KÁRMENTESÍTÉSI FÜZETEK 8
2. Fogalmak
AlprogramAz OKKP keretein belül kármentesítési feladatokra kialakított részprogram (pl. önkormányzati alprogram).

(D) Kármentesítési szennyezettségi határértékKomplex értékelésen, a kockázatos anyagnak a környezeti elemek közötti megoszlására, viselkedésére, terjedésére vonatkozó méréseken vagy modellszámításokon, mennyiségi kockázatfelmérésen alapuló, a területhasználat figyelem-bevételével, a kármentesítési eljárás keretében, hatósági határozatban előírt koncentráció, amelyet az emberi egészség és az ökoszisztémák károsodásának megelőzése érdekében a kármentesítés eredményeként el kell érni.

Érintett önkormányzatAz a települési önkormányzat, amely az adott környezethasz-nálat hatásterületén illetékességgel rendelkezik.

ÉrzékenységA felszín alatti víz, a földtani közeg kockázatos anyagokkal szembeni ellenálló képességét, illetve tűrőképességét jellemző természeti adottság (33/2000. Korm. rend. 3. §).

FelülvizsgálatAz egyes tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának feltárására és megismerésére, valamint a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére szolgáló környezetvédelmi vizsgálat (Kt. 73. § (1)).

Helyi környezetvédelmi ügyMinden olyan környezetvédelmi ügy, amelyben a környezet használata és a hatásterület nem terjed túl az érintett települési önkormányzat területén.

Helyi önkormányzati kármentesítési alprogram (HÖKAP)Az OKKP középtávú szakaszának feladatairól szóló 2304/1997. (X. 8.) Korm. határozat melléklete szerinti alprogram része, egy adott helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó kármentesítési feladatok tervezésének, szerve-zésének, végrehajtásának programja. Ez az alprogram része az önkormányzat környezetvédelmi programjának.

Igénybevételi járulékA környezet valamely elemének egyes igénybevételi módjai után a környezethasználó igénybevételi járulékot köteles fizetni.

KármentesítésMűszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység és intézkedés a veszélyeztetett, szennyezett, károsodott felszín alatti víz, illetőleg földtani közeg megismerése, illetőleg a szeny-nyezettség, károsodás mértékének csökkentése, megszün-tetése, továbbá utóellenőrzése érdekében a környezetvédelmi célok érvényesítésére, a köz érdekében

(a 33/2000. Korm. rendelet szerint).
KivizsgálásA környezetvédelmi felügyelőségnek a tudomására jutott adatokat, információkat ki kell vizsgálnia az adatszol-gáltatásban foglaltak ellenőrzése, továbbá a hatósági intézkedések igényének megállapítása és a hatósági eljárás megalapozása érdekében.

Környezetterhelési díjA környezethasználó a környezetterhelésért külön jogsza-bályban meghatározott esetekben – környezetterhelési díjat köteles fizetni.

MonitoringA felszín alatti víz, földtani közeg mindenkori állapotának, terhelésének, szennyezettségének (beleértve a szennyeződés-terjedést is) és igénybevételének megismerésére, illetőleg az állapotváltozás nyomon követésére szolgáló mérő-, megfigyelő-, észlelő- és ellenőrző hálózat az adatok mérésével, gyűjtésével, feldolgozásával, nyilvántartásával és értékelésével, szükség szerint más környezeti elemre is kiterjedően (33/2000. Korm. rend. 3. §).

Műszaki beavatkozásA kármentesítés második szakasza, melynek során a tényfeltárás és a műszaki beavatkozási tervnek megfelelően elvégzik a kármentesítési tevékenységet (beleértve a műszaki beavatkozási terv és a záró-dokumentáció készítését is).

Műszaki védelemA környezetvédelmi megelőző intézkedések közé tartozó műszaki intézkedések összessége, amely az emberi tevékenységből származó kockázatos anyagok felszín alatti vízbe, földtani közegbe jutását megakadályozza, vagy minimalizálja.

Önkormányzati kármentesítési alprogram (ÖKAP)Az OKKP középtávú szakaszának feladatairól szóló 2304/1997. (X. 8.) Korm. határozat melléklete szerinti alprogram, amely magába foglalja az egyes helyi önkormányzati alprogramokat, továbbá szervezési, tervezési feladatokat.

Prioritási listaA kármentesítendő szennyezett, károsodott területek sorrendje, amelyet megfelelő kockázatbecslési és egyéb módszerek alkalmazásával határoztak meg.

SzennyezésA felszín alatti víz, földtani közeg kedvezőtlen állapotához vezető kibocsátás, amely kockázatos az emberi egészségre, a vizek használatára, az engedélyezett környezethasználatokra, valamint kedvezőtlen az élővilágra.

SzennyezettségA szennyezés hatására a felszín alatti vízben, vagy a földtani közegben kialakuló kockázatos anyag koncentráció, amely jellemezhető szennyezettségi határértékekkel.

 
Szennyezettségi határértékA környezet valamely elemének olyan - jogszabályban meghatározott - mértékű szennyezettsége, amelynek megha-ladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján - környezetkárosodást vagy egészségkárosodást idézhet elő.

Szennyező forrásAz emberi tevékenység körülhatárolható helye, ahonnan egyszeri, folyamatos vagy szakaszos terhelés éri vagy érheti a felszín alatti vizet, illetőleg a földtani közeget. Lehet: pontszerű, foltszerű, diffúz, illetve tényleges és potenciális.

Települési önkormányzati környezetvédelmi programAz NKP-ban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban a települési önkormányzat (beleértve a Fővárosi Önkormányzatot is) illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képviselő-testülete (közgyűlése) hagy jóvá. A programot kétévente felül kell vizsgálni. A települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell különösen: a települési környezet tisztaságának, a csapadékvíz-elvezetésének, a kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztításnak, kommunális hulladékkezelésnek, a lakossági és közszolgáltatási eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelemnek, a helyi közlekedés-szer-vezésnek, az ivóvízellátásnak, az energiagazdálkodásnak, a zöldterület gazdálkodásnak, a feltételezhető rendkívüli kör-nyezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének településre vonatkozó feladatait és előírásait.

TényfeltárásA kármentesítés felderítő, illetve részletes vizsgálatokból álló első szakasza (magában foglalja a tényfeltárási terv és záró-dokumentáció elkészítését is).

UtóellenőrzésA kármentesítés utolsó szakaszaként a műszaki beavatkozás után, a kármentesítés eredményességének, környezetre gya-korolt hatásának, a szennyezettség, károsodás mértékének, megszűnésének folyamatos ellenőrzése, illetőleg az egyes szakaszokat követően végzett tevékenység (beleértve az utóellenőrzés tervezését, működtetését és felülvizsgálatát is).

 
tartalomjegyzék következő előző