KÁRMENTESÍTÉSI FÜZETEK 9
2. Hatósági kötelezések. A szabályozási követelmények ismertetése


2.1 Engedélyező hatóságok, engedélyezési eljárások

A mecseki uránércbányászat megszüntetésével kapcsolatos tevékenység – a föld alatti és külszíni létesítmények felszámolása, tájrendezés – bányászati tevékenység, mely az 1997. évi XII. törvénnyel módosított 1993. évi XLVIII. tv. (Bányatörvény, Bt.) hatálya alá tartozik (Bt. 1. § (1) bek. b)-c) pont).

A bányászat állami szakigazgatási feladatait a bányafelügyelet látja el (Bt. 43. § (1) bek.). A bányabezárás és a tájrendezés engedélyezése a bányafelügyelet – jelen esetben első fokon a Pécsi Bányakapitányság – hatáskörébe tartozik (Bt. 43-44. §, 203/1998. (XII. 19.) Korm. r. (Vhr.) 27-28. §).

A föld alatti létesítmények bezárása, a külszíni tájrendezési tevékenység bányahatóság által jóváhagyott bányabezárási-tájrendezési tervek alapján kezdhető meg.

I.A bányafelügyeletnél történő engedélyeztetési eljárásokat megelőzte a környezetvédelmi engedélyeztetési eljárás [1995. évi LIII. tv. (A környezet védelmének általános szabályairól, Kt.) 67. §]. 1997-ben a 152/1995. (XII. 12.) Korm. r. rendelkezett a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól. A rendelet 1. sz. mellékletének 5. pontja értelmében az uránércbányászat felhagyása is hatásvizsgálat-köteles. A hatástanulmányt elkészítették, és engedélyezésre benyújtották a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségre, amely
KF-2279-28/1998. sz. határozatával megadta a “Környezetvédelmi Engedélyt” azuránipar teljes felszámolására. A környezetvédelmi engedélyeztetési eljárásban szakhatóságként közreműködők körét a 152/1995. (XII. 12.) Korm. r. 2. sz. melléklete határozza meg: az eljárásba bevont szervezetek a Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság, az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézet, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatala, a Baranya Megyei Polgárvédelmi Parancsnokság, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a Baranya Megyei Növény-egészségügyi Állomás, az Állami Erdészeti Szolgálat és az illetékes önkormányzatok.
II.A Környezetvédelmi Engedély birtokában került sor a bányafelügyeleti engedélyeztetési eljárásokra.A Bányatörvény 27. § (1) bek. értelmében ez műszaki üzemi terv(ek) és a tájrendezési tervek jóváhagyását jelenti. A műszaki üzemi tervek tartalmi követelményeit – mint minimumot – a Vhr. 13. § tartalmazza. A bezárás speciális esetére a Bt. 42. §-a, továbbá a Vhr. 26. § (1)–(5) bekezdései vonatkoznak.
A bányahatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező létesítmények bontását külön jogszabály alapján a Pécsi Bányakapitányság engedélyezi, erről a Vhr. 18. § (4) bek. rendelkezik. A visszahagyott ásványvagyonról készített kimutatást a Magyar Geológiai Szolgálatnak meg kell küldeni (Bt. 25. § (2) bek.). A bányajáradék bevallási kötelezettség megszűntét – függetlenül a fizetési mentességtől – jelenteni kell a Magyar Bányászati Hivatalnak.A bezárási munkák terv szerinti elvégzése után a Bányakapitányságon kérelmezni kell a bányatelek törlését (Bt. 26. § (9) bek.). A kártérítési, tájrendezési stb. kötelezettségek a bányatelek törlését követően is fennállnak. A bányatelken életbe léptetett építési tilalom vagy korlátozás a Vhr. 24. §-a szerint szüntethető meg.A műszaki üzemi tervek elbírálásánál a szakhatóságok bevonását a Bt. 27. § (5) bek. rendeli el. A külön jogszabályokban meghatározott érdekelt hatóságok jegyzékét a Vhr. melléklete tartalmazza.Az engedélyezési eljárásba bevonandó szakhatóságok az érintettségtől függően:
  • Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság,
  • Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség,
  • ÁNTSZ Baranya Megyei Intézete,
  • Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (korábban Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság),
  • Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatala,
  • Körzeti Földhivatal,
  • Területileg illetékes építésügyi hatóság, ill. önkormányzatok jegyzői (külszíni munkáknál),
  • Állami Erdészeti Szolgálat.
A szakhatóságok köre nagyrészt megegyezik a környezetvédelmi engedélyezési eljárásban részt vevő szakhatóságok körével. Ettől függetlenül a későbbi eljárásban is részt kell venniük.
III.Amennyiben a tájrendezési, illetve kármentesítési tervek vízelvezetési, ill. -kezelési létesítményeket, műtárgyakat, valamint hidrológiai monitoringpontokat is tartalmaznak, az 1995. évi LVII. törvény (a vízgazdálkodásról) értelmében külön vízjogi engedélyezési eljárást is le kell folytatni. Ez párhuzamosan is folyhat a bányabezárási és tájrendezési tervek jóváhagyásával. A vízügyi kérdések általános vonatkozásaival az 1995. évi LVII. törvény, a vízügyi hatósági jogkörrel, illetve a vízügyi hatósági eljárásokkal, azok követelményeivel részletesen a 72/1996. (V. 22.) Korm. rend. és a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet foglalkozik. Szakhatóságként a Környezetvédelmi Felügyelőség, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás, az Állami Erdészeti Szolgálat, a Bányakapitányság és a helyi építésügyi hatóság kerülhet bevonásra.
IV.A külszíni, nem közvetlen bányászati tevékenységhez szükséges épületek bontásával, esetleg építésével kapcsolatban engedélyező hatóság – az uránércbányászattal érintett területen – a 220/1997. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete alapján az illetékes önkormányzat jegyzője. Az eljárásokba itt is több szakhatóság bevonása szükséges (Környezetvédelmi Felügyelőség, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat – ÁNTSZ, Bányakapitányság, Tűzoltóság). Amennyiben a bontás robbantással történik, az ipari robbantási engedélyt a Bányakapitányság adja ki.


2.2 Sugárvédelmi követelmények


A sugárvédelmi követelmények kidolgozása a NAÜ 1994. évi kiadványa (Technical Reports No.362) és az Országos “Fré déric Joliot Curie” Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutató-intézet által 1991-ben készített tanulmány alapján történt. A követelményrendszer megfelelt az Alapvető Biztonsági EU-szabványnak, amely az ICRP ajánlására épül.

A “Mecseki uránércbányászat megszüntetésének környezeti hatástanulmány”-ában foglalt sugárvédelmi követelményeket a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, mint I. fokú környezetvédelmi hatóság Környezetvédelmi Engedély határozatával hagyta jóvá, amelyben az alábbiakat határozta meg:

2.2.1 Sugárvédelmi alapelvek a területen

  • Az adott terület korlátozás nélküli egyéb célú felhasználása akkor lehetséges, ha a sugárzási szintek csökkentése a természetes háttérértékek szintjéig megtörténik.
  • Az adott terület korlátozott egyéb célú felhasználása akkor lehetséges, ha a sugárzási szintek csökkentése a természetes háttérértékek 2-3-szoros mértékéig, szintjéig megtörténik.

    A Környezetvédelmi Engedély értelmében a MECSEKÉRC Rt. saját tulajdonában lévő területein a korlátozott közösségi határérték elérése a minimális követelmény, de célként kell kitűzni a háttérértékek elérését. A korlátozott hasznosíthatóság a zagytározók, a meddőhányók és a külszíni földterületek esetében legelői hasznosítást, erdőgazdasági tevékenységet jelent.
  • Korlátozott közösségi hasznosítás esetében a mezőgazdasági hasznosítású földterületeken gyep, legelő és erdőművelést lehet végezni, szántóföldi művelést, élelmiszer- és takarmányelőállítást nem. A külszíni létesítmények, infrastruktúrák alatt pedig ipari, (nem nukleáris ipari!), szolgáltató és kereskedelmi célú tevékenységet, vagy irodaházak telepítését kell érteni. A nem mezőgazdasági hasznosítású földrészeken lakóterület, gyermekintézmények és élelmiszer-előállító létesítmények nem telepíthetők.
  • Csak korlátozott közösségi hasznosítású területek lehetnek mindazon területeken, ahol az uránércbányászat és -feldolgozás maradékanyagainak rekultivációja a külszínen történik, vagy a talajfelszín alatt 2 m-es mélységig azok előfordulnak.
  • A korlátozott mértékű hasznosításra alkalmas területen dolgozó, tartózkodó egyén többlet-sugárterhelése évenként max. 1 mSv effektív dózisegyenérték lehet. Minden másodlagos sugárvédelmi korlátot ennek az elsődleges dóziskorlátnak kell alárendelni. A dózisszámítást évi 2000 óra expozíciós idővel és 1,2 m 3 /óra légzési teljesítménnyel kell elvégezni.

    Az alábbi feltételnek kell teljesülnie:


    (A számlálóban a gammadózis-teljesítményből: Rn belégzéséből és a hosszú felezési idejű alfasugárzó anyagok belégzéséből (H) adódó évi effektív dózisegyenértékek szerepelnek.)

  • A rekultivációs feladatokat az uránipar által létrehozott környezeti anomáliák esetében kell végezni. A természetes anomáliák (érckibúvások) esetleges megszüntetése nem ebbe a feladatkörbe tartozik.
  • A mecseki uránipar területén és a közvetlen környezetében a természetes háttérsugárzás értékeit az alábbi táblázat foglalja össze. (Alapszintek, null-szintek)

Paraméter                                  
6-os számú főútvonaltól
délre
északra
Rn-koncentráció szabad téren 8 Bq/m 3         12 Bq/m 3       
Rn-koncentráció zárt térben 100 Bq/m 3         150 Bq/m 3       
Gammadózis-teljesítmény szabadban és zárt térben 180 nGy/h       250 nGy/h     
Talaj fajlagos aktivitása 125 Bq/kg       180 Bq/kg     

  • A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásait tartalmazzák, hogy a sugárvédelmi követelmények megállapításánál figyelemmel kell lenni a költség-haszon elemzés eredményeire, törekedni kell arra, hogy a ráfordítási költség és az egészségi kockázat költségének az összege minimális legyen, azaz az ALARA elvet kell értelemszerűen alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a számítások elvégzéséhez Magyarországon nincsenek adatok, durva becslések alapján állíthatjuk, hogy a nemzetközi ajánlások és a gyakorlat alapján megállapított (javasolt) sugárvédelmi követelmények megfelelnek ezeknek az elvárásoknak.

2.2.2 A területre vonatkozó konkrét sugárvédelmi követelmények

A Környezetvédelmi Engedély értelmében a bányabezárás és rekultiváció során betartandó kibocsátási és környezetterhelési határértékek a következők:

1. Meddőhányók, perkolációs terek, zagytározók rekultivációjának sugárvédelmi követelményei:

Rn-exhaláció: 0,74 Bq/m 2 /sec
Rn-koncentráció: háttér + 20 Bq/m 3
Gammadózis-teljesítmény: háttér + 200 nGy/h
Talaj fajlagos aktivitása:
felső 15 cm-es rétegben: háttér + 180 Bq/kg
a következő 15 cm-es rétegekben: háttér + 550 Bq/kg

2. Üzemi területek, épületek és közvetlen környezetük újrahasznosításának sugárvédelmi követelményei:

Üzemi területen Rn-exhaláció 0,74 Bq/m 2 /sec
Talaj fajlagos aktivitása, felső 15 cm-ben háttér + 180 Bq/kg
Talaj fajlagos aktivitása 15 cm alatt háttér + 550 Bq/kg
Épületen belül Rn-koncentráció háttér + 30 Bq/m 3
Gammadózis-teljesítmény  
munkahelyi átlag háttér + 200 nGy/h
faltól 1 m-re háttér + 200 nGy/h
Kötött felületi alfa-aktivitás (padozaton, falon) 0,5 Bq/cm 2
Épületen kívül Rn-koncentráció háttér + 30 Bq/m 3
Gammadózis-teljesítmény háttér + 250 nGy/h
Gammadózis-teljesítmény a külső faltól 1 m-re háttér + 250 nGy/h

3.  Egyéb uránipari és “szomszédos” területek:

Ide soroljuk az eddig nem említett uránipari területeket (a telekhatárokon belül) és azokat a szomszédos területeket, amelyeket az uránipar a működése során a háttérsugárzás értékeit meghaladóan terhelt radioaktív anyagokkal.

Uránipari területek

A telekhatáron belüli uránipari területek sugármentesítésére az 1. pontban leírt követelmények vonatkoznak.

Szomszédos területek

A szomszédos területeken az eredeti állapotokat kell helyreállítani, a természetes háttérsugárzás értékeit kell elérni.

4. Radioaktív anyaggal szennyezett hulladékok elhelyezésének és hasznosításának sugárvédelmi követelményei:

Fémhulladékok:

Korlátozás nélkül hasznosíthatókkötött felületi aktivitás kisebb, mint 0,05 Bq/cm 2 (3 alfa részecske/cm 2 /perc)
Kohászati célra értékesíthetők és bányászati célra hasznosíthatókkötött felületi aktivitás 0,05 – 0,5 Bq/cm 2 közötti
Elhelyezés a III. meddőhányónkötött felületi aktivitás nagyobb, mint 0,5 Bq/cm 2 (30 alfa részecske/cm 2 /perc)

Egyéb hulladékok (építési törmelék, iszap, fa, gumi, stb.):

Közönséges hulladékként kezelhetőfajlagos aktivitás kisebb, mint 200 Bq/kg
Elhelyezés a III. számú meddő-hányónfajlagos aktivitás nagyobb, mint 200 Bq/kg

5. Különböző eredetű ipari és bányavizek felszíni vízbe való bevezetésének sugárvédelmi követelményei:

Természetes Urán tartalom2,0 mg/dm 3
Radium-226 tartalom:1,1 Bq/dm 3

6. Felszín alatti vizek sugárzóanyag-szennyezettségi határértéke (ivóvíz határérték):

Természetes Urán tartalom0,4 mg/dm 3
Radium-226 tartalom0,63 Bq/dm 3

7. Dolgozók sugár-egészségügyi dóziskorlátja:

A bányabezárási és a külszíni rekultivációs tevékenység során a dolgozók sugárterhelése a sugárveszélyesnek minősített munkahelyen nem haladhatja meg a 20 mS/év értéket.

 
tartalomjegyzék következő előző