KÁRMENTESÍTÉSI FÜZETEK 9
7. A Beruházási Program feladatainak meghatározása, projektek

A Beruházási Program tíz létesítményi sorra felosztva tárgyalja a kármentesítéssel összefüggő feladatokat a következők szerint.

7.1. A föld alatti létesítmények felhagyása

A művelésből kivont bányatérségek felhagyása során szükséges a gépek, berendezések kiszerelése. A bányatérségeket elárasztó víz szennyeződésének megelőzése érdekében az olaj- és egyéb szennyezettség felszámolása, a fejtési üregek feszültségmentesítése.

E feladat tartalmazza a szintenkénti bányatérségek és a vakaknák, külszínre nyíló aknák felhagyását is.

7.2. A külszíni létesítmények és területek rekultivációja

Az uránipar által szennyezett külszíni objektumok kármentesítését oly módon kell végrehajtani, hogy azok utógondozást ne igényeljenek és más jellegű ipari tevékenységek végzésére alkalmassá váljanak a radiológiai és egyéb környezetvédelmi követelményeknek megfelelően.

Ez a rekultiváció kiterjed az összes üzemi és nem üzemi területen végzendő feladatra (magába foglalja a tervezés előtti kísérleteket, felméréseket, tervezéseket, engedélyezéseket) a meddőhányók, perkolációs térségek és a zagytározók kivételével, és tartalmazza a teljes bányatelekre kiterjedő vízrendezési feladatokat is.

7.3. A meddőhányók és környezetük rekultivációja

A meddőhányók stabilizálását oly módon kell megvalósítani, hogy tájba illeszkedjenek, a levegőszennyezést talajtakarással a megengedett határérték alatt tartsák. A takaróréteg megkötését, az erózió megelőzését növényesítéssel érik el (minimális karbantartási igényre tervezve), a kifolyó vizeket összegyűjtik és tisztítják, a vízgyűjtő terület tiszta vizeinek rá-, vagy aláfolyását vízrendezéssel oldják meg.

A feladat magába foglalja a tervezés előtti kísérleteket, felméréseket, tervezéseket, engedélyezéseket, az áthalmozási feladatokat, a takaróréteg kialakítását és a növényesítési munkákat, stabilizálást, tájba illesztést, talajtakarást, az erózióvédelem szempontjából és a vízrendezést.

7.4. A perkolációs dombok és környezetük rekultivációja

A tortyogói vízbázisra veszélyt jelentő perkolációs terek anyagának átszállítása a III. sz. meddőhányóra. Majd a területek talajszennyezésének megszüntetése következik az előírt határértékeknek megfelelően úgy, hogy azok további karbantartást ne igényeljenek.

Az összes tárolótérre vonatkozóan tartalmazza a kísérleti, vizsgálati, felmérési, tervezési és kivitelezési feladatokat, és a környezetvédelmi követelmények kielégítése miatt egy központi gépkocsi mosó létesítését is, valamint a rekultiváció hatékonyságát minősítő utóellenőrzési munkákat.

7.5. A zagytározók és környezetük rekultivációja

A cél az ÉDÜ technológiai melléktermékeit befogadó lerakók hosszú távú (több mint 1000 év), helyben történő stabilizálása, lehetőség szerint ehhez a II. sz. tározó homokját használfák föl. A stabilizálás elsősorban a közeli pellérd-tortyogói vízbázis védelmét szolgálja.

A feladat magába foglalja a levegő, talaj és talajvíz, valamint rétegvíz védelmét. A munkának az előzőek értelmében kísérleti, vizsgálati, tervezési, engedélyezési és kivitelezési fázisai vannak. Főbb tevékenységei: a szabadvíz kezelése, védő kútsor létesítése, vízkezelő-üzem építése, talajvíz kezelése, mechanikai stabilizálás, morfológia kialakítása, áthalmozás és az izoláló, védő-takaró szerkezet kialakítása, növényesítés.

7.6. A bányavíz kezelése

A feladat az É-i területekről származó szennyezett vizek urán- és rádiummentesítése majd az előírásoknak megfelelő, egy ponton történő kibocsátása a befogadóba.

Ennek során el kell végezni a bányákat feltöltő, perkolációs és meddőhányók alól kifolyó, üzemi területekről származó, a megengedettnél magasabb U-, Ra-tartalmú vizek tisztítását és kibocsátását, az U-koncentrátum előállítását, az ezekkel összefüggő hulladékkezelési feladatokat.

7.7. A villamosenergia-hálózat rekonstrukciója

A bányabezárási beruházási program befejezésével, a bányászat és az ércdúsítás megszűnésével az energiafogyasztás nagymértékben lecsökkent. A környezetvédelmi és rekultivációs munkák (vízkiemelés, víztisztítás stb.) végzéséhez az energiaigény egy nagyságrenddel kisebb, ezért át kell alakítani az energiarendszert, figyelembe véve a várható ipari igényeket.

7.8. A víz- és csatornahálózat rekonstrukciója

A bányavízemelések miatt a közeli településeken a kutak vize jelentős mértékben elapadt. Ennek a problémának a megoldására az 1960-as években a MÉV vízvezetéket épített. A Beruházási Program során az ivóvízvezetéket kicserélték és korszerűsítették, így a rekultivációval érintett környező falvak (Kővágószőlős, Cserkút) ivóvízellátása megoldódott.

7.9. Egyéb infrastrukturális szolgáltatás

A feladat során ki kell építeni a kármentesítéshez szükséges infrastruktúrát, és biztosítani kell a munkák végzéséhez szükséges szolgáltatások feltételeit.

7.10. Egyéb tevékenység

A Beruházási Program e fejezetbe sorolja a kármentesítés teljes körű irányítását, a környezetvédelmi beruházás menedzselését az előkészítés, bonyolítás és ellenőrzés minden területén.

A munka magába foglalja a saját tervezések, beruházói feladatok, műszaki, pénzügyi és igazgatási feladatok megoldását, az uránipar egészségügyi hatásának elemzését, a környezetvédelmi monitoringrendszer fejlesztését és üzemeltetését, amely a geodinamikai monitoringrendszer működtetését is tartalmazza.


 
tartalomjegyzék következő előző