Termálvízkészleteink, hasznosításuk és védelmük

A TÁJÉKOZTATÓ CÉLJA

Magyarország közismerten a kedvező geotermikus adottságú országok közé tartozik, de ezzel kapcsolatban a közvéleményben és a szakmai körökben is sok a téves elképzelés. Sok esetben eltúlozzák a geotermikus adottságainkban rejlő lehetőségeket. Nem veszik figyelembe, hogy a geotermikus energia használata nem azonos a termálvíz kitermeléssel. A termálvíz (hévíz) lehetőségeink felvillantásakor pedig az esetek döntő részében nem kerülnek említésre a hévíztermelés környezetvédelmi korlátai.

A felszín alatti vizek mennyiségi védelme szempontjából a termálvizek túlzott kitermelése az egységes hidraulikai rendszert alkotó vízkészletek mennyiségét oly mértékben csökkentheti, hogy azok nemkívánatos folyamatokat eredményeznek. Ugyanakkor a felszínen elvezetett csurgalék- és használt termálvizek - az általában magas hőmérsékletük, só- és szervesanyag tartalmuk miatt - növelik a felszíni vizek, illetve a földtani közeg (talaj) és a felszín alatti vizek hő- és szennyezőanyag terhelését, veszélyeztetik a befogadó hasznosíthatóságát, továbbá károsítják - a befogadó szennyezettségének, hőmérsékletének növelésével - a természetes ökoszisztémát.

Ezek a környezetvédelmi korlátok – amelyek jelentőségére az utóbbi évtizedekben tapasztalt kedvezőtlen tendenciák hívták fel a figyelmet – azonban nem jelentik azt, hogy a geotermikus energiahasznosításnak nincsenek további lehetőségei.

A termálvíztermelés mennyiségi korlátait elsősorban a kitermelés hatására a hévíztárolókban, illetve a velük hidraulikai kapcsolatban lévő ivóvízadó és felszínközeli talajvíztartó képződ-ményekben bekövetkező nyomáscsökkenések, vízszintsüllyedések megengedhető mértéke jelentik. A minőségi korlátokat pedig a használt hévizek elhelyezésének, bevezetésének a környezeti elemekre [földtani közeg (talaj), felszíni és felszín alatti vizek] gyakorolt hatása, a terhelés határértékekhez kapcsolódó feltételei jelentik. Mindezek szempontjából a legjobb megoldást az emberi tevékenységgel bizonyítottan nem szennyeződött, zárt rendszerben használt hévizeknek a hévízadó képződményekbe történő visszatáplálása jelenti. Ez azonban csak az energetikai célú hasznosításnál jöhet szóba.

A termálvízkivételekre alapozott geotermikus energiahasznosítás tehát a jövőben akkor fejlődhet, ha a hévíz visszatáplálás technológiai problémái megoldódnak és az üzemszerű elterjedésének nincs akadálya. Ebben az esetben nem jelentősek a környezetvédelmi-, vízgazdálkodási problémák, s csak geotermikus energia-gazdálkodásról van szó.

A visszatáplálással kombinált geotermikus energiahasznosítás fejlődésének másik feltétele a gazdaságosság, az ilyen projektek ugyanis költségesebbek. Reális időn belül történő megtérülésük gazdasági feltétel akkor is, ha ezeken a feltételeken környezetvédelmi megfontolásokból az állam könnyíthet.

Tájékoztatónkban a termálvíz-visszatáplálással és a gazdaságossággal kapcsolatos kérdésekre is kitérünk.

A tájékoztató célja, hogy reális képet adjon minden érintettnek a lehetőségekről és a tennivalókról, bemutassa a hévízgazdálkodás szempontjait, amelyek alapján az illetékes hatóságok az engedélyezést, illetve szabályozást végzik.

Reméljük, hogy ez a rövid kiadvány hasznos lesz mindenkinek, aki a termálvíz-hasznosítás lehetőségét fontolgatja, vagy megvalósítja.