| |
A Leopold-mátrix célja eredetileg a hatások
rangsorolása: milyen intézkedésnek milyen hatásai
lehetnek, azoknak milyen a súlya. Eredetileg ilyen célra használják
a mátrixot |
| |
|
Intézkedések |
Hatásviselő 1 |
Hatásviselő 2 |
Hatásviselő j |
|
I (0) (0-dik intézk./technológia/alternatíva)) |
N (0,1) |
N (0,2) |
N (0,3) |
|
+/- |
+/- |
+/- |
|
I (1) (1. intézk.) |
N (1,1) |
N (1,2) |
N (1,3) |
|
+/- |
+/- |
+/- |
|
I (i) (i-edik intézk.) |
N (i,1) |
N (i,2) |
N (i,j) |
|
+/- |
+/- |
+/- |
|
| |
I (0). a be nem avatkozás alternatívája
(ti. a jelenlegi helyzet fennmaradása)
Hatásviselő: pl. H1 = ivóvíz mennyisége
a vizsgált területen; H2 = emberi egészség stb.
Ide beírhatók az outputváltozóink.
N: az adott hatás nagysága, súlyossága (1-10
skálán).
+/-: a hatás kedvező/kedvezőtlen
A módszer előnye: mindenféle hatást föl
lehet benne tüntetni (nemcsak a pénzben kifejezhetőket).
Hátránya: nem derül ki, az egyes hatások egymáshoz
képest milyen súlyúak (pl. nem lehet látni
a mátrixból, hogy két hatás, amely azonos
súlyt kapott, egymáshoz képest milyen súlyosságú).
Kérdés a szinergikus hatások kezelése is,
bár akár több lépésben elkészített
mátrix segítségével ez kezelhető.Vigyázni
kell arra, hogy ha túl sok tényező van, áttekinthetetlenné
válhat a táblázat.
A módszer alkalmazásakor a következő kiegészítéseket
lehet tenni:
- Beírhatjuk a bekövetkező hatás valószínűségét
(P) is,
- Alkalmazhatjuk a mátrixot szűrésre is: Elvileg
megtehetjük, hogy a Leopold-mátrixot először
csak az N-ekkel töltjük ki, és a nagy N-ekkel rendelkező
hatásokkal foglalkozunk a későbbiekben. A szűrészi
funkció alkalmas lehet a szinergikus hatások kezelésére
is.
|
|
