Talajvédelem - Tájékoztató 10. sz. melléklet: 3. táblázat: Talajdegradációs folyamatok okai és korlátozásának lehetőségei Fő okok A korlátozás lehetőségei Természeti tényezők Emberi tevékenység     1. TALAJERÓZIÓ 1/a. Vízerózió heves esőzés erős lejtésű felszín fedetlen felszín (állandó sűrű növénytakaró hiánya) korlátozott beszivárgás erős felszíni lefolyás okszerűtlen területhasználat, művelési ág,vetésszerkezet (erdőkivágás, túllegeltetés) túl nagy táblaméret nem megfelelő agrotechnika A felületi lefolyás csökkentése: a lejtés csökkentése (tereprendezés, teraszolás; rétegvonalas művelés) állandó és sűrű növénytakaró biztosítása (racionális területhasználat, vetésszerkezet) beszivárgás elősegítése (mélylazítás) felszíni vízelvezetés A talaj erodálhatóságának csökkentése (mulcsozás; kémiai talajjavítás, talajkondícionálás) Megfelelő infrastruktúra (utak, csatornák építése, optimális méretű táblák kialakítása) 1/b. Szélerózió erős szél állandó sűrű növénytakaró hiánya száraz, laza (nem stabil) talajfelszín jó talajszerkezet hiánya lsd. 1/a szélvédők mezővédő erdősávok (szélvédők) létesítése állandó és sűrű növénytakaró biztosítása (racionális földhasználat, vetésszerkezet, vetésforgó) stabil talajfelszín (felszín-stabilizálás; öntözés; talajkondícionálás)   2. SZÉLSŐSÉGES KÉMHATÁS-VISZONYOK KIALAKULÁSA 2/a. Savanyodás savanyú nem karbonátos talajképző kőzet növényi maradványok lebomlása (CO2, savanyú bomlástermékek) kilúgozás (sok csapadék + gyenge víztartó képesség) légköri savas ülepedés légszennyezés (ipari, városi stb.) nem megfelelő műtrágya-alkalmazás (féleség, adag) savanyú kémhatású hulladékok, szennyvíz-iszapok racionális (megfelelő) műtrágyázási rendszer (féleség, adag, Ca-műtrágyák) kémiai javítóanyagok (mész, lúgos anyagok) légszennyeződés csökkentése 2/b. Sófelhalmozódás, szikesedés sófelhalmozódás helyi mállásból felszíni vizekből felszín alatti vizekből szivárgó vizekből nem megfelelő vertikális drénviszonyok horizontális drénviszonyok talajoldat migrációja sófelhalmozódás öntözővízből talajvízből emberi tevékenység következtében megemelkedő talajvízszint (burkolatlan csatornák és tározók; nem megfelelő öntözési és drénezési gyakorlat) alkalmazott kémiai anyagokból (műtrágyák, javítóanyagok) szikesedés alkalmazott kémiai anyagoktól sófelhalmozódás megelőzése jó minőségű öntözővíz (a helyszínen) talajvízszint-szabályozás (horizontális drenázs) talajvízszint-süllyedés talajvízszint megemelkedésének megakadályozása sós szivárgás csökkentése melioráció a lúgos kémhatás csökkentése (kémiai talajjavítás) Na+-Ca2+ ioncsere Ca-tartalmú javítóanyagok (oldhatóság) a talaj Ca-tartalmának mobilizálása (savak, savas anyagok) kilúgozás (kilúgozási szükséglet + vertikális drenázs) horizontális drenázs   3. FIZIKAI DEGRADÁCIÓ 3/a. Szerkezet-leromlás, tömörödés talajszerkezet-képző és stabilizáló anyagok hiánya szervetlen és szerves kolloidok cementáló anyagok biológiai komponensek (gyökerek, mikrobiológiai és földigiliszta tevékenység) természetes szerkezetleromlás nagy intenzitású záporok felszíni lefolyás, vízborítás kémiai talajtulajdonságok (pl. szikesedés stb.) következtében gépesítés (nehéz gépek használata, összetett műveletek, „túlművelés”) nem megfelelő nedvességviszonyok mellett nem megfelelő talajnedvességszabályozás: öntözés (intenzitás; módszer) drénezés a talaj szervesanyag-forgalmának kedvezőtlen megváltozása (kémiai talajtulajdonságok; biológiai degradáció; nem megfelelő mértékű visszajuttatás a biológiai körforgalomba; szerves trágyák hiánya) megfelelő agrotechnika talajművelés (időpont, nedvességállapot, pontosság, műveletek „minősége” és száma) technikai háttér vetésszerkezet, vetésforgó szerves anyag visszajuttatása a biológiai körforgalomba öntözés (nedvességforgalomszabályozás) kémiai talajjavítás (savanyú és szikes talajok, homoktalajok stb. javítása) talaj kondicionálás 3/b. Szélsőséges nedvességforgalom éghajlati szélsőségek túl sok, vagy túl kevés csapadék egyenetlen tér- és időbeni eloszlás szélsőséges mechanikai összetétel gyenge talajszerkezet sekély termőréteg (szilárd kőzet, mészkőpad, cementált vagy tömörödött rétegek a talaj felszínén, illetve annak közelében) erős felszíni lefolyás a területről szárazság a területre túlnedvesedés, felszíni vízborítás nem megfelelő területhasználat vízgyűjtőhasználat nem megfelelő agrotechnika szerkezetleromlás felszíni kéregképződés eketalpréteg Talajnedvesség-szabályozás melioráció a víz- és szélerózió csökkentése talajjavítás (savanyú, szikes és homoktalajok stb.) mélylazítás a talajszerkezet javítása és stabilizálása a vízfelhasználás hatékonyságának javítása öntözés drénezés (felszíni és felszín alatti) 4. BIOLÓGIAI DEGRADÁCIÓ Fő okok Következmény A korlátozás lehetőségei 4. Biológiai degradációs víz okozta talajerózió; talajfolyás (1) másodlagos szikesedés (2) láposodás, vízenyősödés, belvízveszély (3) aszályérzékenység, repedezés (4) vegyszerek intenzív használata műtrágyák növényvédőszerek növekedési szabályzók más vegyszerek talajszennyezés a mikrobiológiai populációk nemkívánatos megváltozása (összes szám, faj-spektrum, aktivitás stb.) földigiliszták tevékenységének nemkívánatos megváltozása kívánatos nemkívánatos változások a biológiai transzformációs folyamatokban megfelelőbb környezet a kívánatos talajbiológiai folyamatok számára racionális növénytáplálási rendszer racionális növényvédőszer-használat környezetkímélő mezőgazdaság talajoltás 5. A tápanyagforgalom kedvezőtlen irányú megváltozása 1, 2, 3, 4 nem megfelelő növénytáplálási (trágyázási) rendszer akadályok a mezőgazdasági növények optimális tápanyagellátásában (kilúgozás, felszíni lefolyás, immobilizáció) nemkívánatos ion-antagonizmusok (a 2. és 4. eredményeképpen) a felszíni és/vagy felszín alatti vizek „tápanyag-szennyeződése” tápanyag felhasználás hatékonyságának növelése racionális tápanyagforgalomszabályozás műtrágyahasználat a talaj tápanyagforrásainak mobilizálása a szerves maradványok visszajuttatása a biológiaikörforgalomba 6. A talaj tompító képességének csökkenése (szennyezés, toxicitás) abiotikus és biotikus talajfolyamatok megváltozása vegyszerek túladagolása (túlzott adag, egyenetlen elosztás) különböző forrásokból eredő talajszennyezés: mezőgazdaság (folyékony szerves trágya) ipari bányászati kommunális különböző eredetű és kémiai összetételű szennyvizek, hulladékok és melléktermékek a növényi növekedés és anyagcsere korlátozottsága biológiai degradáció toxicitás a túladagolás elkerülése állandó és időszakos stresszek megelőzése a talaj tompító képességének növelése agrotechnika melioráció