4/2001. (Kv.-i Ért. 4.) KöM utasítás szabályozza. A 2001. évben meglévő finanszírozási lehetőségek voltak az első lépések az önkormányzati kármentesítési alprogramok finanszírozásához. Ezek a források kis módosítással 2002-ben is igénybe vehetők.

Az önkormányzati alprogramok finanszírozási lehetőségei

Az önkormányzati alprogramok 2002. évi finanszírozása

Az önkormányzati alprogramok finanszírozását szolgáló lehetőségek részletesebb bemutatása:

Ennek keretében támogatható feladatok - a 2001. évivel azonos módon -2002-ben is a következők:

b) A szennyezett területek kármentesítésének támogatása az általános pályázati eljárás szerint

Az OKKP keretében folyó kármentesítési feladatok elvégzéséhez korábban nem volt lehetőség pályázati pénzforráshoz jutni a KAC általános pályázati részéből. A 2001. évre kiírt KAC Pályázati felhívás alapján szeptember 30-ig pályázatot lehetett benyújtani a pályázati felhívás 4.4 pontja alapján, a “Szennyezett területek kármentesítését szolgáló beruházások”-ra.

A KAC-hoz az önkormányzatok a kármentesítés szakaszaival összehangoltan nyújthatják be pályázataikat:

A pályázat benyújtásának feltétele jogerős kármentesítési határozat megléte. A pályázathoz be kell nyújtani a környezetvédelmi célú fejlesztésekhez kidolgozott általános KAC Pályázati Adatlapot. A kiegészítő betétlapokat ebben az esetben a szennyezett, illetve károsodott területek országos számbavételére készített “ASZF” és “B” adatlapok képezik.

c) A szennyezett területek kármentesítésének megelőlegezése a prioritási listán alapuló döntési eljárás keretében

Ha a környezetvédelmi felügyelőségek jogerős kármentesítési határozataikat (beleértve az önkormányzatok felelősségébe tartozó eseteket is) figyelemmel kísérve úgy észlelik, hogy a kötelezett finanszírozási fedezet hiánya miatt a kármentesítés határidőben nem hajtható végre, évente egyszer, - a KöM utasításban meghatározott határidőig - a KvVM-nél kezdeményezhetik a kármentesítési feladatok pénzügyi megelőlegezését, amely igények értékelését követően a KvVM dönt a pénzügyi forrás odaítéléséről.

Az önkormányzati programok előnyben részesítése

A KAC-ról rendelkező 28/2001. (XII. 23.) KöM rendelet 12. § (2) bekezdése kimondja, hogy a pályázatokat szakmai (környezet- és természetvédelmi, műszaki, közgazdasági) és pénzügyi, hitelképességi szempontok szerint kell értékelni. A szakmai értékelés kiválasztja és rangsorolja a támogatható pályázatokat. Ugyanezen paragrafus (4) bekezdése szerint a szakmai értékelés során előnyben kell részesíteni az önkormányzati pályázatok közül a saját környezetvédelmi programokat, így a HÖKAP részeként kidolgozott feladatokat.

Országos számbavétel az OKKP-ban

A számbavétellel nyert adatokat egy országos program, az ún. KÁRINFO informatikai rendszer gyűjti, tárolja és kezeli. A szennyezett területekről és szennyező forrásokról a különböző adatszolgáltatók ún. “ASZF” adatlapokat töltenek ki. Az adatok bekerülnek a KÁRINFO adatbázisba.

Az “ASZF” adatlapokból egy előzetes (jelenleg még készülő) módszertan segítségével lehet megállapítani, hogy mely esetekről szükséges ún. “B” adatlapokat is kitölteni. A “B” adatlapon részletes kérdések vonatkoznak a szennyezésre, a terület érzékenységére, ezért kitöltéséhez további adatokat kell feltárni a szennyezett területről.

A “B” adatlapok kitöltése után, előzetes egyszerűsített relatív kockázatbecsléssel és előminősítéssel meghatározott fontossági sorrend alakítható ki az ún. Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista. Ez adja a kármentesítendő szennyezett, károsodott területek sorrendjét, amely alapján a finanszírozási lehetőségek figyelembevételével meghatározható az adott időszakban tényfeltárásra, kármentesítésre kerülő esetek köre.

Felelősség a kármentesítésért

A felelősséget általánosságban a Kt.szabályozza az alábbiak szerint:

“101. §(1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, illetőleg tevékenységét a környezetvédelmi előírások megszegésével folytatja (a továbbiakban együtt: jogsértő tevékenység) az e törvényben foglalt és a külön jogszabályokban meghatározott (büntetőjogi, polgári jogi, államigazgatási jogi stb.) felelősséggel tartozik.

(2) A jogsértő tevékenység folytatója köteles

(3) A (2) bekezdésa)pontjában foglalt intézkedés elmaradása vagy eredménytelensége esetén az erre jogosult hatóság, illetve a bíróság a tevékenység folytatását korlátozhatja, az általa megállapított feltételek biztosításáig felfüggesztheti vagy megtilthatja.

(4) A környezethasználó - külön jogszabály szerint - tevékenységének megkezdéséhez kötelezhető környezetvédelmi biztosíték adására, céltartalék képzésére vagy felelősségbiztosítás megkötésére.

102. §(1) A jogsértő tevékenységért való felelősség a büntetőjogi és szabálysértési jogi felelősség kivételével - az ellenkező bizonyításáig - annak az ingatlannak a tulajdonosát és birtokosát (használóját) egyetemlegesen terheli, amelyen a tevékenységet folytatják, illetőleg folytatták.

(2) A tulajdonos mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha megnevezi az ingatlan tényleges használóját, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a nem helyhez kötött (mozgó) környezetszennyező forrás tulajdonosára és birtokosára (használójára) is.

(4) Ha több környezethasználó közösen hoz létre olyan gazdálkodó szervezetet, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik, a környezetvédelmi kötelezettségek tekintetében a létrehozott gazdálkodó szervezet az alapítók jogutódjának minősül, felelőssége pedig az alapítókkal egyetemleges. ”

A Hgt.a hulladékokkal kapcsolatos felelősséget tovább részletezi:

“46. §(1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával a hulladék-gazdálkodási jogszabályokban, vagy reá vonatkozó hatósági határozatban foglalt kötelezettségét megszegi és ezzel a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, vagy tevékenységét a környezetvédelmi előírások megszegésével folytatja (a továbbiakban együtt: jogellenes tevékenység) az e törvényben, illetőleg a külön jogszabályokban foglaltak szerinti (büntetőjogi, polgári jogi, közigazgatási jogi stb.) felelősséggel tartozik.

(2) A jogellenes tevékenységet folytató köteles

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt intézkedés elmaradása vagy eredménytelensége esetén a környezetvédelmi hatóság, illetve a bíróság a 45. § (2) bekezdése szerint jár el.

(4) A jogellenes tevékenységért való közigazgatási felelősség - az ellenkező bizonyításáig - annak az ingatlannak a tulajdonosát és birtokosát (használóját) egyetemlegesen terheli, amelyen a tevékenységet folytatják, illetőleg folytatták.

(5) A tulajdonos mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha megnevezi az ingatlan tényleges használóját vagy a hulladék tulajdonosát, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli.

(6) Hulladéklerakó létesítmény esetében a létesítménnyel, illetőleg a lerakott hulladékkal okozott környezeti károkozás elévülési ideje a létesítmény lezárásától számított 30 év.

(7) Mindazokban az esetekben, amikor a törvény rendelkezései szerint a hulladékgazdálkodás egyes feladatai elvégzésére kötelezett személye nem állapítható meg, az állam köteles e tevékenységeket az ember és az élővilág egészségének megőrzése, illetve a környezeti károsodás elkerülése érdekében ellátni. Ez a kötelezettség nem érinti az állam esetleges későbbi visszkereseti igényeit. ”

A 33/2000. Korm. rendelet 4. § (2)bekezdése szerint a határértéket meghaladó szennyezettség esetén kármentesítést kell végezni. A felelős személyére a 4. § alábbi bekezdései vonatkoznak:

“(2) A már bekövetkezett határértéket meghaladó szennyezettség esetén kármentesítést kell végezni. A kármentesítésre az köteles, aki

(3) Ha a tevékenység folytatója ismeretlen, vagy jogutód nélkül megszűnt, és ha a felszín alatti vizet, földtani közeget veszélyeztető, szennyező vagy károsító, illetve az előírások megszegésével járó tevékenység (a továbbiakban: jogsértő tevékenység) a Kt.

kötelezett a kármentesítésre.

(4) Ha a (2) és (3) bekezdés alapján az állam köteles a kármentesítésre, akkor a feladatokat az Országos Környezeti Kármentesítési Program és annak Alprogramjai (a továbbiakban együtt: OKKP) keretében kell végezni az e rendeletben foglalt tartalmi követelmények betartásával. ”

Az OKKP alprogramjai

A 33/2000. Korm. rendelet szerint, ha a kármentesítés, az állami felelősségi körbe tarozik, akkor azt az OKKP alprogramjai keretében kell megvalósítani.

A 2304/1997. (X. 8.) Korm. határozat előkészítése óta több alprogram is kidolgozás alatt áll.

Az OKKP jelentős alprogramja az Önkormányzati alprogram. A kormányhatározatban a Kormány felkéri az érintett önkormányzatokat, hogy alprogramjaikat költségvetésük pénzügyi lehetőségeinek figyelembe vételével hajtsák végre.

A 33/2000. Korm. rendelet 4. § (8) bekezdése szerint az illetékes minisztereknek kell közzétenniük a felelősségi körükbe (OKKP és Alprogramjai) tartozó kármentesítések irányításával megbízott szervezetet.

Az önkormányzati kármentesítési alprogram szempontjából a jogi szabályozás kissé felemás: egyfelől az önkormányzati alprogramot azonosan kezeli a többi alprogrammal, azonban csak a miniszterek számára állapít meg feladatokat, így nem mindig egyértelmű, hogy az önkormányzatokra mi vonatkozik. Az önkormányzatok környezetvédelmi és azon belül kármentesítési feladatait egy későbbi fejezetben részletesen bemutatjuk.

4.1.2 A kármentesítési eljárás

A kivizsgálás

A 33/2000. Korm. rendelet 7. § (1) - (7) pontja rendelkezik arról, hogy a környezetvédelmi felügyelőségnek hogyan kell kivizsgálnia a tudomására jutott, környezeti szennyezéssel kapcsolatba hozható adatokat, információkat. A kivizsgálást megadott időn belül el kell végeznie, ennek során helyszíni szemlét kell lefolytatnia és annak eredményeit a kormányrendelet mellékletében megadott forma szerinti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A megismert tények alapján állást kell foglalnia a szennyezettség valószínűsíthetőségéről. Más illetékes szakhatóság állásfoglalását is figyelembe véve el kell döntenie, hogy milyen beavatkozásra van szükség, a környezeti probléma megoldásához szükséges-e kármentesítés elrendelése. Ez a kivizsgálás a kármentesítési eljárás előzményének tekinthető.

A kármentesítés szakaszai

A 33/2000. Korm. rendelet 18-29. §-aiban megszabja a kármentesítés folyamatát. A 18. § megadja a kármentesítés szakaszait: tényfeltárás, műszaki beavatkozás és utóellenőrzés.

A tényfeltárást (19-22. §) a felügyelőség határozatban rendeli el, ebben intézkedik a határidőkről, a kötelezettről, az érintett terület megnevezéséről, a tényfeltárási terv szükségességéről, a (D) kármentesítési szennyezettségi határérték meghatározásáról, a tényfeltárási záró-dokumentáció tartalmi követelményeiről, elfogadásáról.

A 23-25. § intézkedik a műszaki beavatkozás elrendeléséről, a műszaki beavatkozási tervről, ellenőrző mintavételről, a műszaki beavatkozási záró-dokumentáció elfogadásáról. A felügyelőség e dokumentációban foglaltak alapján dönt a kármentesítés befejezésének kérdéséről.

A 26. § intézkedik az utóellenőrzésről. Az utóellenőrzés magába foglalja a monitoring rendszer tervezését, működtetését, a felülvizsgálat folyamatait.

A 27. § kimondja, hogy a kármentesítésnél a legjobb elérhető technikát kell alkalmazni. Ha a lehető legjobb technika alkalmazása ellenére sem tisztítható az eredeti környezetéből kitermelt anyag, a hulladékok ártalmatlanítására vonatkozó külön jogszabályokat kell alkalmazni. A vízminőségi kármentesítéssel összefüggő feladatoknál a hátramaradt szennyezettség vizsgálatára, kármentesítési feladataira a 132/1997. Korm. rendeletben előírtakat kell alkalmazni. A tartós környezeti károsodást az ingatlan-nyilvántartásban, a tulajdoni lapon is fel kell tüntetni (29. §).

4.1.3 Az önkormányzatok környezetvédelmi feladata

A feladatok típusai

Az önkormányzat feladatai többféle szempont alapján csoportosíthatók. Az egyes csoportok tartalmuk és finanszírozásuk alapján is eltérőek.

Az egyik csoportosítási szempont szerint az önkormányzatok feladata kétféle:

a közszolgáltatások biztosítása (környezetvédelmi és egyéb területeken),

a közhatalom (jogalkotás, jogalkalmazás, hatósági feladatok) gyakorlása.

Finanszírozási szempontból a közszolgáltatások feladat-finanszírozási, a közhatalmi feladatok pedig intézmény-finanszírozási jellegűek. A két típus a gyakorlatban nem válik szét élesen.

A másik csoportosítási szempont a feladat kötelezősége.Ebből a szempontból a feladatok lehetnek:

Az Ötv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok csak részben csoportosíthatók tisztán úgy, hogy kötelező, illetőleg fakultatív jellegűek. Vannak olyan feladatok, amelyek egyes önkormányzatoknál önkéntesen vállalhatók, más önkormányzatoknál azonban kötelezőek. Ez következik abból is, összhangban a törvény 8. § (3) bekezdése szerint, a települési önkormányzatok kötelezhetők arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektől függően eltérően is megállapíthatók. A kötelezően ellátandó feladatok részben a (4) bekezdésben nevesítettek, másrészt pedig - a (3) bekezdés felhatalmazása alapján - más törvényekből következnek.

A feladatok harmadik szempontú csoportosításaaz önkormányzati vagyongazdálkodási feladatokhoz kapcsolódik, azaz önkormányzat, mint önálló jogi személy működik, így a jogi személyekre vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogok és kötelezettségek vonatkoznak az önkormányzatra.

Az alábbiakban az egyes feladattípusokat környezetvédelmi, s azon belül kármentesítési szempontból értékeljük.

Kötelező feladatok

A törvényben megállapított kötelező feladatok ellátásához az Ötv. alapján az Országgyűlés biztosítja a szükséges anyagi feltételeket. Az Ötv. 8. § (4) bekezdése határozza meg a kötelezően ellátandó feladatok körét, ezek között kifejezetten környezetvédelmi feladatok nem szerepelnek.

Az Ötv. 8. § (1) bekezdésében felsorolt feladatok, így a környezet védelme esetében is a települési önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően –, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Ezeknél a feladatoknál az önkormányzatok nem kapják meg a finanszírozáshoz szükséges teljes összeget, ezért a feladatok ellátását a finanszírozhatóságtól teszik függővé.

Az Ötv. 1. § (5) bekezdése szerint a “törvény a helyi önkormányzatnak kötelező feladat- és hatáskört is megállapíthat. A kötelezően ellátandó önkormányzati feladat- és hatáskörök meghatározásával egyidejűleg az Országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a költségvetési hozzájárulás mértékéről és módjáról.”

Környezetvédelmi program

A Kt. kötelező feladatként írja elő az önkormányzati környezetvédelmi programok készítését. Ennek keretében kell az önkormányzatnak megfogalmaznia a környezetvédelmi feladatait, mind a közszolgáltatások, mind a közhatalmi feladatok ellátása terén. Az önkormányzat a környezetvédelmi programban meghatározhatja, hogy a környezetvédelmi feladatokat milyen mértékben és módon látja el. Az önkormányzati környezetvédelmi programnak illeszkednie kell az NKP-hoz. Az önkormányzati környezetvédelmi program települési és megyei szinten készül.

A Hgt. előírja települési hulladékgazdálkodási tervek készítését, amelyeknek kapcsolódnia kell az OHT alapján készülő környezetvédelmi felügyelőségi tervekhez.

A környezetvédelmi tervezés nem független a területi tervezéstől, azzal össze kell hangolni.

Szabályozási feladatok

A környezetvédelem területein (hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság-védelem, vízvédelem, stb.) az önkormányzati képviselőtestület rendelkezik rendeletalkotási jogkörrel, néhány szabályozási feladattal, amelyeket kiegészíthet saját szabályozással, a polgármester és a jegyző pedig államigazgatási hatósági jogkörökkel rendelkezik.

Hatósági feladatok

A Kt. az önkormányzat számára kötelező, elsősorban hatósági feladatként előírja, hogy az önkormányzatnak biztosítania kell a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását.

Önként vállalt feladatok

Az “önként vállalt feladat” fogalma a környezetvédelem terén nehezen értelmezhető, mivel minden önkormányzati környezetvédelmi feladatot a “kötelező”, vagy az “önkormányzati környezetvédelmi programban szereplő” feladatok közé kell besorolni.

4.2 Finanszírozási háttér

4.2.1 Az önkormányzatok bevételeinek típusai

Az önkormányzatok több forrásból juthatnak bevételeikhez és ezek több szempontból is csoportosíthatók.

Az önkormányzati bevételek felhasználás szerinti csoportosítása:

Az Ötv. 82-87. §-ai tartalmazzák az önkormányzatok bevételeinek különböző típusait. Az egyes környezetvédelmi célra, vagy arra is felhasználható forrásokat az alábbiakban mutatjuk be röviden:

Saját bevételek: helyi adók (vagyoni típusú adók, kommunális jellegű adók, helyi iparűzési adók)

Az Országgyűlés által külön törvényben átengedett központi adók:

A társadalmilag kiemelt célokhoz címzett és céltámogatások:

Hitelek

KAC

A KAC fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának, nyilvántartásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 28/2001. (XII. 23.) KöM rendelet és a végrehajtását szolgáló 4/2001. KöM utasítás alapján, a KAC a környezetkímélő gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését, a környezeti ártalmak megelőzését, a környezetterhelés mérséklését, a bekövetkezett környezeti károk felszámolását, a tájrendezést, továbbá a természeti erőforrások megőrzését elősegítő, a természeti értékek, területek megóvását, fenntartását, helyreállítását, a leghatékonyabb környezetvédelmi technológiai és kutatási megoldások ösztönzését, a környezet és a természet védelmét szolgáló oktatási-nevelési tevékenységet, a természeti értékek bemutatását, ezáltal a társadalom környezeti szemléletének fejlődését segíti elő.

A KAC felhasználásának a rendeletben meghatározott jogcímei között szerepel a fejlesztések támogatása környezetvédelmi és természetvédelmi programok alapján, közcélú környezetvédelmi és természetvédelmi feladatok finanszírozása, az azonnali beavatkozást igénylő környezeti károkozás, illetve veszélyeztetés elhárítását szolgáló intézkedések költségeinek megtérítése, stb.

A fejlesztésekre vonatkozó környezetvédelmi és természetvédelmi programok célja lehet környezetvédelmi is, ezen belül szerepel a felszín alatti víz és földtani közeg védelme. A KAC 2002. évi pályázati felhívásában (a 2001. évvel megegyezően) a kiemelten kezelt fejlesztési támogatási célok között a felszín alatti víz- és talajvédelem kategórián belül szerepelnek a szennyezett területek, valószínűsíthető szennyezettség kármentesítését szolgáló beruházások.

A KAC 2002. évi pályázati felhívásában a közcélú környezetvédelmi és természetvédelmi feladatok esetében a kiemelt támogatási célok között a környezetvédelmi cél kategórián belül található az OKKP végrehajtása érdekében az Önkormányzati Alprogramok összeállításának támogatása.

4.3 Intézményi háttér

4.3.1 Szervezeti háttér

Az alábbiakban röviden bemutatjuk az önkormányzatok általános szervezeti felépítését. Ezen keretek közé kell illeszteni az önkormányzatok környezetvédelmi szervezetét is.

Az önkormányzat szervezete

A képviselő-testület

Az önkormányzati feladat- és hatáskör címzettje a képviselő-testület. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el. A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a képviselő-testület hivatala.

A jegyző

Az államigazgatási hatósági ügyek jelentős része első fokon az önkormányzat jegyzői hatáskörébe tartozik.

A polgármester

A polgármester az önkormányzat vezetője, jogállását, feladat- és hatáskörét a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. és az azt módosító 1994. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Ötv.), valamint a képviselő-testület SZMSZ-e határozza meg.

Az alpolgármester

Az alpolgármester(ek) a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület tagjai közül kerül(nek) megválasztásra. Az alpolgármester feladata a polgármester helyettesítése, munkájának segítése.

A bizottságok

A bizottságok jogi helyzetét az Ötv., valamint a képviselő-testület által megalkotott SZMSZ foglalja magába. A bizottságok részt vesznek a döntések előkészítésében és végrehajtásának ellenőrzésében.

A polgármesteri hivatal

A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – polgármesteri hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok, valamint az önálló költségvetési intézmények felügyeletének ellátására.

A megyei jogú város és a főváros

A megyei jogú város és a főváros főpolgármesteri hivatala csak az elvégzendő feladatok mennyiségében és minőségében tér el az eddig kifejtett működéstől.

A megyei jogú város önkormányzata

Ötvenezernél több lakosú város, megyei jogú várossá nyilvánítható, amely egyrészt települési önkormányzat, másrészt ellátja területén a megyei önkormányzati feladatokat és hatásköröket.

A körjegyzőség

Az ezernél kevesebb lakosú, a megyén belül egymással határos települések körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn. Az ezer és kétezer lakos közötti települések is részt vehetnek a körjegyzőségben. A körjegyzőség székhelye lehet kétezernél több lakosú település is.

A helyi önkormányzat társulásai

A helyi önkormányzati képviselő-testület szabadon társulhat más helyi képviselő-testülettel. A társulások az Ötv. alapján hozhatóak létre. Az Ötv. a körjegyzőségen kívül három társulási formára külön rendelkezéseket is ad.

Az önkormányzatok együttműködése

Az önkormányzatok közötti munkamegosztás alapjai több szempontból is tisztázatlanok. Nem alakult ki a települési önkormányzatok közötti hatáskörmegosztás a települések nagyságrendje alapján. A társulások nem kaptak közvetlenül nekik címzett hatásköröket, a megyei önkormányzatok feladatköre pedig igen szűk. A megyei önkormányzatok nincsenek felhatalmazva középszintű koordinációra. Tisztázatlan, hogy milyen elvek szerint vállaljanak szerepet a települési, illetve a megyei önkormányzatok, valamint hogy mi legyen a körzetközpontok szerepe.

Az önkormányzathoz kapcsolódó intézmények

Az önkormányzatok működését elősegítő egyik leglényegesebb szervezet a TÁH, illetve a fővárosban a FÁH: a BM-től a PM-hez 2000-ben átkerült TÁKISZ-okból létrehozott intézmények), a Megyei Területi Államház-tartási és Közigazgatási Információs Szolgálat.

A hulladékgazdálkodással kapcsolatos együttműködés

A Hgt. szerint a települési önkormányzatok a hulladékgazdálkodási feladataikat együttműködési, vagy társulási szerződés keretében közösen végezhetik. A települési önkormányzat a közszolgáltatás megszervezésére vonatkozó kötelezettségének többféleképpen tehet eleget (önálló közszolgáltatás; csatlakozás más szervezésében működő közszolgáltatáshoz; települési önkormányzatok közös, hulladékkezelő létesítményt működtetnek; települési önkormányzatok a közszolgáltatás ellátására közös gazdálkodó szervezetet hoznak létre).

Településrendezési döntések

A településrendezési döntésekben a környezetvédelmi követelményeket a jogszabályok előírásainak betartásával, a helyi körülményekhez igazítva, fogalmazzák meg és hajtják végre. Az önkormányzati településrendezési terveket egyeztetni kell a szomszédos települések önkormányzataival (horizontális koordináció), továbbá be kell illeszteni a területi tervezési hierarchiába (vertikális koordináció).

Önkormányzati szövetségek

Az Ötv. 102. § (1) szerint az önkormányzati érdekek és jogok kollektív képviseletének, védelmének és érvényesülésének előmozdítására, valamint az önkormányzati működés fejlesztése céljából érdekképviseleti szervezeteket, önkormányzati szövetségeket hoztak létre. 2001-ben 9 ilyen szövetség működött, beleértve az egyes szövetségek társulásait is. A szövetségek célja lehet az önkormányzatok képviselete és érdekvédelme (például jogszabály-előkészítés során), a hazai és nemzetközi önkormányzati szövetségekkel való együttműködés segítése, koordinálása.

A kármentesítéshez kapcsolódó intézmények

A környezet-védelmi felügyelőségek

A vízgyűjtők szerint létrehozott 12 környezetvédelmi felügyelőség részt vesz az OKKP szakmai feladataiban:

A BM szerepe

A belügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló, többször módosított 147/1994. Korm. rendelet szerint a belügyminiszter a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatkörében:

A KvVM szerepe

A KvVM, mint a környezet védelméért felelős minisztérium a kármentesítések terén sokoldalú feladatokat lát el. Egyfelől a feladata a kármentesítéssel kapcsolatos szabályozás, szakmai irányítás, stratégiai feladatok meghatározása. Másfelől irányítása alá tartozik a teljes OKKP, végrehajtja a KvVM alprogramot, valamint azon kármentesítéseket, ahol nincs más felelős. A KvVM a finanszírozásban is kulcsszerepet játszik: az OKKP KvVM feladatainak finanszírozását – az egyes alprogramok felelőseinek saját költségvetési forrásait kivéve – a KAC biztosítja. A KAC hozzájárul az OKKP nem KvVM feladatainak ösztönzéséhez is. A KAC működtetésében a KvVM-nek irányítási, döntéshozatali, programkészítési funkciója a leghangsúlyosabb.

A 158/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet intézkedik a környezetvédelmi miniszter feladat- és hatásköréről. Ezen Korm. rendelet értelmében többek között a miniszter feladatkörébe tartozik a helyi önkormányzatoknak nyújtandó cél- és címzett támogatásokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában való a közreműködés.

A KGI szerepe

A KGI az OKKP-val kapcsolatosan háttérintézményi feladatokat lát el. Ennek keretében a következő főbb tevékenységeket végzi:

A KGI-n belül ezen tevékenységeket különböző szervezeti egységei látják el. A Kármentesítési Koordinációs Központ feladata az OKKP-val kapcsolatos háttérintézményi tevékenység ellátása, a Kármentesítési Területkezelési Egység a KvVM prioritási listás feladatainak beruházói bonyolítója.

Az egyes KGI, illetve KvVM szervezeti egységek feladatait a 2. melléklet foglalja össze. A melléklet a KAC utasítás alapján készült.

4.3.2 Informatikai háttér

KÁRINFO

Az OKKP keretében folyik az országban előforduló – a talajt, illetve a felszín alatti vizet veszélyeztető – összes szennyezett terület és szennyező forrás számbavétele. Az ezzel a sokrétű feladattal kapcsolatos informatikai feladatok megvalósítására fejlesztették ki, illetve folyamatosan fejlesztik a KÁRINFO program-rendszert.

A felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése a szennyező források, szennyezett területek felderítésével, felmérésével, és előminősítésének országos számbavételével történik. Az alapos felmérések után elvégezhetők az országos szintű összehasonlítások és prioritási számítások. A szennyező források felszámolását és a szennyezett területek kármentesítését a Nemzeti Kármentesítési Prioritási Listában meghatározott sor- és időrendben hajtják végre.

A KÁRINFO rendszer feladata egy olyan adatbázis létrehozása, amelynek alapján az adatok folyamatos feldolgozásával, elemzésével a kármentesítési feladatok meghatározhatók, sorolhatók. Tartalmazza az országban eddig tudomásra jutott összes, már ismert szennyező forrás és szennyezett terület felmérését. Az adatgyűjtés egymásra épülő egyre részletesebb és célirányosabb információkat tartalmazó adatlapok segítségével történik. Az adatlapok legfőbb célja a szennyező források és szennyezett területek azonosítása mellett a környezeti elemek vizsgálata.

A bejelentő “ASZF” jelű adatlap kérdései előzetes információk megadására szolgálnak. Az “ASZF” adatlap tartalmazza a szennyező forrás, vagy szennyezett terület azonosítását, a szennyezett környezeti elem, szennyezőanyag és tevékenység, a terület technikai jellegű információinak meghatározását. Az előzetes szűrések alapján kerülnek kiválasztásra azok a szennyező források és szennyezett területek, ahol valószínűsíthető a környezeti kár és a “B” műszaki adatlapok felvétele szükségessé válik.

A “B” adatlap-rendszer a szennyező forrás, illetve a szennyezés műszaki adatait, a szennyezés pontosabb meghatározását, lehatárolását, a szennyező tevékenységek megadását, a szennyezés mértékét, a terület geológiai, hidrogeológiai felépítését, a környezeti elemek feltártságát tartalmazza. A “B” adatlap-rendszer pontosításra és szélesebb körű adatközlésre, illetve a prioritási szám kiszámítására használható.

Az önkormányzatok a KÁRINFO programból képet kaphatnak a szennyező forrásokról és a szennyezett területekről, a saját hatáskörükbe tartozó területeken, valamint az ország egész területén. A KÁRINFO adatai segítséget nyújthatnak az OKKP-val összefüggő irányítási, szabályozási és tervezési feladatokhoz. Az önkormányzatok a helyszíni adatgyűjtéssel járulhatnak hozzá a meglévő adatok pontosításához. Az adatbázisokból történő leválogatásnak a későbbiekben kidolgozandó szabályzata segíthet majd eligazodni a lehetőségek között.

FAVI

A 33/2000. (III. 17.) Korm. rendeletben foglaltak alapján (17. §) a KvVM a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő feladatok végrehajtása érdekében a FAVI-t működteti.

A 33/2000. Korm. rendelet alapján a FAVI feladatai az alábbiakban foglalhatók össze:

A fentiek alapján a FAVI a felszín alatti víz és a földtani közeg védelmével kapcsolatos információs rendszer, amely tartalmazza a témával kapcsolatos adatbázisokat. Ebből következően a 33/2000. Korm. rendelet hatályba lépése előtt már létrejött KÁRINFO rendszer is a FAVI részét képezi. A FAVI az OKIR szakrendszere. A FAVI jelenleg is fejlődik, az alábbi ábra bemutatja jelenlegi állapotát és várható fejlődését, valamint az OKIR-ral való kapcsolatát.

nagyfelbontású kép

Különösen jelentős a FAVI és a KÁRINFO kapcsolata. A kivizsgálás során készített jegyzőkönyv alapján kitölthetők a KÁRINFO “ASZF” adatlapjai és esetleg további adatlapok is. A 33/2000. Korm. rendelet 18-28. §-ai olyan feladatokat írnak elő, amelyek végzéséhez a már bemutatott KÁRINFO rendszer támogatást nyújt. A KÁRINFO viszont nem tartalmaz hatósági modult, így a 33/2000. Korm. rendelet szerinti, kármentesítésre vonatkozó határozatok nyilvántartását a FAVI segítségével kell elvégezni.