A minősítő határozat meghozatala

A környezetvédelmi hatóság a bejegyzés alapjául szolgáló határozatát külön is - a kárfelszámolást előíró esetleges határozatától elkülönülve - meghozhatja. A minősítő határozat megszületésének időpontja akkor előzheti meg a kármentesítést előíró határozatot, ha előre látható, hogy a feltárástól számított vélelmezett időn belül a várható környezeti állapot a kárfelszámolás esetén sem fog megfelelni a területhasználati követelményeknek.

Ha az egyéb feltételek változatlanok, de a kár felszámolására határozatot nincs kivel szemben meghozni [azaz a kárfelszámolás az állam által pénzügyileg támogatott körbe tartozik: Kt. 56. § (1) b.) pont] a minősítő határozat meghozatalának egyik lehetséges esete ugyanez. Az ide sorolt károsodások esetén a minősítés másik esete, ha a Kármentesítési Program jóváhagyott tervei alapján megállapítható, hogy a feltárást követő egy éven belül nem kerül sor kármentesítésre, vagy ha a program finanszírozásában kiválasztott vállalkozó mégsem kezdi meg egy éven belül a kármentesítést.

A határozat meghozatal előtt tehát a kármentesítési döntésben illetékes szervezet tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot a terv szerinti beavatkozás jellemzőiről (a kárfelszámolás célállapotáról, ütemezésről, határidejéről), illetve arról, ha a feltárást követő egy éven belül nem tervez beavatkozást.
Visszatérve a kötelezhető felelősök körére: abban az esetben, ha a környezetvédelmi felügyelőség a kárfelszámolás előírta, de a beavatkozás nem kezdődik meg a feltárást követő egy éven belül (akár azért is, mert a határozat fellebbezés miatt nem vált addigra jogerőssé, illetve végrehajtandóvá!), és a beavatkozás ilyen értelmű elmaradása azzal a következménnyel járhat, hogy a feltárástól számított vélelmezett időn belül a környezeti állapot felel majd meg a területhasználati követelményeknek, a felügyelőség meghozza a minősítő határozatot.

Hasonló a helyzet akkor, ha a beavatkozást más hatóság (a vízügyi vagy a természetvédelmi hatóság) írta elő - a környezetvédelmi felügyelőség szakhatósági közreműködésével - de a beavatkozás az említett egy éven belül nem kezdődik meg: ez esetben is a felügyelőség határozatot hoz a tartós károsodásról.

A beavatkozás valamely fázisának legalább 6 hónapos késedelme esetén (akár a kötelezett felelős, akár a Kármentesítési Program finanszírozásában vállalkozó késlekedik a kármentesítés folytatásával), ha az előbbiekhez hasonlóan fennáll a károsodás fennmaradásának veszélye, a minősítő határozat meghozható.

Aminősítő határozat meghozatalához a felügyelőség eljárásába szakhatóságként be kell vonni:

a.) minden esetben a közegészségügyi hatóságot, b.) az építésügyi hatóságot, ha a károsodás természetvédelmi területen található, c.) a természetvédelmi hatóságot, ha a károsodás vízbázis védőterületén található, d.) a vízügyi hatóságot, ha a károsodás vízbázis védőterületén található, e.) a talajvédelmi hatóságot, ha a károsodás termőföldön található, f.) az erdészeti hatóságot, ha a károsodás erdőterületen található, g.) a műemlékvédelmi hatóságot, ha a károsodás műemlékileg védett területen található.

A minősítő határozatnak kellően alapos feltárási eredményeken kell alapulnia. Állami felelősségi körbe tartozó esetben a feltárást végző vállalkozóval szemben támasztott követelmények általában részletesebbek, mint ami a minősítő határozathoz szükséges, legfeljebb a térképi lehatárolás követelményéhez kapcsolódóan érdemes arra figyelni, hogy az ingatlan-nyilvántartási térképen átvezethető - az 1996. Évi LXXVI. Törvény és a 16/1977 (III. 5.) FM-rendelet előírásainak megfelelő - vázrajz elkészüljön.

Környezetvédelmi felülvizsgálat előírása, elbírálása, illetve a teljesítményértékelés hatósági elbírálása esetén, különösen, ha a korábban előírt kárfelszámolási kötelezettség teljesítése késik, szintén figyelmet kell fordítani arra, hogy a feltárási eredmények (a vázrajzhoz szükséges térképi lehatárolással) a minősítő határozat alapjául szolgálhassanak.

A tartós károsodást kimondó hatósági határozatban meg kell jelölni az érintett ingatlan helyrajzi számát, tulajdonosát, valamint a károsodás mértékét és jellegét (a bejegyeztetés következőkben ismertetett követelményei szerint), ugyanakkor az indokló részben részletezhetők azok az adatok, melyek az ingatlan-nyilvántartásba már nem kell bekerülniük (pl. szennyező anyagok részletezése, a szennyezettség koncentrációi, a lebomlás várható alakulása stb.)