I. Az érzékenységi térképek jogi alapja

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet ¹ (a továbbiakban: Kr.) célja a felszín alatti vizek:

• a) jó állapotának biztosításával és annak fenntartásával,
• b) szennyezésének fokozatos csökkentésével és megelőzésével,
• c) hasznosítható készleteinek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználattal,
• d) a földtani közeg kármentesítésével

A fentiekben ismertetett célok elérését szolgálja a területek érzékenységi besorolása.

A Kr. 7.§ szerint:
"

• (1) A területeket a felszín alatti víz állapotának érzékenysége, továbbá minőségének védelme szempontjából osztályozni kell a felszín alatti víz utánpótlódása, földtani közeg vízvezető-képessége, továbbá a megkülönböztetett (fokozott) védelem alatt álló területek figyelembevétele alapján.
• (2) Egy adott terület a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából lehet fokozottan érzékeny, érzékeny és kevésbé érzékeny terület.
• (3) A (2) bekezdés szerinti osztályozás ismérveit és a kategóriák részletesebb felbontását a 2. számú melléklet tartalmazza.
• (4) Egy adott lehatárolt terület érzékenysége a felügyelőség határozatában, a felügyelőségnél és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Részvénytársaságnál (a továbbiakban: VITUKI), illetve jogutódjánál levő, a miniszter által jóváhagyott, 1:100 000 méretarányú országos érzékenységi térképe alapján kerül meghatározásra.
• (5) A felügyelőség egy adott területen egyedi érzékenységi besorolást is megállapíthat, a környezethasználó által – a 2. számú melléklet szempontjai szerint – végzett vagy végeztetett lokális vizsgálat alapján készített, a (4) bekezdés szerinti térképnél részletesebb térképre támaszkodóan.
• (6) A települések közigazgatási területének érzékenységi kategóriába történő besorolásakor a település abba a nagyobb érzékenységű kategóriába kerül, amelyik részaránya a (4) bekezdés szerinti térkép alapján a település közigazgatási területének 10%-át meghaladja.
• (7) A települések közigazgatási területének (3) bekezdés szempontjai szerinti besorolását a Kvt. 110. § (8) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a miniszter rendeletben teszi közzé.
• (8) A területek (4) bekezdés szerinti országos feldolgozását, továbbá erre támaszkodóan a (7) bekezdés szerinti besorolást a miniszter a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítésével egyidejűleg felülvizsgálja.

A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek besorolásához az érzékenységi kategóriába tartozás szemponjait a Kr. 2. számú melléklete rögzíti, amely 2005. január 1-jén lépett hatályba, a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló – a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelettel módosított – 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelettel egyidejűleg.

A Kr. alkalmazásához elkészültek az egyes érzékenységi kategóriák területi eloszlását bemutató térképek. A magyarázó a KVvM honlapjáról (www.kvvm.hu) letölthető térképek tartalmát, a felhasznált háttérinformációkat, a szerkesztés során alkalmazott módszereket és a térképek gyakorlati használatát mutatja be.

¹ A Kr. a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet helyébe lépett.