1. Bevezetés

Magyarországon a rendszerváltást követő gazdasági változások, a privatizálás, a csődeljárások, cégfelszámolások során fokozottan hangsúlyossá vált a múlt tevékenységéből származó, a földtani közeget és a felszín alatti vizeket érintő szennyezések (károk) kezelésének kérdése. Az átalakulás után általában kiemelt egyedi feladatként kezdődött meg a legnagyobb környezeti szennyezések felszámolása. Az Országos Környezeti Kármentesítési Program életre hívásával 1995-től felgyorsult a kármentesítési feladatok gyakorlati megvalósításának folyamata.

Mind az állami felelősségi körben (KvVM beruházásában, alprogramok keretében), mind az ismert károkozó felelősségi körében folyó kármentesítési projektek végrehajtásának műszaki ellenőrzése kezdettől fogva része volt a munkának. Folyamatosan fejlődött a technológiai folyamatok és a költségelszámolások ellenőrzésének technikája.

A kármentesítés összetett tevékenység, így az ellenőrzés is komplex feladatot jelent. A kármentesítési beruházások épület és műtárgy (építmény) építési, szerelési munkái építési, illetve vízjogi engedély kötelezettek. Ezen szakágak műszaki ellenőri tevékenységét a 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet szabályozza. A környezeti kármentesítések során az építmények általában járulékos (kiegészítő) jellegűek, míg a kármentesítések tényfeltárási, műszaki beavatkozási és utóellenőrzési szakaszainak műszaki ellenőrzése, a tevékenység jellegéből következően, alapvetően eltérnek az építési műszaki ellenőrzéstől.

A kármentesítés műszaki ellenőrzése a műszaki és költséghatékonyság javításán kívül egyik eszköze annak is, hogy a jellemzően a földtani közeg, a felszín alatti vizek szennyezettségének feltárása, a szennyezettség csökkentését célzó kivitelezések során a váratlanul felmerülő, előre nem tervezett, nem tervezhető problémák a beruházó érdekeit és a környezetvédelmi követelményeket egyaránt szem előtt tartva oldódjanak meg.

A beruházó (megbízó, megrendelő) különböző módon jár el a feladatok végrehajtásának ellenőrzésénél, pl:

• műszaki ellenőrzéssel megbízott saját munkatárs alkalmazásával,
• külső szakértő, vállalkozó megbízásával,
• vegyes megoldással, azaz a saját ellenőri tevékenység támogatására, kiegészítésére külső szakértőt is alkalmazva.

A kiadvány a nagy hagyományokkal rendelkező építési műszaki ellenőrzési tapasztalatokat adaptálva, a kármentesítési beruházások mintegy 10-15 éves múltra visszatekintő ellenőrzési tapasztalatait összegezve kíván segítséget nyújtani ahhoz, hogy a kármentesítés sajátosságából eredő feladatok kivitelezésének szakszerű ellenőrzése az elvárható legmagasabb szintű legyen.

A környezetvédelmi célú kármentesítési beruházások műszaki ellenőri feladatai, illetve a tevékenység követelményrendszere jelenleg jogszabályban nincs meghatározva.

A kiadvány célja, hogy a szabályozásig olyan útmutatót adjon a szakemberek kezébe, amely a teljesség igénye nélkül meghatározza a főbb feladatokat, rendszerezve a műszaki ellenőri feladatok speciális, kritikus szakaszait. Ismerteti a kármentesítés szakaszaiban végzendő műszaki ellenőrzés módszereit, a műszaki ellenőrzés követelményrendszerét és a műszaki ellenőrzés dokumentációs rendjét.