2. A kármentesítés műszaki ellenőri feladatai

		2.1 A műszaki ellenőrzés célja

Az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában a hazai jogszabályok átalakítása zajlik. A szennyezések terjedése nem ismer országhatárokat, ezért a szabályozási elvekben is nemzetközi mércéket kell érvényesítenünk. Ezért használtuk Magyarországon a környezeti elemek állapotának kategorizálására évekig a “holland lista” határértékeit és ezért vesszük át és alkalmazzuk, csak a kedvezőnek vélt külföldi tapasztalatok alapján, az egyes kármentesítési eszközöket, módszereket. Az alkalmazások lehetősége a jogharmonizáción alapul, vagyis az EU elvárások és a magyar szabályozás elveinek azonosságán.

A munka végzéséhez kapcsolódó követelményrendszer jogszabályi alapja elsősorban az
1994. évi LV. törvénya talajvédelemről, az1995. évi LIII. törvénya környezet védelmének általános szabályairól, a 2000. évi XLIII. törvénya hulladékgazdálkodásról, a2000. évi XXV. törvénya kémiai biztonságról. Az egyes kormány-, valamint szakminiszteri rendeletek, mint a végrehajtáshoz szükséges irányelveken alapuló deklarációk összessége, azaz a keretet tartalommal kitöltő konkrét előírások funkcionálnak.

A hazai kármentesítéssel összefüggő alapvető jogszabályok:

– a 33/2000. (III. 17.) Kormányrendeleta felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról,

– a 10/2000. (VI. 2.) KÖM-EÜM-FVM-KHVM együttes rendeleta felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről.

A környezeti kár észlelését követő eljárások azállapotvizsgálat - tényfeltárás - műszaki beavatkozási terv - műszaki beavatkozás - utóellenőrzéssorrendjében valósulnak meg. E részfolyamatokon belül, az egyes önálló műveleti elemek ellenőrzésekor a műszaki ellenőri részfeladatok gyakran ismétlődnek. A megvalósítás során ellenőrizni, segíteni kell a kötelezett által végzendők teljesülését, a kötelezett érdekeinek maximális érvényesítése mellett. A műszaki ellenőrnek figyelemmel kell lennie a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések, valamint (építési, létesítési engedély kötelezett tevékenység esetén) az engedélyező hatóságok által jóváhagyott (engedélyezett) tervek betartására, valamint a kármentesítés célját képező – környezeti elemekre vonatkoztatott – célértékek elérésére. A kármentesítési munkálatok műszaki ellenőre, mivel alapvetően a munkák elvégzésére kötelezett nevében tevékenykedik, annak érdekeit védi. Ugyanakkor jogkövető magatartást kell tanúsítania, esetleg a megbízó érdekei elé helyezve a társadalmi érdeket.

A kármentesítést szolgáló kutatási tevékenység új tudományágnak számít. A módszerek és azok alkalmazásainak feltételei, a különböző földtani közegekben elérhető hatások, az egyes módszerek előnyeinek, korlátainak tapasztalatai egy kibontakozó iparág ismereti bázisát jelentik.

Ebbe a folyamatba kell a műszaki ellenőrnek bekapcsolódnia és tevékenységével segíteni a kármentesítéssel kapcsolatos munka kivitelezését, a beruházó (kötelezett) érdekeinek érvényesítését.

		2.2 A kármentesítés sajátos műszaki ellenőri feladatai

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 36 §-a felhatalmazza a Kormányt a környezeti elemek védelmére vonatkozó átfogó szakterületi szabályozás létrehozására. Többek között e felhatalmazás alapján készült el a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet “a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról”. E rendelet részletesen szabályozza a kármentesítést, melyet három szakaszra oszt:

• a tényfeltárás (19. §)
• a műszaki beavatkozás (23. §)
• az utóellenőrzés (26. §).

A szabályozás kitér a tevékenységekre, azok dokumentálására, egyben tartalmazza a hatósági ellenőrzések lehetőségét. A hivatkozott rendelet 7/2 sz. melléklete a műszaki beavatkozás záródokumentációjának tartalmi követelményeit rögzíti. A követelmények között szerepel a megvalósult műszaki beavatkozás műszaki adatainak, műtárgyainak, gépészetének, tisztítási, ártalmatlanítási technológiájának, üzemelés megkezdésének, üzemvitelének, folyamat-szabályozásának, szüneteltetésének,ellenőrzésének, munka- és egészségvédelmi feltételrend-szerének, befejezésének ismertetése.

A kármentesítési technológiák környezeti elemekhez kötöttek, ezért a műszaki ellenőri feladatok is részben az alkalmazott technológiák függvényében határozandók meg, másrészt a műszaki ellenőri feladatok jelentős része független a létesítmény jellegétől.

		2.2.1 A műszaki ellenőri feladatok – technológiáktól független – közös elemei:

• hatósági előírások, jogszabályi követelményekben rögzített határértékek, előírások betartásának ellenőrzése,
• a tevékenységgel összefüggő minőségi előírások ellenőrzése, betartatása, a mérhető, vizsgálható minőségi paraméterek ellenőrzése, a minőségi teljesítés bizonylatolásának követése,
• a szerződésben foglaltak teljesülésének folyamatos ellenőrzése, az engedélyezett terv szerinti megvalósítás ellenőrzése, a határidők, a jogszabályi előírások megtartásának ellenőrzése,
• kivitelezési (tényfeltárási, műszaki beavatkozási, utóellenőrzési) naplóbejegyzések, jegyzőkönyvek ellenjegyzése, észrevételezése,
• hibák, hiányosságok, a hatósági előírásoktól eltérő tevékenységek rögzítése az építési (tényfeltárási, műszaki beavatkozási, utóellenőrzési) naplóban,
• a műszaki, technológiai változtatások véleményezése, indokolt esetben elutasítása (tervmódosításra, változatokra a műszaki ellenőr is tehet javaslatokat, ami a tervezővel, a hatóságokkal minden esetben egyeztetendő, jóváhagyandó),
• az elvégzett munkák mennyiségének és minőségének, a mérés, a vizsgálat folyamatának ellenőrzése, az “elfedett” létesítmények ellenőrzése az eltakarás előtt,
• a felhasznált, beépített anyagok (szerkezetek, berendezések) minőségének és minőségtanúsításának ellenőrzése,
• a kármentesítendő terület lehatárolásának (kitűzésének) ellenőrzése a tényfeltárási dokumentáció és a helyszíni adottságok (mintavételezések, vizsgálatok) alapján,
• a kármentesítés által kitűzött cél (szennyezettségi határérték stb.) ellenőrzése,
• a kármentesítési munkák, illetve munkarészek készre jelentését megelőzően a monitoring rendszer (amennyiben tervezett) működésének ellenőrzése,
• az elvégzett munkák minőségi, mennyiségi ellenőrzésének bizonylatolása, számlaigazolások,
• az elvégzett munkák “zárójelentésében” írottak tényszerűségének ellenőrzése, véleményezése, a dokumentáció ellenjegyzése.

(A fentiek részben építési műszaki ellenőri tevékenységek, a 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet 2. §-ban is megtalálhatók.)

		2.2.2 A kármentesítési munkák technológiáktól függő főbb műszaki ellenőri feladatai

a/ a talajkezeléssel összefüggő, a technológia hatékonyságát befolyásoló tényezők ellenőrzése:

• talaj szerkezet,
• talaj nedvességtartalom,
• talaj hőmérséklet,
• talaj szivárgási (k) tényező,
• a szennyezőanyag eloszlása,
• a műveletek megkezdését követő – időegység alatti – szennyezés csökkenés meghatározása, az eljárás hatékonyságának ellenőrzése.

b/ a talajkezelés, stabilitás, szilárdítási technológiák ellenőrzése:

• az eljárás hatékonyságának ellenőrzése (szennyező komponensek oldhatósága, mobilitása), a felhasznált reagens, kötőanyag megfelelősége,
• az eljárást követő utóellenőrzés keretében a körülmények állandósága, stabilitása
  (pl. pH, redox potenciál változás stb.), melyek befolyásolják az eljárás utólagos stabilitását.

c/ az elektrokinetikus (elektrokémia) talajkezelés esetén ellenőrizendők:

• a szennyezett talaj (közeg) nedvességtartalma,
• föld alatti fémtárgyak, szigetelő anyagok jelenléte,
• oxidáció (redukció következtében keletkező melléktermékek, pl. klórgáz stb.).

d/ mértékadó és nyugalmi talajvízszintek meghatározása, valószínűsített felszín alatti áramlási irányok, sebességek ellenőrzése,

e/ járulékos (pl. levegő) szennyezések (emisszió) ellenőrzése,

f/ szekunder (pl. talaj, talajvíz) szennyezések ellenőrzése (pl. talajmosási eljárások esetén),

g/ a kitermelt talajvíz-kezelést megelőző és kezelést követő ellenőrzése (pl. talajmosási eljárások esetén),

h/ biológiai lebontások esetén:

• a tápanyagok, nitrogén, foszfor, nyomelemek mennyiségi, minőségi ellenőrzése,
• az oxigénbevitel hatékonyságának (talajszerkezettel összefüggő) ellenőrzése,
• a talajszennyező komponensek mobilitásának ellenőrzése,
• a szennyezés lebontásának (a kezelés hatékonyságának) időszakos ellenőrzése.

i/ fitoremediáció (mint kármentesítési technológia) alkalmazásakor ellenőrizendő az eljárás hatékonysága és a célértékek elérése. (Megjegyzés: ez esetben a műszaki ellenőrnek ökológus, biológus képzettség javasolt.)

j/ ha a kármentesítés termikus kezelést (égetést), végleges lerakást tartalmaz, a műszaki ellenőr ellenőrzi az égetőmű, lerakó ártalmatlanításra, átvételre (szállításra) jogosító engedélyét.

k/ a kármentesített terület kitermelést követő feltöltése, eltakarása csak a műszaki ellenőr hozzájárulásával (naplóbejegyzéssel) lehetséges, megengedett.

		2.3 A műszaki ellenőr jogosultsága, felelősségi köre

A kármentesítési beruházások kivitelezése során a “beruházó = kötelezett” a közreműködőkkel kötött szerződésben lehatárolhatja a beruházói, a tervezői, a kivitelezői és a műszaki ellenőri feladatköröket és felelősséget. Ugyanakkor a hatósági kötelezésekért elsődleges felelőssége nem csökken, illetve csak külön polgári peres eljárásban érvényesítheti kárát a részfeladatokat rosszul elvégző cégekkel, személyekkel szemben.

A beruházó (kötelezett) egyetemlegesen felelősa kármentesítési munka idő- és költségigény felhasználásáért, minőségéért, a szekunder környezeti kockázatok elkerüléséért, a komplex tevékenység hatékony, jó minőségben történő befejezéséért. A beruházó a feladatait teljes körűen un. “lebonyolító”, vagy “fővállalkozó” szakcégre bízhatja.

A tervező felelősa szennyezett terület tényfeltárásáért, a “legjobb elérhető kármentesítési technológia” meghatározásáért és tervezéséért a vonatkozó jogszabályok betartásával.

A kivitelező felelősa kiviteli tervekben és a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartásáért, a felhasznált, beépített anyagok minőségének, minőségtanúsításának megvalósulásáért, a munkavégzés körülményeinek (munkavédelem, tűzvédelem, biztonságtechnikai előírások stb.) előírások szerinti betartatásáért, a tevékenység minőségi előírásainak biztosításáért.

A műszaki ellenőr a beruházót képviseli, munkáját segíti, a beruházó (kötelezett) és vállalkozó között létrejött szerződés megvalósítását ellenőrzi. Lehet annak alkalmazottja, vagy külön jogi személyként szerződésének – megbízásának mértékéig a tervező és a kivitelező tevékenységét ellenőrzi. Az ellenőrzés jogi-, pénzügyi-, szabványügyi-, mérésügyi feladatokat tartalmaz, valamint a kármentesítési technológiai folyamat munkafázisainak ellenőrzése közben általános és speciális “kármentesítési szakértési” tevékenységet is.

A kármentesítési munka (tényfeltárás, műszaki beavatkozás, utóellenőrzés) során a műszaki ellenőr jogosult, illetve köteles:

1. A kivitelező mulasztásainak, hibás (nem megfelelő minőségű) teljesítéseinek észlelésekor a beruházó figyelmét felhívni:

• ha a kármentesítési munka egyes elemeinek nem megfelelő a végrehajtása,
• ha minőségi, környezeti kockázatok jelentkeznek,
• ha a beépített anyagok, szerkezetek nem megfelelőek.

2. A kivitelező felé írásban (naplóban) jelzett hiányosságok, minőségi hibák megszüntetésének teljesítését számon kérni.

3. A hiányosságok, hibák megszüntetésének felügyelete, ellenőrzése.

4. A szerződéses határidők teljesülésének ellenőrzése, számonkérés kezdeményezése a beruházónál.

5. Javaslat a garanciális és szavatossági igény érvényesítésére a beruházónak.

6. A műszaki ellenőr jogosult és egyben kötelezett is helyszíni ellenőrzési tevékenységek elvégzésére.

7. A műszaki ellenőr a kivitelezési munkát leállíthatja:

a/ kirívó szabálytalanság, és/vagy a kármentesítés hatékonyságát, sikerét alapvetően befolyásoló, kockáztató gondatlanság vagy szándékos károkozás esetén

- kockázatos munkavégzés,

- munkavédelmi-, munkaegészségügyi előírások súlyos megszegése,

- biztonságtechnikai, tűzvédelmi előírások megszegése esetén,

b/ tartósan hibás, minőségileg nem megfelelő teljesítés, illetve a hiányosság megszüntetését nem teljesítő kivitelezés esetén,

c/ nagymérvű másodlagos környezetszennyezést okozó tevékenység esetén, melyet a kivitelező a műszaki ellenőr figyelemfelhívását követően sem állít le, ill. nem javít ki,

d/ váratlan, előre nem tervezhető körülmény miatt (pl. robbanóanyag előkerülése).

A műszaki ellenőr a munka leállítására vonatkozó intézkedéséről (a naplóbejegyzés tényéről) a beruházót haladéktalanul köteles értesíteni.

A kármentesítési technológiákat a környezeti elemek (azon belül főleg a talaj, felszín alatti víz) kezelésére, tisztítására, a szennyezés csökkentésére fejlesztették ki. A munkavégzés kritikus pontjaként a károsodás mértékének csökkentése, megszüntetése jelölhető meg. A műszaki ellenőr feladata a cél eléréséhez vezető technológiai műveletek egyes fázisainak “folyamatellenőrzése” és a “végállapot” ellenőrzése. (Ez analóg a gépiparban használatos “gyártás” és “gyártmány ellenőrzéssel”. )

A kármentesítés szakaszai szerint az egyes tevékenységekhez rendelhető műszaki ellenőri feladatokat az útmutató 6. fejezetében fejtjük ki, előtte azonban érdemes kitekinteni más szakterületek műszaki ellenőrzési analógiáira, illetve a nemzetközi kármentesítési gyakorlatra.