• Ésszerűtlen;
• alapos elemzéseket nélkülöző, rögtönzött;
• csak pillanatnyi és egyéni érdekeket szem előtt tartó és érvényesítő;
• nem a termőhelyi adottságoknak megfelelő;
• a kis- és nagytérségi szempontokat figyelmen kívül hagyó terület- és/vagy földhasználat;
• ökológiai potenciál kihasználatlanság;

gazdasági hatékonyság csökkenés és környezetkárosodás veszélyét rejti magában.

a) Víz vagy szél okozta talajerózió:

• értékes termőtalaj elhordása az erodált területekről (talaj-szervesanyagés tápanyagveszteségek) ;
• a mezőgazdasági táblák kialakítását, ésszerű területi elhelyezését és egységes agrotechnikáját akadályozó felszabdalása, heterogenitás növelése;
• szedimentációs károk a felhalmozódási területeken;
• vízelvezető árok- és csatornarendszer feliszapolódásának gyorsítása › zavartalan funkcionálásának korlátozása; növekvő karbantartási költségek;
• élővizek (csatornák, tavak, víztározók) fokozott feliszapolódás veszélye és fokozott „tápanyagterhelése” › felgyorsuló eutrofizáció › a sekély vízű ökoszisztémák kedvező ökológiai egyensúlyának megbomlása › oxigén-ellátási zavarok (› esetleg halpusztulás) ; üdülési zavarok.

b) A talajsavanyodás és káros ökológiai következményei:

• talajtermékenység csökkenése; a sikerrel termeszthető növények választékának csökkenése; kisebb termés; gyengébb minőség;
• a talajban lévő és a talajba jutó (pl. légköri száraz és nedves ülepedés stb.) vagy oda kijuttatott (szennyvizek, szennyvíziszapok, hulladékok, savanyúan ható ipari melléktermékek stb.) potenciálisan káros és specifikusan toxikus vegyületek (pl. nehézfém-vegyületek) mobilizációja („kémiai időzített bomba felrobbanása”) › felszíni és/vagy felszín alatti vízkészletekbe jutása, illetve a növény-állat-ember táplálékláncba kerülése › egészségügyi zavarok (kivételesen súlyos esetekben mérgezés, sőt halál)

c) Sófelhalmozódás, szikesedés és káros gazdasági/ökológiai/szociális következményei:

• talajtermékenység csökkenése; a sikerrel termeszthető gazdasági növények választékának csökkenése; kisebb termés; gyengébb minőség;
• a terület mindkét irányú vízgazdálkodási szélsőségeinek (belvízveszélyaszályérzékenység) további fokozódása: növekvő gyakoriság, mérték, időtartam; egyre nagyobb veszélyeztetett területek;

d) az ott élő emberek csökkenő életminősége (megélhetési lehetőségek, munkanélküliség, egészségügyi problémák).Tömörödés-szerkezetleromlás (a talaj fizikai degradációja):

• agrotechnikai műveletek megfelelő időben és minőségben történő elvégzésének lerövidülő időtartama („perc talajok”) és nagyobb energiaigénye; nagyobb gépparkigény; növekvő költségek;
• vízháztartási szélsőséges helyzetek (belvíz–aszály) kockázatának, gyakoriságának, tartamának, mértékének növekedése.

e) Biológiai degradáció:

• a talajlakó élőlények, mikro- és makroorganizmusok számának csökkenése, fajspektrumának szűkülése, aktivitásának csökkenése. A kívánatos és nem kívánatos organizmusok arányának kedvezőtlen irányú eltolódása és ezek gazdasági/ökológiai következményei: szervesanyag-forgalom, valamint az elemek biogeokémiai körforgalmának nem kívánatos megváltozása.

• a talaj felszínére jutó víz növekvő hányada szivárog be a talajba, s tározódik (raktározódik) ott a környezet számára hasznosítható formában: nagyobb hasznosítható vízkészlet;
• csökkenő lefolyási, szivárgási és párolgási veszteségek;
• kisebb belvíz- (sőt árvíz-) érzékenység;
• kisebb aszályérzékenység;
• jobb hatásfokú csapadék- (ill. öntözővíz-) hasznosulás.

• akadályozott vagy korlátozott beszivárgási lehetőségek;
• növekvő lefolyási, szivárgási és párolgási veszteségek › kisebb hasznosítható vízkészlet;
• szélsőséges vízháztartási helyzetek (túl nedves talajállapot, belvízveszély; aszályérzékenység) kockázatának, gyakoriságának, tartamának, mértékének növekedése;
• csapadékos időszakban fokozott terhelés a vízelvezető-hálózatra (nagyobb árvízveszély); nem, vagy nehezen elvezethető pangóvizek káros környezeti hatásai;
• száraz időjárási periódusokban terméscsökkenés, sőt terméskiesés veszélye: aszálykárok, illetve nagyobb öntözővíz igény › növekvő termelési költségek.

• kisebb lefolyási és kimosódási veszteségek;
• talajban lévő vagy oda kijuttatott növényi tápelemek mobilizációjának–immobilizációjának kedvező aránya (a növények tápanyagigényének zavartalan kielégítése; a kijuttatott tápanyagok káros fixációjának, immobilizációjának csökkenése); felszíni és felszín alatti vizek „tápanyagterhelés” kockázatának csökkenése.

• nagyobb lefolyási és kimosódási veszteségek;
• a talajban lévő vagy oda kijuttatott növényi tápelemek mobilizációjának– immobilizációjának kedvezőtlen aránya (zavarok a növények tápanyagellátásában; a kijuttatott tápanyagok megkötése, illetve immobilizációja) ;
• felszíni és felszín alatti vizek „tápanyagterhelés” kockázatának felerősödése.

• felszíni lefolyás csökkenése › árvizek valószínűségének, gyakoriságának, mértékének és időtartamának mérséklődése (kihasználva a talaj vízraktározó funkcióját; azt, hogy a talaj az ország legnagyobb kapacitású természetes víztározója);
• nő a talaj felszínére jutó víz talajba szivárgó és ott hasznosan (a növény számára felvehető formában) tározott víz mennyisége › egyaránt csökkenő belvízveszély és aszályérzékenység;
• csökken a vízelvezető hálózat feliszapolódásának mértéke, sebessége (› zavartalan funkcionálás, kisebb karbantartási költségek)
• csökken a felszíni vizek szennyeződésének és „tápanyag-terhelésének”, valamint ezek káros ökológiai és egészségügyi következményeinek a veszélye (pl. P-terhelés › eutrofizáció stb.) ; csökken a felszín alatti vizek szennyeződésének és „tápanyag-terhelésének”, valamint ezek káros környezeti és egészségügyi következményeinek a veszélye (pl. felszín alatti ivóvízkészlet nitrátosodása).

• felszíni lefolyás növekedése › árvizek valószínűségének, gyakoriságának, mértékének és időtartamának fokozódása
• csökken a talaj felszínére jutó víz talajba szivárgó és ott hasznosan (a növény számára felvehető formában) tározott mennyisége › egyaránt növekszik a belvízveszély és aszályérzékenység;
• fokozódik a vízelvezető hálózat feliszapolódásának mértéke, sebessége (› zavarok a funkcionálásban, nagyobb karbantartási költségek)
• nő a felszíni vizek szennyeződésének és „tápanyag-terhelésének”, valamint ezek káros ökológiai és egészségügyi következményeinek a veszélye (pl. P-terhelés › eutrofizáció stb.) ;
• nő a felszín alatti vizek szennyeződésének és „tápanyag-terhelésének”, valamint ezek káros környezeti és egészségügyi következményeinek a veszélye (pl. felszín alatti ivóvízkészlet nitrátosodása).