II. Érzékenységi kategóriák

A Kr. 2. számú melléklete a felszín alatti víz állapota szempontjából a területeket három érzékenységi kategóriába sorolja:

• 1. Fokozottan érzékeny terület
• 2. Érzékeny terület
• 3. Kevésbé érzékeny terület

Részletezve:

1. Felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület

• a) Üzemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek – külön jogszabály szerint – kijelölt, illetve előzetesen lehatárolt belső-, külső- és jogerős vízjogi határozattal kijelölt hidrogeológiai védőterületei.
• b) Azok a karsztos területek, ahol a felszínen, vagy 10 m-en belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók.
• c) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint állami tulajdonban lévő felszíni állóvizek mederéltől számított 0,25 km széles parti sávja, külön jogszabály szerint regisztrált természetes fürdőhely esetében a mederéltől számított 0,25-1,0 km közötti övezete is.
• d) A Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek jegyzékébe felvett területek, továbbá a külön jogszabály szerinti Natura 2000 vizes élőhelyei.

2. Felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület

• a) Azok a területek, ahol a csapadékból származó utánpótlódás sokévi átlagos értéke meghaladja a 20 mm/évet.
• b) Azok a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területek közé nem tartozó területek, ahol a felszín alatt 100 m-en belül mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatóak.
• c) Azok a területek, ahol a porózus fő vízadó képződmény teteje a felszín alatt 100 m-en belül található.
• d) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint állami tulajdonban lévő felszíni állóvizek mederéltől számított 0,25-1,0 km közötti övezete.
• e) Az 1. d) pontban nem említett, külön jogszabály által kijelölt védett természeti területek.

3. Felszín alatti víz állapota szempontjából kevésbé érzékeny terület

Egyéb, az 1-2. pontokba nem tartozó területek.

A 2000/60/EK tanácsi irányelv szelleméből adódóan az érzékenységi szempontrendszerek között találhatóak a felszín alatti vizek jó mennyiségi és minőségi állapotának biztosítása szempontjából fontos, felszíni víz és a védett természeti területek kiemelt területei is.

A Kr. 3. § 19. pontja, különös tekintettel más jogszabályokban rögzítettekre is, meghatározza a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület fogalmát. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területek közé az 1. érzékenységi kategória a) és b), továbbá a 2. érzékenységi kategória b) pontja szerinti területek tartoznak.

A Kr. 41. § (3) bekezdése szerint:
"A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területeken a már minőségében károsodott felszín alatti víz, földtani közeg szennyezettsége esetén, a 21. § (2) bekezdés szerinti kötelezettnek legkésőbb 2015. december 22-ig biztosítania kell a szennyezettség megszüntetését, illetve a felügyelőség által meghatározott (E) egyedi szennyezettségi vagy (D) kármenetesítési célállapot határérték elérését."

A szennyezettségi kategória meghatározása során, amennyiben a vizsgált pontra két vagy több kategória definíciója is érvényes, a besorolást a listán előrébb található alkategória szabja meg.

A térképszerkesztés lezárásának időpontja: 2004. december