|
Bevezetés
Magyarországon a felszín alatti víztartók két nagy csoportját különböztetjük meg:
- a medenceterületek törmelékes üledékei (amelyek a partiszűrésű- a talajvizeket és a rétegvizeket tartalmazzák)
- alaphegységek karsztvíztárolói.
Ezen felül vannak más, nem-karsztos, kisebb jelentőségű repedezett víztartók is a hegyvidéki területeken.
A felszín alatti víztesteknek az EU Vízügyi Keretirányelve által előírt meghatározása a fenti helyzethez igazodik. Az 1. ábra és 2. ábra mutatja be a tervezett felszín alatti víztestek lehatárolását a Magyar Tudományos Akadémia Vízgazdálkodási Kutatócsoportja folyamatban levő munkája alapján. A medenceterületeken (1. ábra) a felszín alatti víztestek határait – a medence földtani határai mellett – a különböző hidrodinamikájú területek (homokhátságok, hordalékkúpok, utánpótlódási területek és a mélyfekvésű megcsapolási területek, a dombvidékek és ezek keveréke) határai, a felszín alatti vízválasztók és a felszín alatti áramlási rendszerek határai alkotják. Függőleges értelemben a sekély zóna (< 20 m), az ivóvíz zónája (20 – kb. 500 m) és a 30 o C-nál magasabb hőmérsékletű vizet adó zóna ( > kb. 500 m) különböztethető meg az egyes területeken (bizonyos területeken ez a geotermikus összlet hiányzik). A 2. ábra mutatja be az alaphegységi karsztvíztárolókat a hideg (< 30 °C) és meleg ( > 30 °C) vizek kategóriái szerint osztályozva. A medenceüledékek rendszerint átfedik az előbbieket. A 2. ábrán a hegyvidéki területek nem-karsztos részei az előbbiekben említett egyéb víztartók.
A továbbiakban a felszín alatti vizek jelenlegi monitoring-rendszerét mutatjuk be, amelynek összehangolása az előbbiekben felsorolt víztestekkel folyamatban van. A bemutatott vízrajzi törzshálózatokon kívül jelentős még a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) vízszintészlelő hálózata és a kifejlesztés alatt levő környezetvédelmi monitoring-rendszer (a talajvíz minőségének számbavételére). A talajvíztestek jellemzésekor nagyon fontos az igen nagyszámú meglévő kút építése során szerzett adatoknak, a vízművek üzemi adatainak és a sérülékeny távlati- és üzemelő vízbázisokon folyó diagnosztikai munkálatokból nyert ismereteknek a figyelembevétele
|
