| Termálvízkészleteink, hasznosításuk és védelmük |  |
A HÉVÍZVISSZATÁPLÁLÁS SZÜKSÉGESSÉGE ÉS LEHETŐSÉGEI
A használt hévizek felszíni befogadóba történő elhelyezésének szennyezés csökkentése és a felszín alatti vizek, hévíztárolók kitermelés hatására mutatkozó nyomáscsökkenése miatt kívánatos, hogy a kitermelt hévizeket hasznosításuk után visszatápláljuk.
A hévízvisszatáplálás - a hatóságok által jóváhagyott – a kitermeléssel azonos vagy azonos célra használt felszín alatti térrészbe csak azoknál, a bizonyítottan nem szennyeződött, zárt rendszerű, energetikai célú hévízhasznosításoknál jöhet szóba, ahol kizárható a felszín alatti vizek elszennyezése.
Balneológiai célú vízhasználat esetében vízvisszatáplálásra csak akkor kerülhet sor, ha a visszatáplált víz minden környezetvédelmi-, közegészségügyi előírásnak, elvárásnak megfelel.
A hévizek besajtoló kutakkal történő visszatáplálására több példát ismerünk a világban, amelyek üzemszerűen működnek. Vízbesajtoló kutakat a hazai olajipar is alkalmaz a szénhidrogének jobb kitermelése céljából.
Termálvízhasználathoz kapcsolódó példákat azonban nagyobbrészt csak a hasadékos tárolók köréből tudunk találni. A hévízvisszatáplálással kapcsolatos nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a repedezett hasadékos kőzetekbe történő visszatáplálás problémamentes, a porózus törmelékes hévízadók esetében üzemszerűen működő visszatáplálásról nincs információ.
Magyarországon napjainkban több olyan rendszer is ismert, ahol kisebb nyomással is visszatáplálnak hévizeket porózus vízadókba. Üzemszerűen működő hévízbesajtoló rendszerek épültek ki Hódmezővásárhelyen, Szentesen és Szegeden. A Szeged-felsővárosi Geotermikus Fűtőműnél ferdefúrású termelő-besajtoló kútpárt létesítettek (7.ábra). A szentesi és hódmezővásárhelyi visszatáplálásnál a kitermelés és betáplálás ugyanazon kút igénybevételével történik: a kitermelt vizet a gyűrűstéren – a két cső közén - keresztül egy magasabban fekvő rétegbe nyomják vissza (7.ábra). Az eddigi kísérletek és üzemszerű visszasajtolások adatait a 2a-b.táblázat foglalja össze.
Különösen figyelemre méltó a hódmezővásárhelyi 1998 óta üzemeltetett Geotermikus Közműrendszer, ahol az eddigi kedvező eredményeket a tervezésnél és kivitelezésnél való nagy körültekintés, a kútszerkezetnek megfelelő fúrási technológia, a vízadó, illetve nyelőrétegek szennyezésének minimalizálása, a megfelelő szűrési és üzemeltetési technológia tette lehetővé.
Bár a hévízvisszatáplálás porózus törmelékes hévízadók esetében még mindig nem problémamentes, az eredmények világviszonylatban is figyelemreméltóak, folytatásuk szükséges.
| 2a. táblázat | |
A hévízvisszatáplálás hazai tapasztalatainak összefoglalása
| (porózus képződmények) | |
|
Terület (év) |
Kőzet |
Mélység
(m-m) |
Hőfok ( o C) |
Megjegyzés |
|
Szeged, Algyői szénhidrogén mező
(1969 óta üzemel) |
f.pannon, homok,
homokkő |
950-1700 (term) |
- |
500 kútba 20-200 m 3 /d betápl. 50-140
bar-al 10-50 mg/l lebegő anyag |
|
1900-2000 (betápl.) |
|
Szeged, Szentmihálytelek
(1978-79, kísérlet) |
- “ - |
1450-1800 |
80-100 |
832-592 m 3 /d betáp. 2,1-(23) 6 bar
1/5-1/10-re csökk. Nyelőképesség |
|
Szeged, Móra F. MgTSz.
(1993-94 óta) |
- “ - |
1659-1850 (term) |
80 |
300-1250 m 3 /d betáp. – 2-8 m ü. szinten
lehűlt nyug. – 52,8 m |
|
1655-1812 (betápl.) |
|
Szeged, FLÓRATOM Kft.
(MOL Rt., 1996) |
-“ - |
1076-1284 (nyelő) |
55 |
2 kút: 840, ill. 1610 m 3 /d 26-32 o C betápl.
2,5-3,5, ill. 4,7-5,0 bar-al |
|
1490-1653 (betápl.) |
74 |
|
Szeged, Felsőváros
(kísérlet:1984-85, 1992,
üzem: 1994 óta) |
- “ - |
ferde fúr. kútpár |
480 m 3 /d 67 o C 2,4 bar; 1080 m 3 /d
80 o C 10,5 bar; 720 m 3 /d 34 o C 1,6 bar 1995/96: 600-720 m 3 /d 3-4-ről 15-19 bar-ra nő |
|
1745-1898 (term) |
82 |
|
1696-1917 (betápl.) |
85 |
|
Hódmezőváráshely,Távfűtőmű
(1986 óta üzemel) |
- “ - |
kettősműk.kút |
960 m 3 /d 15-16 bar-al 10 év alatt megduplázódott a nyomásszükséglet |
|
2060-2273 (term) |
86 |
|
1386-1601 (betápl.) |
60 |
|
Hódmezővásárhely, Hódtó-lakótelep (GEOHÓD Kft.)
(1998 óta) |
- “ - |
kútpár |
1998-ban néhány nap után 1060 m 3 /d 3,0-3,5 bar nyomásnál állandósult. Az 1999. évi szezon végén 700-840 m 3 /d 4,0-4,5 bar-al. |
|
1833-1997 (term.) |
74 |
|
1473-1669 (betápl.) |
61 |
|
Szentes, Távfűtőmű
(1988 óta üzemel) |
- “ - |
kettőműk. kút |
kezd.: 720 m 3 /d 4,5-5,1 bar.; 528-600 m 3 /d
4,8 bar. |
|
2094-2309 (term) |
95 |
|
1065-1252 (betápl.) |
56 |
Megjegyzés: A betápláló, illetve nyelőkutaknál a termeltetésükkor mért kifolyóvíz hőmérsékletet adtuk meg
| 2b. táblázat | |
A hévízvisszatáplálás hazai tapasztalatainak összefoglalása
| (hasadékos képződmények) | |
|
Terület (év) |
Kőzet |
Mélység (m-m) |
Hőfok ( o C) |
Megjegyzés |
|
Nagylengyel
(1967-től olajipari besajtolás) |
f.kréta mészkő |
2000-2500 |
40-60 |
1970 óta a besajt.vízmennyiség nagyobb mint az olajjal együtt kitermelt vízmennyiség |
|
Andráshida
(1990, MOL Rt., kísérlet) |
f.kréta mészkő |
2100 |
96-98 |
terv: 2560 m 3 /d 40 o C 5 bar-al főkarsztvíz-tárolóba |
|
Szigetvár
(1979, kísérlet) |
kréta mészkő |
750-780 |
52-62 |
a kútpár kútjai túl közel (290 m) vannak |
|
Magyarhertelend, MgTSz
(80-s évek második felében üzemelt) |
középső miocén
homokkő |
551 |
- |
mélyebb kútból kivett 360 m 3 /d 26-28 o C-ra hűlt vizet elnyelt |
|
Táska
(1980, kísérlet) |
k.triász mészykő
miocén mészkő
alapkongl. |
620-650 |
78 |
982 m 3 /d betápl. 2,2 bar-al, feltöltődés miatt nyelőkép. 25 %-kal csökkent |
|
Zalaegerszeg
(1985 óta szennyvízelhelyezés) |
miocén mészkő |
1655-1715 |
- |
20-60 m 3 /d 1,5 bar-al |
Megjegyzés: A betápláló, illetve nyelőkutaknál a termeltetésükkor mért kifolyóvíz hőmérsékletet adtuk meg.
7.ábraA hévíz visszatápláló kutak fajtái
|
