III. Érzékenységi térképek

A Kr. gyakorlati alkalmazásának támogatása érdekében a következő tematikus térképek készültek:

• A felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területek (1., 2. és 3. kategória)
• A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területek
• A felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területek besorolása alkategóriák szerint.

Valamennyi tematikus térkép két változatban készült el:

• az egyik a területi eloszlást,
• a másik a települések besorolását mutatja.

A területi eloszlást mutató térképeken - az adott térkép tartalmától függő összevonásokkal - a kategóriákhoz tartozó területek határvonalai jelennek meg.

A települések besorolását a Kr. 7. § (6) bekezdésben fogaltak szerint a közigazgatási területükre eső kategóriák területi arányai határozzák meg. A település abba a nagyobb érzékenységű kategóriába kerül, amelyik részaránya a település közigazgatási területének 10%-át meghaladja.

1. Az érzékenységet jellemző kategóriák területi eloszlásának térképei

Az egyes alkategóriák munkatérképei az 1. táblázat szerinti digitális térképek alapján, a táblázatban megadott műveletek eredményeként készültek, ARC/INFO térinformatikai szoftver alkalmazásával. A táblázat áttekintést ad a térképek szerkesztésének legfontosabb elemeiről, a teljesség érdekében szerepelnek az egyes alkategóriáknak a II. fejezetben már ismertetett definíciói is. Az érzékenységi alkategóriák azonosítására a térképeken a kategória definíciók helyett – terjedelmi okok miatt – rövid megnevezéseket használtunk. E rövid megnevezéseket is tartalmazza az 1. táblázat.

A felhasznált digitális térképek főbb adatait a 2. táblázat foglalja össze. A felhasznált térképek többsége M=1:100 000 méretarányú. Az országos áttekinthetőség szempontjából ez a méretarány tökéletesen megfelelő, egyúttal az informatikai követelmények (elemszám, elfoglalt háttértár nagysága) szempontjaiból is elfogadható. A teljes országot lefedő jobb felbontású digitális térképek a fenti tematikában egyébként sem állnak rendelkezésre.

A térképek több forrásból származnak, így felhasználhatóságukat jogi értelemben is rendezni kellett.
A településlista az MKH-20 alapján készült.

A tematikus térképek a megfelelő munkatérképek fedvényeinek felhasználásával, ugyancsak ARC/INFO térinformatikai szoftverrel készültek. Egy pontra a térképek szerkesztése során több alkategória definíciója is érvényes lehet, ami az egyes alkategóriákhoz tartozó részterületek átfedésében jelenik meg. A 3. táblázatban felsorolt térképeken az átfedéssel érintett területek kizárólag a listán (1. táblázat) előrébb található alkategóriához tartoznak. Az átfedések hatása térképenként eltérő lehet attól függően, hogy az adott térkép – a tematikának megfelelően – mely alkategóriákat tartalmazza.

2. A települések érzékenységi besorolását mutató térképek

A települések közigazgatási területére vonatkozó besorolás az azonos tematikájú területi eloszlást mutató térképek alapján határozható meg két lépcsőben:

• a területi eloszlást mutató térkép (3. táblázat: erzfokat, kiemelt, erzalkat) és a települések közigazgatási határait tartalmazó digitális térkép (2. táblázat, MKH-20) összemetszése alapján településenként meghatározhatók a területükre eső egyes kategóriák részterületei,
• a települések közigazgatási területének érzékenységi kategóriába történő besorolása abba a kategóriába kerül, amelyik részaránya a település közigazgatási területének 10%-át (a kategória-sorrendnek megfelelően) meghaladja. A 10% meghatározása a nagyon kis részarányok eliminálása, valamint a felhasznált térképek hibáinak kiszűrése céljából, a szerkesztés során szerzett tapasztalatok alapján történt. Egyetlen kategóriát tartalmazó térkép (kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területek) esetében értelemszerűen a besorolást az dönti el, hogy a kategóriát alkotó alkategóriák együttesen meghaladják-e a 10%-ot vagy sem.
  
  A fenti szabály szerint előfordulhatnak olyan esetek, amikor egy település besorolásakor az egyes alkategóriák külön-külön nem, de együttesen (főkategóriaként) meghaladják az 10%-ot. Ez esetben például az „1a, 1b, 1c, 1d” alkategóriák külön-külön nem érik el a 10%-ot, összegük „1”, így főkategóriaként elérik. Ezért besorolásuk „3” az alkategóriák szerint (bár ennek különösebb gyakorlati jelentősége nincs), és „1”, vagyis fokozottan érzékeny az érzékenységi kategóriák szerint.

3. Az érzékenységi térképek hozzáférése és használata

Az érzékenységi kategóriák területi eloszlását és a települések besorolását mutató térképek a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium web oldalán érhetők el. Az oldal megfelelő tájékoztatást nyújt a letölthető térképekről, táblázatokról és tájékoztatókról. A térképek képként tölthetők le, nem szerkeszthetők, így felhasználásukhoz nem szükséges rendelkezni a III.1 fejezetben felsorolt alaptérképek használati jogával.

A web oldal elérése a http://www.kvvm.hu/dokumentum.php?content_id=709 címen, vagy az 1. ábrán bemutatott módon lehetséges. A térképek eléréséhez a KvVM weblapja főoldalának „Környezetvédelem” – „Víz- és talajvédelem” menüin (1. ábrán pirossal bekeretezve) keresztül lehet a „Felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek” lapra jutni. Onnan a lap alján található „A 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 2. melléklete: Térképek” témakör alatt juthatunk el az érzékenységi térképekhez.

A gyakorlati alkalmazás első fázisában a települések szerinti besorolás térképeit vagy a 2. mellékletben lévő településsoros listákat célszerű használni.

A szennyezőforrás pontos helyének ismeretében a terület besorolása, a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségeknél (Felügyelőség) és a VITUKI Környezet védelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht.-nál lévő, 1:100 000 méretarányú (nagyítható) országos érzékenységi térkép (lásd 2. ábra) alapján kerül meghatározásra. Az adott területet ábrázoló papír nyomatot a KvVM hozzájárulásával a VITUKI Kht., illetve esetenként az illetékes Felügyelőség megrendelésre elkészíti.

4. Lokális vizsgálatok

A Kr. 7. § (5) bekezdése szerint

"A felügyelőség egy adott területen egyedi érzékenységi besorolást is megállapíthat, a környezethasználó által - a 2. számú melléklet szempontjai szerint - végzett vagy végeztetett lokális vizsgálat alapján készített, a (4) bekezdés szerinti térképnél részletesebb térképre támaszkodóan."

A fentiek szerint az ügyfélnek (környezethasználónak) lehetősége van saját költségén lokális vizsgálatok elvégzésére, a Kr. 2. számú melléklete szerinti szempontrendszereket figyelembe véve.

Ezt egy adott beruházás esetében indokolja az is, hogy

• az országos térkép korlátozott felbontási pontosságú (M=1:100 000), amelynél több információt tartalmazhat egy részletesebb térkép)
• az egyes kategóriák alkategóriáinak kiterjedése időben változhat (pl. újabb sérülékeny vízbázisok esetében került sor a védőterület kijelölésére, újabb területek kerültek természetvédelmi védettség alá).

E lokális vizsgálatokat a környezethasználó végzi, vagy végezteti. Az adott terület egyedi érzékenységi besorolását a Felügyelőség a hozzá érkező kérelmet elbírálva fogadja el, határozattal.

A Felügyelőség akkor jár el helyesen, ha mind a lokális vizsgálatok eredményét, mind az alaptérképeken, illetve a tematikus térképeken észlelt hibákat jelzi a VITUKI Kht. felé, annak érdekében, hogy ezek az információk az érzékenységi térképek Kr. 7. § (8) bekezdése szerinti felülvizsgálata során hasznosuljanak.