5. Az adatok értékelése

		5.1 Közvetlen értékelés

A vízminőség-vizsgálati és -mérési eredményeket közvetlenül azok meghatározása után össze kell vetni a hatályos szabályozásokban szereplő határértékekkel. A beavatkozási határértékeket meghaladó szennyeződések megjelenése, a koncentrációk ugrásszerű kedvezőtlen változása esetén a hatóság soron kívüli tájékoztatása szükséges.

		5.2 Az értékeléshez szükséges egyéb információk

Az adatok értékeléséhez, a szennyeződésterjedés múltbeli és jövőben várható alakulásának vizsgálatához, az ezzel kapcsolatos számításokhoz és esetleges számítógépi modellezéshez minden esetben szükségesek a szennyező forrás környezetében a felszín alatti tér földtani felépítésére, a vízmozgásokat befolyásoló, a hidrometeorológiára, a felszíni és felszín alatti vizek vízszint- és nyomásviszonyaira vonatkozó általános ismeretek (egyszerűbb esetekben nem szükséges ez utóbbiak időbeli változásainak monitoringja), valamint a vízkivételekkel és a területhasználatokkal kapcsolatos információk.

A vizsgált területre vonatkozó helyi információk nagy része a monitoringot megelőző feltárás munkálatai során keletkező eredmények formájában rendelkezésre áll. Az időközben történt változásokat értelemszerűen figyelembe kell venni.

		5.3 A szennyeződésterjedés modellezése az aktuális feltételekkel, összevetés a mért adatokkal

A szennyeződés eddigi és várható alakulását modellezéssel (számítógépi szimulációval vagy egyszerűbb esetekben szakértői, közelítő becsléssel) kell meghatározni az adott hidrológiai, hidraulikai feltételek között. A szivárgás-hidraulikai és transzportmodellezéssel kapcsolatos tudnivalókat külön kiadvány foglalja össze.

A vízminőség-változások múltbeli alakulását a szennyezésterhelés és a felszín alatti vízmozgások együttes figyelembevételével kell értékelni. Az értékelés a vízminőség-változásokat leíró modell által számított és a mért értékek összevetésével történik. Egyszerűbb esetekben a modellezés elhagyható. Az értékelésnek minden esetben ki kell terjednie az áramlási pályák vizsgálatára és arra, hogy a tapasztalt vízminőség-változások a rendelkezésre álló, említett információk birtokában ellentmondások nélkül megmagyarázhatók-e. A mért és számított értékek eltérése, az értékelésnél felmerülő ellentmondások elemzése alapján módosítani kell a kialakított modell paramétereit a reális értéktartományokon belül, illetve az értékelés alapjául szolgáló információk megbízhatóságát meg kell vizsgálni. Szükség esetén módosítani kell a megfigyelőhálózat kialakítását, illetve üzemeltetési rendjét.

A mért és a számított adatok összevetését a rendszeres mérési adatokkal rendelkező állomásokon az idősorok grafikus ábrázolásával, az adott időpontra vonatkozó térbeli alakulás vonatkozásában kétdimenziós esetben izovonalas térképekkel, jellegzetes vertikális különbségek esetén metszetek mentén kell elvégezni.

		5.4 A szennyeződésterjedés további alakulásának előrejelzése, módosító javaslatok a monitoringra vonatkozóan

Az előrejelzés ajánlott időtartama 5-10 év. Az előrejelzésnél a felszín alatti áramlási viszonyok modellezése csak akkor szükséges, ha feltételezhető, hogy az azokat meghatározó hidrometeorológiai, valamint a felszíni vízviszonyok időben lényegesen megváltoznak. Minden esetben modellezni szükséges a felszín alatti szivárgási viszonyok megváltozását, ha várható az azokat befolyásoló területhasználat (pl. erdőtelepítés), vagy vízgazdálkodási helyzet (pl. vízrendezés, vízkivételek, öntözés) megváltozása.

Az előrejelzés alapján meg kell vizsgálni, hogy a kialakított monitoring rendszer a térbeli és időbeli kiosztás szempontjából, valamint a vizsgálandó paraméterek tekintetében megfelel-e a várható változások követéséhez. Szükség esetén a monitoring telepítésére, az észlelendő paraméterek körére és az észlelési gyakoriságra vonatkozóan módosítási javaslatot kell tenni.

Az értékelést a monitoringnak a hatóság által jóváhagyott tervdokumentációban foglalt időközökben kell elvégezni. (Átnézetes értékelő jelentést évente kell készíteni.).

		5.5 A monitoring befejezése

Amennyiben a vizsgált felszín alatti térben a szennyeződést mutató komponensek a szennyezettség tartós megszűnését (3 éven át) mutatják a teljes terülten, a további észlelés megszüntethető. A szennyezettség megszűnését nem elegendő a rendszeres észlelésre berendezett állomásokon megállapítani, hanem az ezek közötti térben, sűrűbben kijelölt pontokon végzett egyszeri utófeltárással kell azt igazolni. A monitoring befejezésekor a teljes vizsgálati időszakra vonatkozó záródokumentációt kell készíteni.

A rendszeres észlelésre szolgáló objektumokat akkor lehet megszüntetni, ha az illetékes hatóság a regionális észlelőhálózatban való felhasználásuk lehetőségét megvizsgálta és úgy döntött, hogy azokra a továbbiakban nincs szükség. Az objektumokat úgy kell megszüntetni, hogy a különböző felszínalatti vizek káros keveredését, további szennyezést és balesetveszélyt ne okozzanak.