KÁRMENTESÍTÉSI KÉZIKÖNYV 2
XII. Talajszennyezettség minősítése a hazai szabályozásban

Kidolgozás alatt van az a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő hazai szabályozás is, amely külön határértékeket közöl a fémekre és félfémes elemekre, egyéb szervetlen vegyületekre (oldható és összes cianid, tiocianátok, fluorid), valamint az alábbi szerves szennyezőkre:

1. Összes ásványolaj eredetű szénhidrogén (TPH)

2. Benzol és alkilbenzolok (BTEX)

3. Fenolok

4. Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH)

5. Klórozott aromás szénhidrogének

6. Klórozott alifás szénhidrogének

7. Klórfenolok

8. Poliklórozott bifenilek (PCB)

9. Növényvédőszerek

10. Egyéb vegyületek

Táblázatokban az 'A' háttérértékek az emberi tevékenységgel közvetlenül nem érintett felszínalatti víz, ill. a talaj minőségének jellemzésére szolgálnak Magyarországon. A 'B' szennyezettségi határértékek azokat a kockázatos koncentrációkat jelölik, melyek meghaladása esetén a talaj vagy a felszín alatti víz már szennyezettnek minősül. A 'C' beavatkozási határértékek meghaladása esetén a talaj vagy a talajvíz károsodottnak minősül és kármentesítési beavatkozást igényelhet. A terület környezeti érzékenységétől függően a 'C' beavatkozási határértékek különbözőek. A C1 fokozottan érzékeny és a C2 érzékeny területek minősítésének kritériumait a jogszabály vízvédelmi szempontból rögzíti.

A szennyezőket tartalmazó anyagokat tilos közvetlenül a felszín alatti vízbe vezetni. Tilos továbbá vízvédelmi szempontból érzékeny területen közvetett bevezetésük, elhelyezésük, hulladék formában történő lerakásuk. Mindez vonatkozik az Európai Közösség vízvédelmi irányelveiben felsorolt, veszélyességük alapján K1 és K2 jelzésű I. és II. jegyzék anyagaira. Az említett mérgező vagy kockázatos anyagokat csak műszaki védelemmel lehet talajon, talajban vagy bármilyen földtani közegben vagy annak felszínén elhelyezni.

Az útmutató keretei között a továbbiakban csak az ásványi elemek, ill. a fémek és félfémek talajszennyezettségi határértékeivel foglalkozunk. A hazai szabályozásban 12 elemre adottak határkoncentrációk, melyeket a 16. táblázat foglal össze. A táblázat adatai jórészt a német és holland tapasztalatokra, valamint részben a hazai vizsgálatok eredményeire épültek. A KTM Talajvédelmi Szakértői Bizottsága elsősorban az 'A' háttérértékek becslésénél vehette figyelembe az eddigi hazai talajvizsgálati eredményeket, ill. a földtani felvételezések adatait. Értelmezésük azonban differenciált megközelítést igényel termőhelyenként, hiszen átlagadatok, melyek nagyságrendi szórásokkal terheltek.

16. táblázat

Fémek és félfémek talajszennyezettségi határértékei Magyarországon.
Összes tartalom mg/kg száraz talajban. Tervezet

Elem jele

Szennyezettségi határkoncentrációk kategóriái

Kockázati fokozat

A

B

C1

C2

C3

Ba

150

250

300

500

700

K2

Zn

100

250

500

1000

2000

K2

Cr (összes)

30

100

150

400

800

K2

Cu

30

100

200

300

400

K2

Pb

25

70

100

500

600

K2

Ni

25

50

150

200

250

K2

Co

15

50

100

200

300

K2

As

10

15

30

40

60

K1

Sn

5

30

50

100

300

K2

Mo

3

10

20

50

100

K2

Cd

0.5

1

2

5

10

K1

Hg

0.15

0.5

1

3

10

K1

Cr(VI)

0.1

1

2.5

5

10

K1

A - Háttérérték. Miltifunkcionális hasznosítás lehetséges.
B - Szennyezettségi küszöbérték. Korlátozott hasznosítás lehetséges.
C - Beavatkozási határérték. Talajtisztítás ill. kárelhárítás szükséges

    • C1 - fokozottan érzékenynek minősített területen,
    • C2 - érzékenynek minősített területen,
    • C3 - kevésbé érzékeny egyéb területeken.

Elsőként bemutatjuk a Magyar Állami Földtani Intézet által végzett hazai geokémiai felvételezés összevont eredményeit a 17. táblázatban. A felvételezés 196 mintavételi helyet reprezentál, alapvetően az ártéri üledékek 50-60 cm rétegének összetételét tükrözve. Az analízis az "összes" tartalomra vonatkozik meleg királyvizes kioldással és részben cc HNO3 + cc H2O2 kioldással. A két módszer közelálló eredményeket ad, de csak részlegesen képes feltárni a talajok teljes elemkészletét, ezért inkább az "összes" készlet becsléséről beszélünk. Erre a körülményre korábban a geokémiai és a talajtani vizsgálatok korlátainak taglalásánál már kitértünk.

17. táblázat

Ártéri üledékek 50-60 cm rétegének összetétele
(MÁFI, n = 196, Ódor-Horváth-Fügedi 1995)

Elem

Átlag

Min.

Max.

Normál

Emelkedett

Kiugró

Ba

105

13

414

85-175

175-220

220 felett

Sr

83

12

566

60-160

160-280

280 felett

Zn

79

4

900

30-120

120-300

300 felett

Cr

26

1

311

15-51

51-100

100 felett

Ni

23

2

56

12-27

27-43

43 felett

Cu

22

1

216

13-46

46-66

66 felett

Pb

19

2

218

10-30

30-60

60 felett

Li

16

4

38

8-20

20-35

35 felett

As

13

2

505

5-14

14-30

30 felett

Co

9

1

21

6-12

12-18

18 felett

B

9

2

30

6-11

11-18

18 felett

Cd

0.6

0.5

12

0.5-3

3-5

5 felett

Ag

0.2

< 0.2

1.3

0.2-0.3

0.3-0.5

0.5 felett

Hg

0.1

< 0.02

1.0

0.06-0.2

0.2-0.3

0.3 felett

Ag, Ba, Hg, Li, Sr - MÁFI elemzése meleg királyvizes kioldással
As, Cd, Co, Cr, Cu, Ni, Pb, Zn - BFNTÁ elemzése cc HNO3 + cc H2O2 kioldással

A táblázat adatait a 16. táblázat határértékeivel összevetve megállapítható, hogy a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI), ill. a Budapest Fővárosi Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás (BFNTÁ) elemzés a Cr(VI), Sn, Mo elemek nélkül történt. A 150 ppm Ba 'A' érték ugyan meghaladja a geokémiai átlagot, de a MÁFI által normálisnak minősített zónába esik. Termőhelyeink egy részén azonban emelkedett, az 'A' érték többszörösét meghaladó kiugró Ba koncentráció előfordulhat. Azaz a 'B' vagy 'C' szennyezettséget jelentő regionális környezeti terhelés fennállhat esetleg geológiai okokból eredően. Hasonló a helyzet a Zn, Cr, Cu, Pb, As, Cd, Hg esetén, tehát a legtöbb érintett elemnél. Valójában ilyen kiugró magas regionális szennyezettséget csupán két elem, a Ni és Co nem mutatott.

A német-magyar környezetvédelmi együttműködés keretében a NEUKEM német és a BFNTÁ magyar partner közös felvételezéseket végzett a hazai természetvédelmi területeken a hazai 'A' értékek becslése céljából. A 40 mérési hely adatainak nagy szórása arra utalt, hogy meghatározó a geológiai háttér. Így pl. a Bükk területe kiemelkedett a talajok, ill. kőzetei nagy fémtartalmával mint az Al, Fe, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Pb, Zn. A vizsgálatok összefoglaló eredeményeit a 18. táblázat mutatja be. A táblázatban a minimum, maximum és átlag értékeken túl közöljük a mediánt, valamint a méréshatár feletti mérések számát (az összes minta-szám n=40).

18. táblázat

Természetvédelmi területeinken mért "összes" elemkészlet a feltalajban.
NEUKEM-BFNTÁ vizsgálatok, mg/kg, 1995.
(Módszer: cc HNO3 + cc H2O2 feltárás)

Elem

Átlag

Minimum

Maximum

Medián

Mintaszám (n)

Zn

41

6.7

115.9

26.3

40

V

33

5.4

78.2

24.3

40

Cr

22

4.6

52.6

16.0

40

Pb

17

5.2

39.7

14.0

40

Ni

16

3.1

37.3

12.9

40

Cu

10

1.1

24.1

6.5

40

Co

8

1.4

19.1

6.9

40

As

5

0.8

13.2

3.1

40

Sn

1.2

.52

2.29

1.15

27

Cd

0.5

.04

3.69

.11

40

Sb

0.4

.25

.54

.36

7

Tl

0.3

.11

.63

.21

24

Hg

0.1

.03

.32

.06

29

Se

0.1

.06

.07

.06

2

n = mintaszám méréshatár felett (összes minta n = 40)
Kritikus elemek méréshatára: Sn 0.5, Sb 0.25, Tl 0.1, Se 0.05, Hg 0.03 ppm

Az adatokból látható, hogy a vizsgált 40 mintából 38 esetben méréshatár alatt volt a Se, 33 esetben a Sb, 16 esetben a Tl, 13 esetben a Sn és 11 esetben a Hg. A táblázat adatait a 16. táblázat határértékeivel összehasonlítva megállapítható, hogy nem történt mérés a Ba, Cr(VI), Mo elemekre. Az átlag és a medián értékek a természetvédelmi területeinken alacsony koncentrációkat mutatnak, sőt a maximumok közül is csak egy elem, a Cd tartalom haladja meg a 'B' szennyezettségi küszöbértéket.

Agronómiai és környezeti szempontból fontos, a növények által felvehetőnek tekintett frakciót általában NH4-acetát + EDTA kioldással vizsgáljuk hazánkban. A művelt talajaink szántott rétegének elemtartalmáról a 19. táblázat nyújt áttekintést. Az ón (Sn) meghatározására sajnos sem a FAO keretében végzett elemzések, sem a hazai szaktanácsadási hálózat keretében nem került sor. Az adatokból látható, hogy a minimális és a maximális koncentrációk közötti különbségek gyakran az egy, esetleg a két nagyságrendet is elérhetik, hasonlóan a korábban bemutatott "összes" tartalmakhoz. Szennyezetlen területen az elemkészlet függvénye a talajtulajdonságoknak, elsősorban az agyagtartalomnak.

19. táblázat

Felvehető elemtartalmak a hazai művelt talajok szántott rétegében
(NH4-acetát + EDTA kioldás)

Elem

FAO elemzések*
(n=250)

MÉM NAK elemzései** (n=1000)

jele

Min.

Max.

Átlag

Min.

Max.

Átlag

Ba

5

40

20

-

-

-

Zn

0.3

8.8

1.2

0.1

10.2

2.8

Cr

0.01

0.1

0.05

0.0

1.0

0.03

Cu

0.6

14.6

5.4

0.2

16.0

5.1

Pb

1

20

10

0.5

20

5

Ni

0.1

2.5

2.0

0.5

10.0

5.1

Co

0.4

6.3

2.6

0.1

7.0

2.1

As

0.1

0.5

0.2

-

-

-

Sn

-

-

-

-

-

-

Mo

0.03

1.2

0.1

0.0

0.2

0.06

Cd

0.05

0.4

0.2

0.0

18.0

1.2

Hg

0.01

0.2

0.1

0.0

0.8

0.3

* Sillanpää 1982, Sillanpää-Jansson 1992, Kádár 1995.
** Fekete 1989, Marth 1990, Patócs 1990

- Nem vizsgált

Az elmúlt években nehézfém-terhelési kisparcellás szabadföldi kísérleteket állítottunk be 10 % alatti agyagtartalommal rendelkező homokos, 20 % körüli agyagtartalmú vályog és 40 % feletti agyagtartalmú agyagos talajon. Amint a 20. táblázatban látható, mind az "összes", mind a felvehető koncentrációk nőnek a talajok magasabb agyagtartalmával.

20. táblázat

A homokos, vályogos és agyagos kísérleti termőhely talajainak összetétele a szántott rétegben, mg/kg (Kádár 1996).
Összes tartalom cc HNO3 + H2O2, felvehető tartalom NH4-acetát + EDTA kioldással

Elem

Összes tartalom

Felvehető tartalom

jele

Homok

Vályog

Agyag

Homok

Vályog

Agyag

Ba

30

80

217

7

18

33

Zn

20

40

87

2

2

7

Cr

10

18

40

0.1

0.2

0.2

Cu

5

17

30

1.2

3.8

7.0

Pb

8

10

20

2.4

5.0

6.0

Ni

9

28

36

1.1

4.0

8.0

Co

3

8

15

0.8

2.2

4.0

As

4

7

10

-

-

-

Sn

           

Mo

-

-

-

-

-

-

Cd

0.2

0.5

0.5

0.05

0.1

0.2

Hg

-

-

-

-

-

-

- Méréshatár alatt (Sn nem vizsgált);

Homok: Őrbottyán Kísérleti Telep; Meszes homok: Duna-Tisza köze; Vályog: Nagyhörcsök Kísérleti Telep; Meszes vályog csernozjom: Mezőföld; Agyag: Gyöngyös Kísérleti Telep; Savanyú agyagos erdőtalaj Mátraalja.

Összefoglalva a hazai talajvizsgálatok és szabadföldi kísérletek eddigi eredményeit, a 21. táblázatban javaslatot teszünk azokra az ideiglenes határértékekre, melyek segítségével a művelt és nem művelt területek szennyezettsége megítélhető a felvehető, NH4-acetát + EDTA kioldással nyert adatok alapján. Ezzel a tápláléklánc veszélyeztetettsége jobban becsülhetővé válik, ill. közvetetten jobban megítélhető a káros elemek mobilitása, a talajvíz szennyeződésének veszélye. A felvehető vagy mobilis frakciót a hazai szaktanácsadásban elfogadott rutin módszerrel határozhatjuk meg. Ahogy gyarapodnak ismereteink és újabb felvételezések történnek majd, az ideiglenes határértékek folyamatosan pontosíthatók, ill. megerősítést nyerhetnek.

21. táblázat

Javasolt ideiglenes határértékek a szántott réteg felvehető

(NH4-acetát +EDTA) tartalmára, mg/kg talajra *

Elem jele

Szennyezettségi határkoncentrációk kategóriái

A

B

C1

C2

C3

Ba

50

75

100

150

200

Zn

5

20

40

80

160

Cr

0.5

3

6

18

36

Cu

10

40

90

140

190

Pb

10

25

70

150

300

Ni

10

20

60

90

120

Co

5

10

20

30

40

As

0.5

2

4

10

20

Sn

-

-

-

-

-

Mo

0.5

2

4

10

20

Hg

0.05

0.2

0.5

1

2

Cr(VI)

0.05

0.2

0.5

1

2

* Savanyú és homok talajokon a határértékek 50 %-kal csökkennek.

- A Sn mérésére nem került sor.

 
tartalomjegyzék következő előző