1. melléklet

(A) háttér koncentráció: reprezentatív érték, egyes anyag(ok) természetes, vagy ahhoz közeli állapotot jelző koncentrációja a felszín alatti vizekben, ill. a talajban.

(A_o) bizonyított háttér koncentráció: adott térségre jellemző, az (A) háttér koncentráció helyett alkalmazandó koncentráció, ami a természetes adottságok, továbbá a felszín alatti vízen, földtani közegen kívüli más környezeti elemen keresztül történő terhelés hatására alakult.

(B) Szennyezettségi határérték: jogszabályban, vagy ennek hiányában hatósági határozatban - felszín alatti víznél az ivóvízminőség és a vízi ökoszisztéma igényei, földtani közeg esetében a talajok multifunkcionalitásának és a felszín alatti vizek szennyezéssel szembeni érzékenységének figyelembevételével - meghatározott kockázatos anyag koncentráció.

(C_i) intézkedési szennyezettségi határérték: jogszabályban, vagy ennek hiányában hatósági határozatban meghatározott kockázatos anyag koncentráció, amelyet meghaladó érték esetén - (E) egyedi szennyezettségi határérték, vagy (D) kármentesítési szennyezettségi határérték hiányában - a környezetvédelmi felügyelőségnek intézkednie kell.

(D) kármentesítési szennyezettségi határérték: hatósági határozatban előírt koncentráció, amelyet a területhasználat figyelembevételével, az emberi egészség és az ökoszisztémák károsodásának megelőzése érdekében a kármentesítés eredményeként el kell érni. Meghatározása komplex értékelésen a kockázatos anyagnak a környezeti elemek közötti megoszlására, viselkedésére, terjedésére vonatkozó méréseken vagy modellszámításokon, mennyiségi kockázatfelmérésen alapszik.

(E) egyedi szennyezettségi határérték: a telephelyen a (B) szennyezettségi határérték helyett - a Kt. hatálybalépésekor már folytatott tevékenység esetében, vagy azokon a területeken, ahol az (A_b) bizonyított háttér koncentráció meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket - a helyzet tényleges ismerete alapján mennyiségi kockázatfelmérésre támaszkodóan, a területhasználat figyelembevételével hatósági határozatban megállapított szennyezettségi határérték. Az (E) egyedi szennyezettségi határérték nem lehet szigorúbb a (B) szennyezettségi határértéknél és nem lehet enyhébb a vizsgálattal megállapított tényleges szennyezettségi koncentrációnál, illetve a (D) kármentesítési szennyezettségi határértéknél.

Ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszűntetése, kizárása - a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával - a 2000. évi XLIII. törvény 3.sz. mellékletében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával.

Az elővigyázatosság elve alapján a veszély, illetőleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének.

Begyűjtés: a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen (gyűjtőpontokon, hulladékgyűjtő udvaron, tároló-, kezelőtelepen) és a további kezelés érdekében történő összegyűjtés, válogatás a begyűjtő telephelyén.

Diffúz szennyezés (nem pontszerű): azonos szennyezőanyag által okozott, nagy kiterjedésű szennyezés.

Elérhető legjobb technika: az olyan módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások megelőzése és - amennyiben az nem valósítható meg - a kibocsátások csökkentése, valamint azoknak a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátási határértékek megállapításának alapjául szolgál. Ennek értelmezésében:

a) a technika fogalmába beleértendő az alkalmazott tecnológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (tecnológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszűntetik,

b) az minősül elérhető technikának, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát hazánkban használják vagy állítják elő, és amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető,

c) a legjobb technika azt jelenti, hogy a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében.

Elhelyezés: Olyan emberi tevékenység, amelynek célja anyagok lerakása, tárolása (deponálása, ürítése stb.) a földtani közeg felszínén vagy a közegben.

Előkezelés: a hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását, ill. ártalmatlanítását elősegítő, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentő tevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár.

Érzékenység: a felszín alatti víz, a földtani közeg kockázatos anyagokkal szembeni ellenálló képességét, ill. tűrőképességét jellemző természeti adottság. A területek érzékenységi besorolását tartalmazza.

Felszín alatti víz veszélyeztetése: emberi tevékenység vagy mulasztás, amely a felszín alatti vízbe történő közvetlen vagy közvetett bevezetés, ill. a földtani közegbe való közvetlen bevezetés révén szennyezést okozhat.

Felszín alatti víz: minden, a föld felszíne alatt, a telített zónában elhelyezkedő víz, amely közvetlen érintkezésben van a földtani közeggel.

Foltszerű szennyezés: több pontszerű szennyezés egymást átfedő együttese, vagy jól körülhatárolható és egybefüggő szennyezés.

Folyékony hulladék: az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül.

Forgalmazó: terméket, árut, szolgáltatást viszonteladónak, illetve felhasználónak, fogyasztónak átadó, értékesítő, gazdálkodó szervezet.

Földtani közeg: a föld felszíne és felszín alatti rétegei (talaj, kőzetek, beleértve az ásványokat és ezek természetes és átmeneti formáit).

Gyártó: a termék előállítója, illetőleg külföldi gyártó esetén importálója.

Gyűjtés: a hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében.

Hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban - 2000. évi XLIII. törvényben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával - történő felhesználása.

Hulladék: bármely a 2000. évi XLIII. törvény 1.sz. melléklete szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles.

Hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást.

Hulladékkezelő: aki a hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi, kezeli.

Intézkedési szennyezettségi határérték: Jogszabályban meghatározott szennyezőanyag koncentráció, amelyet meghaladó érték esetén - (D) kármentesítési szennyezettségi határérték vagy (E) egyedi szennyezettségi határérték hiányában - a környezetvédelmi felügyelőségnek intézkednie kell.

Kárelhárítás: műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység a veszélyeztetettség megszűntetése és/vagy a kár megszűntetése vagy csökkentése érdekében.

Kárenyhítés: Az az egyszerűen végrehajtható tevékenység, amelyet általában a kármentesítés kezdeti szakaszában el kell végezni ahhoz, hogy a károsodás mértéke vagy a további károsodás valószínűsége csökkenjen.

Kárfelszámolás: Műszaki beavatkozás a környezetkárosodás kármentesítési határértékig történő megszüntetésére.

Kármentesítés: Műszaki, gazdasági, igazgatási tevékenység és intézkedés a veszélyeztetett, szennyezett, károsodott felszín alatti víz, illetőleg földtani közeg megismerésére, illetőleg a szennyezettség, károsodás mértékének csökkentése, megszüntetése, továbbá utóellenőrzése érdekében a környezetvédelmi célok érvényesítésére, a köz érdekében.

Kármentesítési műtárgyak: A kármentesítés megvalósítását célzó műszaki berendezések, létesítmények összessége.

Kezelés: A hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógondozását is.

Kibocsátás: Emberi tevékenység hatására, kockázatos anyag felszín alatti vízbe, illetőleg földtani közegbe kerülése.

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület: A 33/2000. Korm. rend. a 2/1. számú melléklet szerint az “A” érzékenységi kategória c) és d), továbbá a “B” érzékenységi kategória b), c), továbbá “B” érzékenységi kategória d) besorolású területei közül minden olyan terület, ahol a fő rétegvízadó összlet teteje a felszíntől számítva 50 m-nél kisebb mélységben van.

Kockázat: Az ökoszisztéma, illetőleg az emberi egészség romlásának, károsodásának várható mértéke és bekövetkezési valószínűsége.

Kockázatelemzés: A kockázat elemzésére és csökkentésére vagy felszámolására szolgáló döntéshozási folyamat és intézkedési terv.

Kockázatos anyag: Minden olyan emberi tevékenységből származó anyag, amely a földtani közegbe, illetve a felszín alatti vízbe kerülve a környezetre, az emberi egészségre, a környezethasználatokra kockázatot jelent mérgező, rákkeltő, teratogén, mutagén, szervezetben való felhalmozódása vagy egyéb kedvezőtlen hatása miatt.

Környezeti alapállapot a környezet állapota a vizsgált hatás érvényesülését megelőző időpontban.

Környezeti állapot: A környezet mennyiségi és minőségi viszonyai, térbeli megoszlásukkal és a bennük végbemenő folyamatokkal.

Környezeti elem: A föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői.

Környezeti veszélyeztetettség: A környezetveszélyeztetés esetén fennálló környezeti állapot.

Környezetszennyezés: A környezet valamely elemének jogszabályban (határozatban) előírt mértéket meghaladó terhelése.

Környezetvédelmi megelőző intézkedés: A tevékenység során, annak részeként megvalósított műszaki, gazdasági, szervezési tevékenység, intézkedés - a kármentesítés kivételével -, amelynek célja a veszélyeztetés csökkentése azáltal, hogy kevesebb és kevésbé veszélyes kockázatos anyag keletkezzen, megelőzze, minimalizálja a keletkező kockázatos anyagok a felszín alatti vízbe, földtani közegbe kerülését, a szennyeződés terjedését.

Környezetvédelmi rehabilitáció: Az eredeti vagy egy kedvező környezeti állapot visszaállítása.

Közvetlen bevezetés a felszín alatti vízbe: Kockázatos anyag felszín alatti vízbe kerülése a földtani közegből azon átszivárogva. Közvetlen bevezetésnek minősül az is, ha a kockázatos anyag a felszín alatti vízszint, illetve nyomásszint változása miatt kerül közvetlenül a telített zónába.

Közvetlen bevezetés a földtani közegbe: Kockázatos anyag földtani közegbe vagy annak felszínére való bekerülése, elhelyezése kivéve a levegőből történő kiülepedést.

Mennyiségi kockázatfelmérés: Egy adott szennyezett terület tényfeltárásra támaszkodó részletes vizsgálata a kármentesítési célállapot, illetve az (E) szennyezettségi és (D) kármentesítési szennyezettségi határérték meghatározására, amelynek eredménye egy kockázati hányados formájában kifejezett érték, amelynek a környezet elemeinek szennyezettségéből, illetőleg a környezetre, az ökoszisztémára és az emberre elviselhető szintek arányából nyerhető.

Monitoring: A felszín alatti víz, földtani közeg mindenkori állapotának, terhelésének, szennyezésének (beleértve a szennyeződésterjedést is) és igénybevételének megismerésére, illetőleg az állapotváltozás nyomon követésére szolgáló mérő-, megfigyelő-, észlelő- és ellenőrző hálózat az adatok mérésével, gyűjtésével, feldolgozásával, nyilvántartásával és értékelésével, szükség szerint más környezeti elemekre is kiterjedően.

Műszaki védelem: A környezetvédelmi megelőző intézkedések közé tartozó műszaki intézkedések összessége, amely az emberi tevékenységből származó kockázatos anyagok felszín alatti vízbe, földtani közegbe jutását megakadályozza vagy minimalizálja.

Pontszerű szennyezés: Kis kiterjedésű, jól lehatárolható, egyféle szennyezőforrásból származó szennyezés.

Rekultiváció: Emberi (ritkábban természeti) eredetű környezetrombolásnak az e tevékenység megszűntetését követően az eredeti területhasználathoz közelítő helyreállítása műszaki és/vagy biológiai módszerekkel.

Remediálás: A terület megjavítását, rendbehozatalát jelenti, (a latin remedium = gyógyszer, segítő eszköz kifejezés alapján). Ezt a szakkifejezést használják a környezeti elemek (a föld (a talaj), a felszíni és felszínalatti vizek, stb.) megtisztítására és az azt követő újrahasznosításra.

Rendezett lerakás: Különleges kezelést nem igénylő szilárd települési és termelési hulladékok közegészségügyi és környezetvédelmi előírások szerinti elhelyezése.

Szállítás: A hulladék telephelyen kívüli mozgatása, beleértve a szállítmányozást és a fuvarozást is.

Szennyezés: felszín alatti víz, földtani közeg kedvezőtlen állapotához vezető kibocsátás, amely kockázatos az emberi egészségre, a vizek használatára, az engedélyezett környezethasználatokra, valamint kedvezőtlen az élővilágra.

Szennyezett felszín alatti víz: Olyan felszín alatti víz (talajvíz, rétegvíz, karsztvíz), amelyben szennyezőanyag fordul elő.

Szennyezett terület (talaj): Olyan terület (talaj), amely szennyezőanyagokat tartalmaz, élő szervezetet és más környezeti elemeket veszélyeztet.

Szennyezettség: Szennyezés hatására a felszín alatti vízben vagy a földtani közegben kialakuló kockázatos anyag koncentráció, amely jellemezhető szennyezettségi határértékekkel.

Szennyező anyag: Minden olyan emberi tevékenységből származó anyag, energia, amely a földtani közegbe kerülve a környezetre, az emberi egészségre, a környezethasználatokra kockázatot jelent.

Szennyező forrás: Emberi tevékenység körülhatárolható helye, ahonnan egyszeri, folyamatos vagy szakaszos terhelés éri vagy érheti a felszín alatti vizet, illetőleg a földtani közeget. Lehet: pontszerű, foltszerű, diffúz, illetve tényleges és potenciális.

Talaj: A földtani közeg legfelső rétege, ami ásványi részecskékből, szerves anyagból, vízből és élő szervezetekből áll.

Talajtisztítás: Minden olyan eljárás, módszer és/vagy technológia alkalmazása, amely a talajba kerülő szennyezőanyag eltávolítását szolgálja.

Talajvíz törmelékes felszínközeli képződmények telített zónájában elhelyezkedő, az atmoszferikus hatások által közvetlenül befolyásolt víz az első vízzáró réteg mélységéig, legfeljebb azonban a felszíntől számítva 20 m-ig.

Talajvíztisztítás: Minden olyan eljárás, módszer és/vagy technológia alkalmazása, amely a talajvízbe kerülő szennyezőanyag eltávolítását, hatástalanítását szolgálja.

Tárolás: A hulladéknak termelője által a környezet veszélyeztetését kizáró módon végzett, három évnél rövidebb ideig tartó elhelyezése.

Technológiai határérték: Az a határérték, amelyet egy adott tisztítási technológiával el kell érni.

Települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék.

Termelő: akinek a tevékenysége során a hulladék keletkezik vagy tevékenysége következtében a hulladék jellege és összege és összetétele megváltozik.

Tevékenység: Valamely létesítmény telepítése, használata, vagy művelet megvalósítása folytatása, valamint meglevő létesítmény vagy művelet felhagyása, bővítése, illetve technikai és termékváltás, továbbá mindezek módosítása.

Tisztítási technológia: Minden olyan eljárás, módszer, amely a környezetbe kerülő szennyezőanyag eltávolítását szolgálja.

Újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása; a többször felhasználható, újra tölthető termék a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká.

Végleges tárolás: A veszélyes hulladékok elhelyezése a környezet elemeitől történő izolálással, elszigeteléssel a környezetkárosító hatás kizárása, ill. a veszélyeztetés minimalizálása céljából.

Veszélyes hulladék a 2000. évi XLIII. tv. 2.sz. mellékletben felsorolt tulajdonságok közül eggyel, vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre és a környezetre kockázatot jelentő hulladék.