1. A monitoring rendszer tervezésének általános szempontjai

Általános elv, hogy a monitoring rendszerek kialakításával, működtetésével kapcsolatos előírásokat az egyes konkrét esetekben a felelős hatóság a megfelelő szakértők bevonásával határozza meg. A monitoring rendszer létesítményeinek tervezésekor, működési rendjének előírásakor az adott körülményeket figyelembe vevő rugalmas, gyakorlati szempontokat is mérlegelő módon kell eljárni. Erre tekintettel a szabvány keretjellegű szabályozást ad majd, biztosítja a tervezők, a vizsgálatot végzők és a döntéshozó hatóságok konkrét helyzethez igazodó feladatmegoldásainak érvényesítését.

A tartós környezetkárosodást okozó, a talaj és a felszín alatti vizeket veszélyeztető vagy szennyező források pont- (szennyvízszikkasztók, -tárolók, hulladéklerakók, ipari és mezőgazdasági üzemek, vegyszerraktárak, föld alatti tárolótartályok), folt- (az előbbi pontszerű szennyező források csoportjai, bányák), vonal- (közlekedési útvonalak, vezetékek) és nem pontszerűek (a mezőgazdaság trágya-, műtrágya- és vegyszerhasználata) lehetnek. Utóbbiakhoz sorolhatók a levegő vagy az elöntést okozó árvizek közvetítésével a talaj felszínére került ipari és egyéb szennyező anyagok által károsított területek is.

A mezőgazdasági művelésbe vont területeken és az erdőterülteken a talaj károsodásának elkerülését külön, a földművelésügyi tárca által irányított és a talajvédelmi, illetve az erdészeti hatóság által üzemeltetett rendszer biztosítja. A továbbiakban csak azoknak a területeknek a monitoringjával foglalkozunk, amelyeken a felszín alatti víz tartós károsodását tárták fel.

Amennyiben a károsodott terület feltárása megtörtént, a monitoring tervét a feltárás záródokumentációjában vagy ahhoz csatlakozóan kell elkészíteni - többek között - az alábbi általános szempontok figyelembevételével:

• Törekedni kell mind a megfigyelési pontok száma, mind a mintavételi gyakoriság és a vizsgálandó vízminőségi paraméterek tekintetében a szükséges minimumra.
  (A monitoringnak nem célja az általános törvényszerűségek feltárása, de több eset értékelésével ilyen általánosítható tapasztalatok is összegyűlhetnek.)
• A tervezéskor teljes mértékben támaszkodni kell a feltárás során nyert információkra.
• Figyelembe kell venni a szennyeződésterjedés során veszélyeztetett vízkészletek, objektumok, természeti értékek jelentőségét, térbeli elhelyezkedését.
• A monitoringot úgy kell megtervezni mind a telepítés, mind az üzemeltetés vonatkozásában, hogy az jelezze a szennyezettség tér- és időbeli változását (terjedését, a szennyezettségi szintek növekedését vagy csökkenését stb.).
• A megfigyelésbe be kell vonni a károsodott területet és azt az egész felszín alatti térrészt, amelyet a szennyeződés veszélyeztet.

A bezárt bányák ún. "öregségei" környezetének monitoringja speciális kérdéseket vet fel erre a 7. fejezetben külön kitérünk.