Mellékletek

1. melléklet:
Érzékenységi térképek

		1.a - Felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területek
		1.b - Felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területek Települések besorolása
		2.a - Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területek
		2.b - Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területek Települések besorolása
		3.a - Felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területek alkategóriák szerint
		3.b - Felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területek alkategóriák szerint Települések besorolása

2. melléklet:
A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet és annak módosításáról szóló 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet

		27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról
		7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet módosításáról

3. melléklet

		Felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny, érzékeny, kevésbé érzékeny, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő települések

4. melléklet
Kapcsolódó jogszabályok
Az érzékenységi kategóriák által érintett jogszabályok (2005. március 1-i állapot)

• A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet rendelkezései közül sok ponton hivatkoznak a területek felszín alatti víz állapota szempontjából történő érzékenységi besorolására.
  
  
• A környezetterhelési díjról szóló, a 2004. évi CI törvénnyel módosított 2003. évi LXXXIX. törvény rendelkezése szerint a talajterhelési díj megállapításához meg kell határozni a területérzékenységi szorzó értékét (T).
  
  
• Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 4. § (4) bekezdése rendelkezik a törvény 3/5. számú mellékletében szereplő kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területekről.
  
  
• Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet tartalmazza, hogy az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteire vonatkozóan meg kell határozni – többek között – a megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket [továbbiakban: környezetterhelési határértékeket (emisszió és imisszió)], melyek értékének megállapításakor figyelembe kell venni a terület érzékenységi besorolását is.
  E Korm. rendelet 2. számú mellékletében a 4.4. Víz- és Talajvédelem megnevezésű pontban három francia bekezdés szerint külön jelkulccsal szerepel:
  • a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület határa (beleértve a hidrogeológiai védőterületet is)
  • a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület határa
  • a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület határa.
  
  
  
• A helyi önkormányzatok szennyvízelvezetés és -tisztítás céltámogatásának igénykielégítési sorrendjéről szóló 224/1999. (XII. 30.) Korm. rendelet tartalmazza a különböző prioritási csoportok feltételeit. Az I. prioritási csoporton belüli részprioritások meghatározása között szerepel:
  Az ivóvízbázisvédelmi célprogramba bevont üzemelő és távlati rétegvízbázisok, valamint a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területekhez tartozó, 2000 főnél nagyobb állandó népességű önkormányzatok, valamint az ivóvízbázisvédelmi célprogramba bevont üzemelő és távlati rétegvízbázisok, valamint a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területekhez tartozó, 2000 fő állandó népességnél kisebb önkormányzatok.
  
  
• A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet szerint a bírság összegének meghatározásakor – többek között – figyelembe kell venni, hogy ha a jogsértő tevékenységet kiemelt vízminőség-védelmi területté, illetve felszín alatti vízminőségvédelmi szempontból fokozottan érzékeny területté nyilvánított helyen követték el, a bírság összegének meghatározásánál ötszörös szorzót kell alkalmazni.
  
  
• A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet tartalma szerint a szennyvízelvezetési agglomeráció lehatárolásánál figyelemmel kell lenni a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet szerinti előírásokra, illetve az abban a „különösen érzékeny felszín alatti vízminőségi területeknek minősített települések fejlesztéseire”. Az érzékenységi kategóriák változása a lehatárolt területek ellenőrzését igényli.
  
  
• A közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról szóló 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet szerint az egyedi szennyvízelhelyezéssel összefüggő létesítmény engedélyezési eljárása során az érzékeny és védett területekre tekintettel az egyedi szennyvízelhelyezés alkalmazhatóságát külön vizsgálni kell többek között a felszín alatti vizek védelmével összefüggő 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet szerinti a Fokozottan érzékeny területek c) pontja szerinti karszt területeken és d) pontja, illetve a B Érzékeny területek c) pontjában meghatározott, a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerinti vízbázis védőterületeken.
  
  
• A hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet tartalmazza a hulladéklerakó kialakításának követelményeit. A hulladéklerakó helyének kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy veszélyeshulladék-lerakó a külön jogszabály szerint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen nem létesíthető.
  
  
• A növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet szerint a szakirányító köteles a légijármű vezetőjének a növényvédőszerek légi kijuttatásának megkezdése előtt átadni, illetve bemutatni az írásba foglalt, a kezelendő terület pontos meghatározását tartalmazó munkamegrendelést a helyi viszonyokhoz igazodó felhasználási utasítással, ami többek között tartalmazza a felszín alatti vizek védelme szempontjából meghatározott érzékeny területeket, feltűnő színnel megjelölt térkép másolatát.