BEVEZETÉS

A kiadvány címe ("Szennyeződésterjedési modellek alkalmazása") egy címhez illően rövid és emiatt egy kicsit túl általános is. Valójában ez a kézikönyv a felszín alatti tér, vagyis a talaj és a felszín alatti vizek szennyeződési folyamatainak matematikai modellezéséről szól. A kézikönyvben az egyszerűség kedvéért a "modellezés" kifejezést fogjuk használni, ami ebben az értelemben mindig a "matematikai modellezést" jelenti (valójában a modellezés ennél általánosabb fogalom, hiszen magába foglalja az analóg modelleket és a laboratóriumi kisminta-vizsgálatokat is). Tulajdonképpen a modellezés szerepével és a modellezési tevékenységgel kapcsolatos általános részek a levegőre és a felszíni vizekre is érvényesek, azonban a bemutatott elméleti háttér és az alkalmazható szoftverek csak a felszín alatti térre vonatkoznak.

Az önkényesnek tűnő szelekció azonban azzal magyarázható, hogy a kármentesítési program a tartósan szennyező, csupán a szennyezési tevékenység megszűntetésével általában nem megoldható esetekkel foglalkozik, és ezek jellegüknél fogva főként a felszín alatti teret érintik. A talaj és a felszín alatti víz szennyeződése - szemben a felszíni vizekkel vagy a levegővel - nem a "szemünk előtt" zajlik: nem látjuk a színét, nem érezzük a szagát, illetve a folyamatok lényegesen lassúbbak. Ez a nyilvánvaló különbség fontos következménnyel jár a szennyeződések feltárása és értékelése során, ugyanis - az egyértelmű szennyezőforrások talajszennyezésén kívül - a priori nem lehet tudni, hogy a szennyeződés mekkora felszín alatti teret érint, és az is nehezen becsülhető, hogy mi várható a jövőben. A feltárás során a mintavételi és a laboratóriumi elemzések költségeihez jelentős tétellel járulnak hozzá a fúrások, tehát a feltárást lehetőleg minél kevesebb fúrással kell megoldani. Ugyanakkor a lassúbb folyamatok miatt általában megfelelő idő áll rendelkezésre a kárenyhítésre vagy a kárfelszámolásra, viszont ezek hatásáról - minthogy a jövőben lejátszódó folyamatokról van szó - a tervezéskor nincsenek mérési adataink. Ezek a sajátosságok lényegesen megnövelik a számítások jelentőségét. A cél a rendelkezésre álló adatokból a lehető legtöbb információt kinyerni és azt a számítások révén hasznosítani a feltárási munkák és a beavatkozások tervezésekor. Mindenképpen olyan számítási módszerekre van szükség, amelyek a rendelkezésre álló pillanatnyi és pontszerű adatainkat térben és időben képesek kiterjeszteni. Erre alkalmas eszközök a szennyeződésterjedési modellek.

A kézikönyv a szakemberek széles skálájának szól: akik tevékenységükkel a szennyezések potenciális okozói, akik a szennyezési veszéllyel járó tevékenységet vagy objektumot tervezik, akik ezt az önkormányzatoknál vagy az állami közigazgatás intézményeiben engedélyezik és ellenőrzik, és végül, akik a már bekövetkezett szennyeződés feltárását és a szükséges beavatkozásokat tervezik. Nyilvánvaló, hogy jelentősen különböző érdeklődési körű és szakmai háttérrel rendelkező szakemberekről van szó, amit a kézikönyv szerkesztésekor igyekeztünk figyelembe venni.

A "Szennyeződésterjedési modellek a kármentesítésben" című fejezet elsősorban arról ad tájékoztatást, hogy a modellezési munka hogyan illeszkedik a kármentesítés (illetve a technológiai célú modellezés esetén a szennyezéssel járó tevékenységek tervezésének) különböző fázisaihoz: miben tudnak segíteni a modellek, illetve mi várható el tőlük?

A "Szennyeződésterjedési modellek kidolgozása" c. fejezet a modellezés fázisait tárgyalja olyan részletességgel, ami a megrendelők (gazdasági egységek technológiai szakemberei), illetve a létesítési engedélyt kiadók (önkormányzati és hatósági szakemberek) igényeihez igazodik: segítséget nyújt annak eldöntéséhez, hogy megfelel-e az alkalmazott modell, illetve a kidolgozás részletessége a vizsgált probléma bonyolultságának, és az elvégzett munka biztosítja-e az eredmények megbízhatóságát?

A modellezést végrehajtók számára három mellékletben foglaltuk össze a modellezés elméleti alapjait, az egyes modelltípusok adatigényeit, valamint a gyakorlati alkalmazásra javasolható szoftvereket.