IV. A SZENNYEZŐ FORRÁSOK KIMUTATÁSÁHOZ ÉS KÁROS HATÁSAIK SZERINTI ÉRTÉKELÉSÜKHÖZ FELHASZNÁLHATÓ ALAP-ANYAGOK

A szennyező források jelentős része meghatározott földhasznosítási tulajdonságú területekhez kötődik, és fordítva is igaz ez: a földhasznosítások egyes fajtáihoz általában jellemző szennyező források tartozhatnak. Ebből kiindulva a földhasznosítás jellegének meghatározása körvonalazza egyben a potenciális szennyező források körét is. Ezért minden állapotfelvétel, vagy számbavétel elindításakor célszerű megvizsgálni a földhasznosítás jellegzetességeit, ehhez igazítani a számbavétel konkrét stratégiáját, ennek alapján hozni döntéseket a lehető legmegfelelőbb képanyag kiválasztására. Ehhez az áttekintő, vagy tervezési szakaszhoz országunkban leginkább a jelen időben is folyamatosan készülő, illetve periodikusan visszatérő módon karbantartani kívánt felszínborítottsági térképezési projekt termékei alkalmasak.

Saját csoportosításaink és interpretációs kulcsaink is ezt az EU szabvánnyal összhangban kialakított klasszifikációt követik, ha a fotointerpretáció jellegzetességeiből, esetenként korlátaiból eredően nem is lehet minden kategóriához szignifikáns bélyegeket kötni. Előfordul, hogy különféle kategóriák a szennyezés potenciális lehetősége szempontjából azonosak, mint például a különféle erdőborítottság típusok esetében. Másfelől, a szennyezőforrások számbavételéhez kötődő terepi bejárások számos, a felszínborítottságból egyáltalán nem következő szennyeződést is feltárhatnak, amik ugyanakkor a fotóinterpretációból sem mutathatók ki. Ilyen esetek fordulhatnak elő például a szakszerűtlenül tereprendezéssel és rekultiválással eltüntetett mesterséges feltöltések környezetében.

A már feltárt szennyezőforrások megítélése szempontjából fontos kiegészítő információk szerezhetők a fedett és fedetlen földtani térképekről, a hidrológiai és nagyméretarányú talajtani térképekből, a jelentősebb városok építésföldtani felvételeiből. A szennyezés veszélyességét jelentősen befolyásolja a földtani környezet, ezen belül elsősorban a sérülékeny vízadók elhelyezkedése.

Az ország területének és településeinek a szennyeződés érzékenység tekintetében elvégzett besorolását a 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet 2/1. számú melléklete és a hozzájuk rendelt országos áttekintést adó mellékletek tartalmazzák.

Az egyes területek/települések szennyeződés érzékenységi besorolása három kategóriát foglal magába:

“A” Fokozottan érzékeny területek, (C1)

“B” Érzékeny területek, (C2)

“C” Kevésbé érzékeny területek, (C3)

Egyedi, lokális érzékenységi vizsgálatokra támaszkodva egy adott hely ismeretében, adott területen a település közigazgatási területére vonatkozó - településsoros - minősítéstől eltérő érzékenységi besorolás is megállapítható mérések, vagy a környezetvédelmi felügyelőségeknél lévő, az ország teljes területének 1: 100 000 méretarányú szennyeződés érzékenységi térképe (VITUKI Rt.) alapján.

A földtani térképekre alapozva áttekintő méretarányú, leggyakrabban százezres szennyeződésérzékenységi térképek állnak rendelkezésre az egész országról, elkülönítve egymástól a geológiai szempontból igen sérülékeny, érzékeny területeket a szennyeződések tovaterjedésére kevésbé hajlamos területektől. Nem pótolják ugyanakkor e térképek egy adott, potenciálisan veszélyes szennyezés környezetének részletes földtani kutatását a felszínen és a mélység felé is kiterjesztve, mert az elengedhetetlen bármilyen áramlási modell korrekt kialakításához.

A CORINE (Coordination of Information on the Environment) Felszínborítási (Land Cover) Projekt és adatbázis összefoglalása

A FÖMI 1993-ban indított projektjének eredményeként elkészült az ország felszínborításának egységes szemléletű, egész Európára kidolgozott elvek szerinti feltérképezése 1:100 000-es léptékben, Landsat TM és SPOT űrfotótérképek vizuális interpretációja alapján. Ennek az adatbázisnak jelkulcsa öt csoportban 44 kategóriát állított fel, melyek közül 28 kategória elegendőnek mutatkozott Magyarország felszínének besorolására az alábbi bontásban:

• mesterséges felszínek (11 kategória)
• mezőgazdasági területek (7 kategória)
• erdők és természetközeli területek (6 kategória)
• vizenyős területek – vizes élőhelyek (2 kategória)
• vizek 2 kategória)

A CORINE Land Cover 1:100 000-es (CLC 100) felszínborítási adatbázis 1993-as űrfelvételek feldolgozásával készült légifelvételek és topográfiai térképek egyidejű kiegészítő használatával. Fontos elemét képezte a feldolgozásnak a kiegészítő terepbejárás. A feldolgozás módszertanát egy EU kiadású kézikönyv biztosította (CORINE Land Cover Technical Guide, EUR 12585, Luxembourg, 1993.). Az űrfelvételek alapvető szerepét a folyamatban a felszín aktuális állapotáról adott információjával indokolják. Az adatbázisból tetszőleges területre megkaphatjuk az előforduló osztályok statisztikai jellemzőit (objektumok száma, osztályonkénti terület, stb.), és térképi megjelenítés is végezhető.

Az adatbázis összeállítása 1999-ben lezárult. Az elkészített térképek EOTR százezres szelvények szerinti forgalmazása a Földmérési és Távérzékelési Intézeten keresztül történik.

Az adatbázis más, tematikus adatbázisokkal együttesen használva jó lehetőségeket nyújt regionális léptékű tervezéshez, környezeti állapotfelvételekhez és modellezésekhez, határokon átnyúló területeket (pl.: vízgyűjtők) érintő feladatok megoldásához, mert azonos elvek szerint felépített adatbázisokat készítettek Ausztria, Románia és Szlovákia területeiről a megnevezett országok is.

Eddigi fontosabb felhasználások :

• szántóföldi haszonnövény térképezés és előrejelzés
• EU konform földhasználati stratégia kidolgozása a mezőgazdaságban illetékes minisztériumok számára
• vízgyűjtő szintű modellezés (kísérleti lefolyás és diffúz foszforterhelés-modellezés a Zagyva vízgyűjtőjén)
• árvízvédelmi tervezés.

A CLC 100 adatbázis elsősorban EU szintű igények kielégítésére hivatott, fő célkitűzése az volt, hogy az európai országok koordinált módon elkészítsék országuk felszínének leltárát a fenntartható fejlődés, és a környezettel való jobb gazdálkodás elősegítésére. A Landsat TM felbontóképességéből adódó geometriai felbontás (területi: 25 ha, lineáris 100m)bizonyos, nemzeti szintű alkalmazások számára nem elegendő.

Ebből adódóan a FÖMI egy 1996-ban kelt kormányhatározat (2339/1996) értelmében megkezdte a CORINE Land Cover Program 1:50 000-es léptékű országos felvételezéssel való továbbfejlesztését (CLC 50).

A CLC 50 adatbázis nómenklatúrája az European Environment Agency által ajánlott kategória rendszer Magyarország adottságaihoz igazított adaptációja.

Az EU/PHARE 50 000-es méretarányú felszínborítási kategória ajánlata öt csoportban (amelyek megegyeznek a CLC 100 csoportokkal) 76 kategóriát nevez meg. Ezek közül a legfőbb felhasználók, mint a mezőgazdaság és a természetvédelem igényei miatt 6 kategória további 13 országspecifikus jelkulcsi elemre lett felbontva, így az eredetileg ajánlott 76 elem 83-ra kiegészítve:

• mesterséges felszínek (26 kategória)
• mezőgazdasági területek (24 kategória )
• vizek (6 kategória)
• erdők és természetközeli területek (23 kategória)
• vizenyős területek – vizes élőhelyek (4 kategória)

A CLC 50 alkalmazott rendszerét Függelékben foglaljuk össze.

A Corine 50 000-es szerkesztése is űrfelvételek digitális fotótérképeinek inter-pretációjára alapozva készül topográfiai, és különböző tematikus térképek és légifelvételek egyidejű alkalmazásával. Azonban itt az alapot már a jobb felbontó képességű SPOT-4 (1998-1999) felvételek adják, amihez kiegészítésül 1997-1999 időszakot átfedő Landsat TM és IRS-1C, és tavaszi Landsat TM felvételeket is felhasználnak.

Az interpretációt megelőzően szükség esetén terepbejárást alkalmaznak, magát az interpretációt az ArcView 3. 1 verziója alatt futó, FÖMI által erre a célra megírt InterView makro csomag felhasználásával végzik.

Tehát a CLC 50 területi felbontása több, mint hatszor, lineáris elem felbontása pedig több, mint kétszer jobb a CLC 100-énál.

A CLC 50 geometriai felbontása megfelelőnek mondható kiértékelő munkák előkészületi lépései szempontjából. Nómenklatúrája jó kiindulási alapot biztosít, természetesen szükséges néhány új osztály bevezetése, illetve mások elhagyása, amit a téma specializáltabb volta indokol.

		IRODALOM

Az 1:50.000 léptékű országos CORINE Felszínborítási (Land Cover) Projekt előkészületei. Interpretációs munkaértekezlet, 1999. November 16-17. Kézirat. FÖMI Távérzékelési Központ, Környezetvédelmi Távérzékelési Osztály.

Az üzemelő, sérülékeny környezetben lévő ivóvízbázisok biztonságba helyezésének módszertana és tervtartalmi követelményei. 2. Felülvizsgált változat. 1999. Kézirat. KHVM Munkabizottság

G. L. LOELKES et a., 1983.: Land Use/Land Cover and Environmental Photointerpretation Keys. U.S. Geological Survey Bulletin 1600.

33/2000. (III.17.) Korm. rendelet 2. melléklete alapján összeállított áttekintő méretarányú térképek az egyes területek/települések szennyeződés érzékenységi besorolásáról. – http://www.kvvm.hu/kvh/erzekeny.htm I/a.-V.a. letölthető grafikus file-ok.

VÁTI Kht.: A településrendezési eszközök jelkulcsa. 2. sz. melléklet. – http://www.vati.hu